A zeller jó tulajdonságait mintha nem becsülnék eléggé a magyar háziasszonyok, akiknek többsége csak a húsleves egyik „alkatrészeként” tekint erre az értékes, vitaminokban és nyomelemekben gazdag zöldségfélére.
A zeller az egyiptomi, görög és római kultúrában a gyász szimbóluma volt, illatos sírdíszként alkalmazták. Magyarországra valószínűleg Itáliából érkezett, általánosan elterjedve a 18. századtól termesztik errefelé. Fajtái közül hazánkban a gumós zeller a legelterjedtebb.
A halványító zeller (szárzeller) Angliában és az Egyesült Államokban lett népszerű. A gumós zeller a magyar piacok nélkülözhetetlen őszi-téli zöldségféléje, ám sok háziasszony nem ismeri felhasználási módjait.
A világ egyik legkedveltebb salátája, a Waldorf-saláta, éppen az őszi menük egyik slágere lehet, hiszen olcsó nyersanyagok szükségeltetnek hozzá: alma, zeller és egy kis marék dió.
A zellerkrémleves egyike a legfinomabb és legolcsóbb leveseknek. Mégis, a fiatal háziaszszonyok többsége inkább a zacskós levesekre szavaz, amelyeknek a tartalma gyakran nem túl bizalomgerjesztő. A budapesti piacokon és a nagyobb élelmiszer-áruházakban újabban megjelent az importból származó halványító zeller, azaz a szárzeller, amely olyan szép, hogy haragoszöld, friss konyhadíszként akár vázában is funkcionálhat.
Ám ennél sokkal többre érdemes. Bár ez a fajta nem képez gumót, a levelei rengeteg nátriumot, kalciumot, foszfort, káliumot, vasat, magnéziumot, A-, B- és C-vitamint, valamint nyomelemeket tartalmaznak – adja tudtul a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács.
A halványító zeller kitűnő alapanyag lehet különféle salátákhoz.
A szárából kis hajócskákat lehet képezni, amelyek megtöltve hidegtálon igen mutatósak.
Levesnek is nagyon egészséges. Elkészítése: a kevés margarinon párolt, húslével felengedett zellercsomót két szem krumplival és egy kis tejjel dúsítjuk, fűszerezzük, majd botmixerrel összeturmixoljuk. Tálaláskor pirított zsemlekockát kínáljunk mellé.
(forrás: www.reggel.hu)