A minket körülvevő világban most minden nyugodtabbnak tűnik. A növények lassan készülődnek a hosszú téli napokra, a levélzet színe látványosan megváltozik. A zöld színanyag lebomlik, a piros és a sárga árnyalatain át eljut a barnáig, majd a levél lehullásáig. A növények erre az évre befejezik fejlődésüket. Azonban kertben és a ház körül még most is akad bőven tennivaló.
Egy mindenki által ismert, idevágó versrészlet:
Petőfi Sándor: ITT VAN AZ ÕSZ, ITT VAN UJRA
Itt van az ősz, itt van ujra,
S szép, mint mindig, énnekem.
Tudja isten, hogy mi okból
Szeretem? de szeretem.
Kiülök a dombtetőre,
Innen nézek szerteszét,
S hallgatom a fák lehulló
Levelének lágy neszét.
Mosolyogva néz a földre
A szelíd nap sugara,
Mint elalvó gyermekére
Néz a szeretõ anya.
És valóban ősszel a föld
Csak elalszik, nem hal meg;
Szeméből is látszik, hogy csak
Álmos ő, de nem beteg.
Levetette szép ruháit,
Csendesen levetkezett;
Majd felöltözik, ha virrad
Reggele, a kikelet...
Szüret:
Szőlőhegyek lankáin, kiskertek ültetvényeiben az érett fürtök dagadoznak, amik már csak arra várnak, hogy megkezdődjön a szüret, amelynek már ősidők óta a nagy hagyományai vannak. A különböző szőlőtermő vidékeken ezek az időpontok eltérőek, figyelembe véve az időjárási viszonyokat és a különböző szőlőfajták érési idejét. A szüret még napjainkban olyan eseménynek számít, amelyen rokonok, barátok, családtagok összejönnek. Együtt végzik ezt a nem túl könnyű, de rendkívüli módon érdekes munkát. Még ma is nagyon sok településen tartanak szüreti felvonulást és szüreti bált.
Kisebb kertekben most telepíthetjük a szőlőt(Vitis vinifera), amely nemcsak haszonnövényként, hanem dekorációként is megállja a helyét. Tavasszal és nyáron zöldbe borítja a házfalat, kerítést, pergolát és sövényként is mutatós. Őszi lombja pedig igen sokszínű, hangulatos. Talaj tekintetében nem túl igényes, viszont a túl tápdús talajban csak a hajtásnövesztésre koncentrál a növény és kevesebb energiát fektet a gyümölcshozatalra. A szőlő meleget kedvelő növény ezért érdemes napos szélvédett helyre telepíteni. A szárazságot azonban nem kedveli, ezért igényli a rendszeres öntözést. A tövet érdemes a beültetés után érett komposztból álló mulcsréteggel beteríteni. A gyors növekedés miatt hasznos a növényt megtámasztani. A szőlőnevelésre általában az úgynevezett egytörzses rendszer a legjobb. Ilyenkor egy növényből hosszában és széltében egy szőlőfal fejlődik ki. Ehhez azonban a hajtásokat mindig a megfelelő irányba kell kötözni. Amennyiben nagyon széles felületet szeretnénk befuttatni, érdemes egymás mellé több tövet is ültetni. A telepítés után a tövet egyből metsszük vissza 4 szemre, és kötözzük fel.
Növénytelepítés:
Október közepétől ültethetjük a fagyálló, szabad gyökerű fajtájú rózsákat. Fontos, hogy a szemzés helye 5 centivel a talajfelszín alá kerüljön. A lombos fákat is most telepíthetjük, hiszen alapszabály: hogy a lombosokat, még lombhullás előtt el kell ültetni. A most telepített fáknak még elég idejük marad arra, hogy meggyökeresedjenek, mielőtt az első fagy áthatolhatatlanná tenné a talajt. A következő vegetációs időszakban már elég erősek lesznek ahhoz, hogy új hajtásokat hozzanak valamint virágozzanak. Lombhullás után, tehát ennek a hónapnak a végén, vagy november elején lehet telepíteni a kevésbé fagyérzékeny gyümölcsfákat, az almát, a körtét, a szilvát és a bogyósokat.
Kertgondozás:
Nézzünk körül virágoskertünkben is. Az évelőkről vágjuk le a leszáradt virágokat, hajtásokat, valamint gyomtalanitsuk ki az ágyásokat. Az elvirágzott, magot érlelt egynyáriakról, évelõkről szedhetünk magokat. Ezeket ajánlatos száraz, hűvös helyen tárolni tavaszig. Azokat az egynyári virágokat, amelyek már tönkrementek, szedjük ki a földből. A talajt ásással forgassuk át valamint egy kis biohumusszal, komposzttal fel is javíthatjuk. A kiszedett tövek helyére ültethetünk árvácskákat, díszkáposztát , amelyek télen is mutatós növények. Szedjük föl az elvirágzott kardvirág gumóit, tisztítsuk meg a földtől, és válasszuk le róluk a kis gumókezdeményeket. A szárat vágjuk vissza tíz centiméteresre, és tároljuk a növényt száraz, hűvös helyen.
Komposztálás:
A legtöbb szerves anyag a lombhullás idején gyűlik össze a kertben. A dió- és az ecetfa lombján kívül minden egészséges lehullott levelet érdemes komposztálni. Ha van helyünk egy kis területre építhetünk komposzt tárolót. Ez nem csak pénztárcakímélő megoldás (a komposztalapú földkeverékek igen magas ára miatt), hanem környezetkímélő is, mert nem szennyezük a levegőt a levelek elégetésével.
A krizantémfajták (Chrysanthemum sp.) tipikus őszi virágok ugyanis október elején bontják bimbóikat, és nyílnak egészen a fagyokig. A bimbóképzõdéshez a nappalok hosszának rövidülése vezet. Októberben, novemberben virágoznak Koreanum nevû hybridjei. Egyszerû és telt virágai a fehértõl a rózsaszínen át a borvörösig minden árnyalatban virítanak. "Temetővirágnak" is nevezik, hiszen ilyenkor minden síron találunk belõlük egy-két csokrot. Virágai azonban fagyérzékenyek. Megbarnulnak, elvesztik színüket, ha erõs az éjszakai fagy. Levelei év közben nem igazán dekoratívak. Szereti a napos, meleg helyet, a jó talajt. Nem tartozik az igazán vízigényes növények közé. Léteznek alacsony, 30-40 cm-es és magas, 80-100 cm-es változatai is.
Gyepgondozás:
Október elején még vethetünk füvet, amennyiben az őszi időjárás kedvező lesz, akkor biztosított a gyökeresedés. A régebbi füvet a nyár eléggé megviseli, ezért mindenképpen érdemes megtrágyázni. Alkalmazzunk nitrogén, kálium, valamint foszfor tartalmú komplex műtrágyákat. Lombhullás után az egész gyepfelületet alaposan és gondosan ki kell gereblyézni, mert a rothadó levélcsomók alatt kipusztul a fű. Ezután következhet az utolsó fűnyírás. Mielőtt a hó leesik használhatunk szerves trágyákat (pl.humusztrágya, biohumusz), amelyek a hóréteg alatt fejtik ki a legjobban a hatásukat.Télen lehetőleg a fagyos gyepen ne járjunk, mert jobban megsínyli, mint a nyári taposást.
Szobanövények:
Készüljünk fel arra, hogy hamarosan be kell vinnünk a szobába az eddig szabadban tartott cserepes növényeinket. Nézzük át egyenként valamennyit, és ha tetvek vagy atkák szívásnyomait találjuk rajtuk, permetezzük meg őket még a szabadban. Ezt követően ki kell várnunk a vegyszer lebomlásának előírt idejét, és csak azutána vihetjük be őket zárt helyiségbe.
Termések a természetből:
Kirándulásokon, erdei barangolásokon sok jóízű bogyóval vadgyümölccsel kínál meg bennünket a természet. Ilyen pl. a Hamvas szeder (Rubus caesius), amely cserjésekben, utak mentén, de főleg folyómelletti ligetekben gyakori. Erősen tüskés cserje, amelynek hamvas leveleiből teát készíthetünk.
A másik igen kedvelt vadon is termő növény a Fekete szeder (Rubus canesceus), amely nagyon változékony faj és rengeteg rokona él hazánkban. Fényes fekete termését napos, száraz legelőkön, kőfalak mellett, erdőszéleken, cserjésekben szedhetjük. Íze igen kitűnő, különleges szörp, gyümölcshab készülhet belőle. C-vitamin tartalma igen magas.
Nagyon fontos vadon termő növény a Csipkebogyó (Rosa canina),másnéven gyepűrózsa, hecsedli stb. Majdnem mindenütt megtalálható. Rendkivűl fontos C-vitamin forrás. Frissen finom, különlegesen fanyar ízű lekvár készíthető belőle. Megszárítva teának használható, amely a hosszú teleken megfázás ellen igen kiváló. Szörp valamint bor is készíthető belőle.
(gazlap.hu)
Linkajánló:
Dísznövények