HIRDETÉS
HIRDETÉS

MAGAZINOK > AKI A VIRÁGOT SZERETI... > Szobanövények > Ellenséges vegetáció? Allergiát okozó növények

t: 6229

Ellenséges vegetáció? Allergiát okozó növények

Egy kicsit nagyobb odafigyeléssel megadhatjuk magunknak, családtagjainknak a lehetőséget, hogy kertünkben és otthonunkban, azaz kinn és benn allergiamentes környezetet biztosítsunk családunk számára.

Kertünk élő ékességei

A pollenallergia elkerülésére két aranyszabályt vegyünk figyelembe: a kétlaki fákból és cserjékből lehetőleg a nőivarúakat válasszuk, és minél kevesebb hímivarú és szélbeporzású növényt vásároljunk. A kőris, az éger, a tölgy, a fűz, a platán, a hárs, a nyír és a nyárfa választásánál mérlegeljünk, és nézzünk a pollennaptárra! Allergén fák a bodza, a szil, az ostorfa, az örökzöldek közül általában a Pinus fenyőnemzetség, a nyugati tuja és a kínai boróka. A cserjéknél listavezető a mogyoró és az aranyvessző, fagyalsövényünket pedig ne hagyjuk felvirágozni! Egynyári, kétnyári, illetve évelő, hagymás lágyszárú virágainktól és félcserjéinktől nem kell tartanunk, de a páfrányféléket a levelük fonákján lévő ezernyi spórájuk miatt kertünk alacsonyabban fekvő részeire ültessük. Ha kedvenceink közé tartozik az oroszlánszáj (hétköznapi nevén tátika), virágját még azelőtt szedjük le, hogy pollenjeit szélnek eresztené.

A hibridfajtákat eleve nyílt virágaik miatt inkább nélkülözzük. Hatalmas pollentár a közkedvelt napraforgó, ezért ragaszkodjunk a pollenmentes változatokhoz. A szintén a fészkesek közé tartozó őszirózsákat, a disznóparéjféléket és a ricinust allergén növényekként tartják számon. Szerencsénkre sok faiskola igyekszik már a száz százalékos virágpormentes változatokat termeszteni, így az ilyen példányok között bátran válogathatunk.
Az allergiában szenvedőknek szinte valamennyi kerti munka súlyosbítja az állapotát. Talán a legcélszerűbb a késő délelőttől késő délutánig terjedő időben kertészkedni, ilyenkor ugyanis a melegebb levegő magasabbra viszi a pollent és a gombaspórákat.

Harcban a gyomokkal

A hiányos kertgondozás következményeként februártól októberig kiváló termőtalajra lelnek a gyomnövények levegőben szálló magvai. Hogyha nem ápoljuk rendszeresen a gyepet, azaz legalább 8–10 naponta nem nyírjuk, a pázsitfűfélék kivirágoznak, emellett a fűben összegyűlik az idegen pollen, gombaspóra és por, amitől pázsitunk valóságos „pollenbombává” válik. Az allergiások lehetőleg ne nyírják a füvet, mert a felkavarodott por rohamokat válthat ki.

Pázsitunk gyakori nyírása mellett különösen vigyáznunk kell az útifű, az üröm, valamint a libatop-, disznóparéj- és a csalánfélék megtelepedésére, nem is szólva a szinte már közellenségként emlegetett parlagfűről.

Szobai virágok

A lakás allergiamentes klímájának megőrzéséhez három tanácsot adunk: Egyrészt a szellőztetés lehetőleg a reggeli órákban vagy egy kiadós eső után, illetve közben, teljesen nyitott ablakokkal, úgynevezett gyors átszellőztetéssel történjen, mert ilyenkor a legkisebb a kinti pollenkoncentráció. A késő délutáni hazaérkezéskor vagy az esti órákban mértékletesen szellőztessünk, mert a környezeténél melegebb klímájú város magasabb hőmérsékletű, így könnyebb fajsúlyú levegőjét „felemeli” a környező szántóföldek, parlagok hűvösebb, így nehezebb fajsúlyú, pollennel telt levegője. Másrészt a pollent hordozó vágott virágok a szárazabb és melegebb környezetben allergiás reakciókat válthatnak ki, mint például a kamilla és a liliom. Harmadrészt igen fontos a szobanövények (a legtöbbjük levéldísznövény) leveleinek folyamatos portalanítása. Jó, ha tudjuk, hogy a dekoratív száraznövény-kompozíciók is remek porfogók.

Citrusfáinknak (citrom, narancs, mandarin) és főnixpálmáinknak nagyobb, átszellőztethető teret adjunk a télikertben, mert e növények szintén légúti allergiát okozhatnak.

Szobanövényeink közül bátran ajánlhatjuk a filodendront és a dracénát (sárkányfát), amelyek a mikroorganizmusok és pollenek megkötésével hozzájárulhatnak a lakásbelső levegőjének tisztaságához.

Rendszeresen szedjük le a szobanövények sárguló, fonnyadó leveleit, s ha betegség jelei mutatkoznak rajtuk, inkább azonnal váljunk meg tőlük, mert bizonyosan valami gomba tenyészik rajtuk. Bár a nem virágzó levéldísznövények pollent nem termelnek, erősen allergiásoknak mégis azt javasoljuk, hogy a hálószobába inkább egyetlen növény se kerüljön.
Az erősen allergiások lakásában a vágott virágot a következők szerint célszerű elhelyezni: a szabad levegőn rázzuk meg jól a csokrot, öblítsük le alaposan folyóvízzel, kizárólag pormentes, tiszta vázába, tiszta vízbe tegyük (amit rendszeresen cseréljünk), előtte azonban valamennyi fonnyadó levelet, szárat, virágot szedjük le róla. Mindez segíthet a bajon, természetesen azt az esetet kivéve, amikor a virág erős illata okozza az allergiát.

Az alattomos penészgomba

A gombák fejlődésük és szaporodásuk szempontjából különleges helyet foglalnak el az élővilágban, szaporítóképleteik, spóráik allergének lehetnek. Nyár közepétől őszig kell tartanunk tőlük, de nemcsak száraz, szeles időben, mert egyes fajok ködös, párás időben is terjednek. A penészgombák spórái alig különböznek egymástól, így mindegyik faj kiválthat allergiát, és a kert nyirkos, hűvös, árnyékos környezetében fordulnak elő. A lakásban hasonló környezetet keresnek, kedvelt helyük a fürdőszoba, konyha, télikert, a (bor)pince, a garázs, és ezen helyiségek nyirkos sarkai, elfelejtett bútorai, könyvei, kárpitjai, burkolatai.
Az allergiás reakció a szénanáthához hasonló, és idővel ráhúzódhat a tüdőre.

Mit tegyünk a penészgombák ellen? Szüntessük meg, illetve előzzük meg a nedves szögleteket, cseréljük ki a gombagyanús tárgyakat, akadályozzuk meg a gomba terjedésének útját, egyszóval teremtsünk otthonunkban szigetelt, kellemes hőmérsékletű, nem túl párás mikroklímát, gyakori szellőztetéssel.

(forrás: www.amiotthonunk.hu)


2006.02.03

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

A CIKK KÉPGALÉRIÁJA
Sárkányfa
Sárkányfa
Philodendron
Philodendron

Legfrissebb magazinok