HIRDETÉS
HIRDETÉS

MAGAZINOK > UTAZÁS > Bakancsos > Zöld paradicsom - az alcsúti arborétum

t: 2171

Zöld paradicsom - az alcsúti arborétum

Nem kell messzire utaznunk a fővárostól, hogy belecsöppenjünk a Váli völgyben rejtőző, nyugalmat sugalló zöld paradicsomba.

A Budapesttől bő félórányi autóútra, Tata és Székesfehérvár között fekvő Alcsútdoboz nevű falucska határától pár száz méterre fekszik a település legfőbb vonzereje, az Alcsúti Arborétum.

Az arborétum ideális helyszín egy rövidke, ám tartalmas hétvégi kiránduláshoz, romantikus piknikezéshez, hiszen egy-két óra alatt kényelmesen körbesétálhatjuk a parkot, sőt, ha kedvünk szottyan, akár le is heveredhetünk valamelyik tisztásra, és élvezhetjük a tücskök szűnni nem akaró ciripelését is.

Az egykori Habsburg-kastély parkjának létrejötte József nádor nevéhez fűződik, ő kezdte el építtetni 1825-ben külföldről hozott, ritka fafajokkal betelepítve a művészi téralkotással létrehozott kastélykertet. Az arborétum virágkorát József főherceg ideje alatt élte, aki tovább csinosítgatta a parkot. Az alapító mintagazdaság kialakítására törekedett, melynek meg is lett az eredménye, hiszen Európa is csodájára járt a parknak. A hajdani mintagazdaság fénye az idő múlásával sajnos megkopott, aminek ékes bizonyítéka az érkezéskor elénk táruló, kissé rozsdásodó kovácsoltvas kapu is, de az egykori rendezettség nyomait azért még fellelhetjük az idős fasorok, ligetek, régi uradalmi épületek formájában. A 40 hektáros terület kezelője jelenleg a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság.

Famatuzsálemek között

Az arborétum növénygyűjteménye a XIX. századi növénytelepítés eredményeként jött létre, és mintegy 540 fajt tudhat magáénak. Az angolkert jellegű parkot zömében platánok, vasfák, juharok, tölgyek, vérbükkök, vadgesztenyék, matuzsálemmé lett japánakácok, török mogyorók, óriás tuják, mocsárciprusok és mamutfenyők borítják zöldbe.

A robosztus, ősöreg faóriások sorát a bejárattól néhány méterre magasodó, tekintélyes méretekkel büszkélkedő idős platánfa nyitja, mely csak egy kis ízelítő a park belsejében sorakozó további famatuzsálemek példányai közül. Bármerre is kezdjük meg sétánkat, a parkot behálózó, és egymást keresztező apró ösvényeken való eligazodást a fából készült táblák könnyítik meg számunkra, a padok és pihenőhelyek pedig felüdülésünket szolgálják.

A kórusban brekegő békák óhatatlanul felhívják figyelmünket a mesterségesen kialakított dísztó közelségére, így el sem tudjuk véteni a hozzá vezető utat. A tavacska a rajta átívelő kis fahidakkal együtt nagyon hangulatos látványt nyújt, csakúgy, mint a partján álló hatalmas mocsárciprus süveg alakú, egymás mellett sorakozó léggyökerei.

Piknik a kastélyromnál

A fák közül kibukkanva egyszerre csak elénk tárul az egyik legszebb klasszicista vidéki kastélyunk maradványa, amelynek mára már csak a főbejárata áll, de a fennmaradt falrészlet büszkén hirdeti, hogy egykoron itt párját ritkítóan szép épület állt. Az 1819-1827 között épült kastély Pollack Mihály keze nyomát dicséri, a II. világháború viszontagságainak azonban nem tudott ellenállni az épület.

A kastélyrom előtti hatalmas tisztás remek helyszín egy kellemes délutáni sziesztázáshoz. A szúnyogok és a kullancsok ellen azonban nem árt felvértezni magunkat indulás előtt.

A kastélytól jobbra található épület az egykori Habsburg kastélyhoz tartozó neogótikus kápolna, mely Storno Ferenc tervei alapján épült meg 1886-ban. Itt kapott helyet Magyarország egyetlen, történeti kerteket bemutató kiállítása.

Pálmaház, medveház, babaház

1871-72-ben Ybl Miklós tervei alapján megépült a pálmaház, melyben trópusi és szubtrópusi növények kaptak helyet. A második világháborút - a kastélyhoz hasonlóan - az orchidea, kamélia- és páfránygyűjteménnyel büszkélkedő pálmaház sem vészelte át. Az 1882-83-ban épült medveház azonban - ami akkoriban a mai állatkertek elődje volt - viszonylag jó állapotban maradt fenn, igaz, a szűkös „zárkának” mára már szerencsére nincs lakója. Az újjáépített kápolnában és a Babaházban "Magyarország történeti kertjei" és "József Főherceg Katonái" címmel kiállításokat láthatunk.

Megközelítés

Alcsútdoboz a 811-es, Bicskét Székesfehérvárral összekötő út mentén fekszik, Budapest felől az M1-est (Bicske) és Székesfehérvárt összekötő úton, vagy az M7-es és 70-es út baracskai leágazásától Bicske felé tudjuk megközelíteni.


Nyitvatartás

• márciusban, áprilisban: 10-17.00
• május 1-től augusztus 31-ig: 10-18.00
• szeptemberben, októberben: 10-17.00
• novemberben 10-16.00
• december1. - február 28.-ig zárva

• szünnapok: hétfő és kedd


Belépőjegy:
• felnőtt - 400 Ft
• diák, nyugdíjas - 250 Ft

Parkolási lehetőség: kialakított parkoló sajnos nem áll a látogatók rendelkezésére, parkolni az arborétum bejáratával szemben álló földút szélén lehet.

További információ: 22/353-219

(noklapja.hu)


2006.05.17

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

A CIKK KÉPGALÉRIÁJA
Árnyas utak csábítanak sétára...
Árnyas utak csábítanak sétára...
Ma már csak díszlet...
Ma már csak díszlet...
Az egykori Pálmaház
Az egykori Pálmaház

Legfrissebb magazinok