HIRDETÉS
HIRDETÉS

MAGAZINOK > AKI A VIRÁGOT SZERETI... > Rózsák > Rendes rózsafenntartás

t: 5662

Rendes rózsafenntartás

A rózsabokrokból mindenek előtt időről időre ki kell metszeni a belsejükben fejlődött, fölöslege, gyenge, virágzásra képtelen hajtásokat. Fontos továbbá az elágazások ritkítása, hogy ne maradjanak vissza egymást keresztező vagy egymást dörzsölő hajtásrészek. A láthatóan fertőzött, pusztulófélben lévő részeknek sem szabad visszamaradniuk. Az alulról kitörő, laza állományú, lédús hajtások viszont maradjanak meg! Ugyanis a leveleik hónaljában lévő rügyekből még virágban végződő oldalhajtásokat fejleszthetnek, és ilyen módon hasznosulhatnak.

Az oltott bokorrózsákon gyakran megjelennek az úgynevezett vadhajtások. Ezek többnyire könnyen felismerhetők a nemestől eltérő leveleik, másféle tüskézettségük és színük, valamint erős növekedésük alapján. Bár szokás, de nem elég, hogy előtört több-kevesebb, kisebb-nagyobb alanyhajtás a földfelszínnél levágásra kerül. Ezt követően ugyanis a felette lévő alvórügyek kihajtanak, sokszor a korábbinál is nagyobb eréllyel és számban. A helyes eltávolításukhoz meg kell keresni az eredési helyüket.

A gyökérnyakból eredő hajtások töve könnyen megtalálható. Ezeket gyakran elegendő a földfelszínnél megragadni, hogy tövestől kilehessen tépni őket. Ha ez mégsem sikerül, akkor kézi ásóval óvatosan kiszabadítva, gyökérsértés nélkül, a kiindulási helyüknél sima metszlappal kell őket levágni. A helytelen módon, az akár a talajfelszínig nyúló, visszamaradó csonk ellenben hamarosan elágazódik, majd meg is vastagszik, szinte már eltávolíthatatlan módon, és így a nemes részt is veszélyezteti. Ebből a szempontból előnyösebb is a nem oltványból, hanem dugványból nevelt, vagyis saját gyökerű rózsatő, amelynél eltávolításra váró vadhajtás kifejlődésétől nem kell tartani.

A gyomirtó talajfelszíni vagy saraboló kapálás rózsabokroknál mindannyiszor szükséges, ahányszor a gyomok tömegesen megjelennek. A rózsa kötöttebb talajt kedveli, ezért a mélykapálás laza, homokos talajon kerülendő.

A szép fejlődés, dús virágzás feltétele a napos fekvés, a gondos talajápolás, a kielégítő tápanyag-ellátás mellett a jó vízellátottság. A nálunk nem egyszer előforduló tartós nyári szárazságot a folyton nyíló rózsafajták sínylik meg a leginkább. Ilyenkor hajtásnövekedésük szünetel, emiatt virágzásuk is gyengébb lesz, sőt elmarad. Kivétel az a néhány különösen edzett és erős növekedésű régi teahibrid fajta, amely képes dacolni a nyári szárazsággal és a forrósággal is. A nemes kerti rózsafajták többségét délután, este vagy éppen reggel illetve a kora délelőtti órákban bőségesen öntözve remélhetjük, hogy a víz lejut a gyökérzetig.

A megfelelő nyári vízellátás, trágyázással egybekötve, a lisztharmat és a rozsdagomba fertőzés veszélyét is csökkenti: nitrogén és másfélszer több kálium műtrágya keverve vagy komplex, vízoldható formában adagolható, négyzetméterenként hat dekagramm mennyiségben. Meghálálja a rózsa a másfél- kéthetenkénti félszázalékos Wuxálos vagy másféle lombtrágyázást, félszázalékos töménységben. Leggyakoribb hiánytünet a vashiány következtében fellépő klorózis. A levelek megsárgulnak, míg a levél erek mentén zöldek maradnak. Meszes talajban ugyanis a vasionok felvehetetlen formába kerülnek. Gyógyító kezelésre vaskelát tartalmú készítmények a legalkalmasabbak. Kálium hiánynál a levél erek közötti részek kisárgulásán túl a levélszél is barnul, a növényvédő szer perzselődéséhez hasonló tünet formájában. Ez a hiánytünet káliumadagolással megszűnik.

Bőség tápanyag ellátás és öntözés mellett még a sívó homokon is szépen virul a rózsa. Egyébként a rózsa levele idő előtt megsárgul, lehullik, a hajtásfejlődés rendellenes, vagy el is marad.

Ha egy-egy alkalommal az öntözővíz közvetlenül a tövekre jut, a talaj jól átnedvesedik, így jó ideig nem szükséges újabb öntözés. A körülárkolt rózsatövek, ágyások árasztásos módszerrel is jól öntözhetők. Alkalmanként 25-30 liter, azaz két-három vödör víz adható.

Megfelelő öntözés híján különösen fontos a talaj árnyékolása. A rózsatövek között talaj felszínét nem árt komposzttal, esetleg kéregzúzalékkal, két-három újnyi vastagon befedni. Ez a takaróréteg lecsökkenti a felszíni párolgást. Ugyanakkor mérséklődik a gyomosodás is. A trágyatakaró pedig még táplálja is a rózsatöveket.

Mindezt a gondoskodást a rózsa meghálálja. Érdemes tehát ezekre időt és fáradságot áldozni.
dr. Komiszár Lajos

(www.kertpont.hu)

LINKAJÁNLÓ
Alternatív gyógymódok

Egészség - orvos

Szépségápolás

Táplálékkiegészítők

Bio

Recept ABC

Vegetáriánus

Dísznövények

Világörökség



2006.07.07

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

A CIKK KÉPGALÉRIÁJA

Legfrissebb magazinok