Rózsatörténelem

MAGAZINOK > AKI A VIRÁGOT SZERETI... > Rózsák > Rózsatörténelem

t: 3339

Magyarországon a törökök nevéhez fűződik e színpompás növény meghonosítása, hiszen ők voltak az elsők, akik hazánkban meseszép rózsakerteket létesítettek.

Császárok és királyok virága

Szenvedélyes rózsaimádó volt Kleopátra, Egyiptom királynője, aki a rózsa kedvéért háttérbe szorította az addig kedvelt lótuszvirágot.

A véreskezű római császárról, Néróról feljegyezték, hogy egy ünnepség alkalmával kétszázezer rózsaszállal díszíttette fel palotáját.

Napóleon felesége, Josephine császárné a Párizshoz közeli Malmaisonban híres rózsakertet létesített, amely az 1800-as évek elejének leggazdagabb fajtagyűjteménye volt. A császár katonái a meghódított területekről új rózsafajtákkal kedveskedtek a császárnénak.

VII. Edward walesi herceg száz évvel ezelőtt óriási virágcsokrot küldött szerelmének, amelybe az addig ismert összes rózsafajtából egy-egy szálat köttetett.

A legnagyobb csoportba a szín- és formagazdag teahibrid rózsák tartoznak. Alacsony bokorrá nőnek, amelyről elsősorban vázába való szálat vágnak. Folyamatos virágzása miatt vált kedveltté a Floribunda és Polyantha faja. A harmadik csoportba tartoznak a Remontans (=másodvirágzó) fajták, amelyek nyár elejétől kezdenek virágozni, majd kellő metszés után ismételt virágzásra is serkenthetők. A futórózsák zárják a sort, amelyek lenyűgöző bőséggel és gazdagsággal virágoznak, és csodálásra késztetik még a legkérgesebb lelkű halandót is.

Ahhoz, hogy a rózsa jól érezze magát, napos, szellős helyre kell ültetni. Kötött, enyhén agyagos, tápdús talajban fejlődik a gyökere, amely mélyre kúszik, ezért az ültetőgödörnek is legalább ötven centiméter mélynek kell lennie. A frissen beültetett rózsatő első virágait – bármilyen fájdalmas is – ki kell törni, hogy később tömöttebb, dúsabb legyen a bokor. Folyamatos tápanyagellátásra és gyommentes környezetre van szüksége. Ez utóbbi érdekében rendszeresen meg kell kapálni a gyökérnyak körüli földet.

Trágyázni csak teljesen földdé érett istállótrágyával vagy nitrogéntartalmú tápsóval szabad. Ennek beszerzése nem okoz gondot, mert nagy a kínálat rózsának való műtrágyában. A tápanyagot a tavaszi növekedési időszakban bővebben, később, az első virágzás után pedig mérsékelt mennyiségben kell a bokor tövéhez juttatni.

Fontos és elengedhetetlen művelet a rózsabokor metszése. Első alkalommal tavasszal kell visszametszeni, fajtától függően hat-tizenkét rügyre. Ekkor távolíthatók el az elszáradt, vagy befelé növő ágak is. A következő metszés nyárra esik, ezzel már nincs annyi gond, elegendő a vázába szánt szálak levágása.
A rózsa melegigényes növény, ezért őszi ültetéskor célszerű földdel
felkupacolni a gyökérnyak körüli részt, hogy a keményebb fagy se tegyen kárt benne. Ezt a földet tavasszal óvatosan el kell távolítani.

Európa híres rózsakertjei

A világ egyik legnagyobb “rozáriumát” 1909-ben alapították a belgiumi
Bellecourtban, ahol tízezer rózsatő szegélyezi a tizenöt kilométer hosszú utat.

A Coburgi (Németország) hercegség rózsakertje nyolc hektáron kínál látnivalót a rózsák szerelmeseinek.

A svéd Bernadotte grófnő tulajdonában lévő Mainau szigete (Bodeni-tó) látványos bokor- és futórózsákkal büszkélkedhet.

Franciaországban a Szajna melletti l’Hay-les-Roses-ben lévő rózsamúzeumban megtekinthetők a régi, történelmi fajták, valamint az új nemesítések. (forrás: www.nana.hu)

2005.07.28

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

A CIKK KÉPGALÉRIÁJA

Rózsatörténelem

Legfrissebb magazinok