Két évvel ezelőtt indított akciót a WWF Magyarország és a Duna-Ipoly Nemzeti Park a vadvirágok védelmére. Közös kampányuk Hagyd élni a vadvirágot! elnevezést kapta, céljuk, hogy felhívják a figyelmet a törvénytelen vadvirág- kereskedelem természetkárosító hatására. Munkájukat a nemzetközi nőnap előtt kezdték el, amikor sok férfi például védett területekről szedett hóvirággal szokott nőismerőseinek kedveskedni.
A figyelemfelkeltésen kívül ismeretterjesztő munkát is végeznek a kampány során. A virágüzletekben plakátokat helyeznek el, a Magyarországon megtalálható leggyakrabban árusított növényeket mutatják be színes képeken. Ne gyűjts, ne árusíts, ne vásárolj védett növényeket! - figyelmeztet a plakátok felirata, amelyeket a leginkább érintett dél-dunántúli falvakban - itt történik a legtöbb törvénytelen virággyűjtés - is jól látható helyeken tettek ki. A védett vadvirágok árusítását a törvény egyértelműen tiltja, a megállapított természetvédelmi érték alapján az árus ellen eljárás indul.
A plakátokon kívül egy 24 oldalas, fényképekkel gazdagon teletűzdelt kiadvány is segíti a munkát. Ennek címe - Egy rózsaszál szebben beszél... és a vadvirágok leszakításával járó természetkárosítást vizsgálja meg több oldalról. Legnagyobb problémát az jelenti, hogy az emberek a legszebb virágokat gyűjtik be, amivel nem csupán mennyiségileg, hanem minőségileg is rontják a növények populációját. Az áldozatos munkának és a viszonylag sokáig tartó télnek köszönhetően az idén kevesebb vadvirágárust lehetett látni az aluljárókban és az utcákon. Ebben minden bizonnyal az is közrejátszott, hogy a nemzeti parkok igazgatóságai ellenőrzőkörutakat tettek a virágpiacokon.
A WWF Magyarország eddig főleg a budapesti vadvirág-kereskedelemre fordított figyelmet. Azonban tudomásuk van arról is, hogy a megyeszékhelyeken és más nagyobb városokban is előfordul, hogy tavasszal védett virágokat árusítanak. A természetvédelem ügyét szívükön viselő emberekhez fordulnak segítségért abban, hogy ha ilyen esettel találkoznak, azt jelezzék feléjük. Tisztában kívánnak lenni azzal, hogy a fővároson kívül hol kereskednek védett növényekkel és hogy azok honnan származhatnak.
A védelem alatt álló növényekben nem csak az őket leszedők tesznek kárt, sok fiatalember védett területeken próbálja ki terepjáró autóját, crossmotorját, letarolva a különféle növénytársulásokat. Ellenük hozott létre háromfős természetvédelmi akciócsoportot a Duna-Ipoly Nemzeti Park vezetősége. Ha valakit rajtakapnak, hogy védett helyen teszi próbára ügyességét, akkor az komoly büntetésre, kényszerítő intézkedésre számíthat.
A tavaszi slágernövény,a hóvirág, jelenleg nem élvez védelmet Magyarországon. Ezért hiába vannak az ellenőrök tisztában azzal, hogy a hóvirágot természetvédelmi területekről szedték, nem tudnak büntetést kiszabni. Ugyanis egy-egy virág származási helyét lehetetlen beazonosítani. A WWF szeretné elérni a hóvirág védetté nyilvánítását, ahogy ez Szlovákiában már meg történt. A tömeges gyűjtés hatására érzékelhetően kevesebb az erdőkben a hóvirág, és az elegáns szépségű apró növény virágjának mérete is csökken. Nem azt akarják, hogy az emberek lemondjanak a virág szépségének esztétikai élvezetéről. Céljuk, hogy olyan hóvirágok kerüljenek kereskedelmi forgalomba, amelyeket kertészetekben termesztettek.
A vadvirágok nagymértékű leszedésének egyértelműen a pénzszerzés a célja. Azonban ezt nem lehet sokáig büntetlenül csinálni. Az anyagi haszonszerzés következményeit Vida Gábor akadémikus, a genetika professzora fogalmazta meg: "A vadvirág a természetben nem csupán a mi gyönyörködésünket szolgálja. Szépsége, színe, illata a sokmillió éves természetes szelekció alkotása. A virág sikeres megporzása a fennmaradás biztosítéka. Minél vonzóbb egy virág a beporzó rovar számára, annál nagyobb valószínűséggel lesz mag, és ezáltal új nemzedék belőle. A legszebb vadvirágok csokorba szedése ennek pontosan az ellenkezőjéhez vezet. A látványos fajok visszaszorulnak, csupán a kevésbé feltűnő, szélporozta fajok maradnak meg."
Védett virágok a piacon
Az árusoknál legsűrűbben előforduló védett vadvirágok: csillagvirág fajok, tavaszi őzike, májvirág, szártalan kankalin, eszmei értékük egyenként 2000 Ft; árvalányhaj-félék, erdei ciklámen, törpe nőszirom, eszmei értékük 5000 Ft; kockás liliom, kakasmandikó, kornis tárnics, kárpáti sáfrány eszmei értékük 10000 Ft.
(Forrás: Sulinet)