Hajdanvolt Ifipark a Világörökség része - Budai Ifjúsági Park (1961-1984) | Magyarország | UTAZÁS | MAGAZIN

MAGAZINOK > UTAZÁS > Magyarország > Hajdanvolt Ifipark a Világörökség része - Budai Ifjúsági Park (1961-1984)

t: 8357

Hajdanvolt Ifipark a Világörökség része - Budai Ifjúsági Park (1961-1984)

Budai Ifjúsági Park - idén ünnepli megnyitásának 50. évfordulóját. A magyar könnyűzene bölcsője, fellegvára a Világörökség részét képezi az Ybl Miklós téren. Hivatalos neve valaha: KISZ Budapesti Bizottsága Ifjúsági Művelődési Parkja. 1961. augusztus 20. és 1984. szeptember 24. között Budapest legendás nyári szórakozóhelye volt.
Gyetyaláng

A Várkert-bazár tervezése 1874-ben indult Reitter Ferenc vázlataival, még abban az évben kiadták a feladatot Ybl Miklósnak. 1883-ra a Fővárosi Közmunkatanács által megépített épületegyüttes mindig is frekventált jelentéssel és jelentőséggel bíró helye volt a fővárosnak. 1944-45-ben erősen megrongálódott. A ma világörökség részét képező Ybl Miklós tér 2-6. tizenhat évet állt gondozatlanul és használatlanul.

1961 júniusában a Budapesti KISZ-Bizottság ötlete nyomán itt kezdték kialakítani a főváros első és sokáig egyetlen szabadtéri ifjúsági szórakozóhelyét, az Ifjúsági Művelődési Parkot, amely 2500 fő számára biztosított szórakozási lehetőséget.

1961-ben augusztus 20-án nyitott a Budai Ifjúsági Park, szeptember 30-ig, a hét három napján (csütörtök, szombat, vasárnap) 25 ezer látogatója volt. Öt forint volt a belépőjegy, később nagyobb koncerteken tizenöt forint. A kezdeti években a dzsesszes szalonzene volt a meghatározó. Megalakult a Bajcsy Zsilinszky út és az Alkotmány utca sarkán lévő Dália eszpresszóban a Budapesti Ifjúsági Jazzklub, ami az Ifipark téli helyszíne lett.

1962-ben május 1-én nyitott az Ifipark és szeptember 20-án zárt be. 70 ezren keresték fel. A nyitvatartási napok száma nőtt, s vasárnap délelőttönként az akkori mozi szolgáltatások példájára két forintos belépő ellenében gyermekműsorokat is szerveztek.

Belépési szabályzat (1962)
Tudnivalók a Budai Ifjúsági Park látogatásával kapcsolatban: Belépés csak 18 éven felüli fiúk és 16 éven felüli lányok részére. Fiúknak nyakkendő, világos ing, zakó, a lányoknak szoknya. Vászonnadrágban a belépés tilos. Kitiltást eredményeznek a következő kihágások: Ízléstelen táncolás, nem twist számra történő twistelés, egy lánnyal több fiú twistelése, fiúk egymás közti twistelése, és más, feltűnést keltő viselkedés.
A kívül rekedt fiatalok, akik nem érezték jól magukat nyakkendőben, a Park oldalában egy hatalmas fa tövében hallgatták a kiszűrődő zenét. (Nagyfa Galeri).

A Park első, s talán leghírhedtebb igazgatója, Rajnák László (veterán birkózó) volt, akinek karrierje szorosan összefonódott a park történetével. Rajnák az 50-es évek második felében első osztályú birkózó volt az Óbudai Hajógyárban. 1961-ben megbízást kapott az Ifipark megszervezésére, a szívét, a lelkét és a fizikai erejét adta a parkhoz.
1961. augusztus 20-tól 1974 februárjáig volt a park igazgatója, amikor is ellene és közvetlen munkatársai ellen csalás alapos gyanúja miatt bírósági eljárás indult, s Rajnákot hatévi szabadságvesztésre ítélték.

Park csak egy volt - hiába a Kőbányán, Csepelen és más külső kerületekben az Ifiparkhoz hasonló szervezések, sosem tudtak olyanok lenni, mint „a Park”. Az Ifiparkot a légköre és egyedülállósága tette naggyá. Az odajárók igénye hozott létre kifejezetten parkos zenekarokat.

Az első ilyen igazi parkos zenekar a Sakk-Matt volt, amely feltehetően meg tudott felelni a jókedélynek és bizalomnak, a parkba járó közönség igényeinek. Az elherdált tehetsége és korai halála miatt legendássá vált Radics Béla volt a park színfoltja.
A park másik két legendás alakja Baksa Soós János (Kex együttesével Amerikába távozott) és Bartha Tamás (Syconor, LGT - Amerikában tisztázatlan körülmények között gyilkosság áldozata lett. Édesanyja 1989-ben kapta vissza a gitárját).

A park országos hírnevet 1969-ben szerzett. Az első TV- közvetítés a parkból egy Halló fiúk, halló lányok adásban volt látható a pesti Duna-part, s a várból a fővárosi panoráma képei. Sok vidéken élő ember ekkor látta, a képernyő segítségével először Budapestet. 1971-es Szép lányok ne sírjatok című film koncertjeleneteit a parkban forgatták, a Kex és a Syrius közreműködésével.

1972-ben a kormány ifjúságpolitikai határozata értelmében az Ifipark a KISZ-től átkerült a Fővárosi Tanács hatáskörébe. 1977-1980-ig ismét fellendült a park, de már kemény rockra volt igény. 1980. május 27-én egy Edda koncert alkalmával a park bejáratához vezető lépcsők kőfalai leomlottak, s a baleset során öt fiatal megsérült. Az Ifiparkot két hónapra bezárták.

1984. szeptember 23-án a kőoroszlánok őrizte kapuk végleg bezárultak az ifjúság előtt.

A Budai Ifjúsági Park - videó - betöltötte küldetését, és átadta a helyét a Városligetben 1985-ben megépült Petőfi Csarnoknak (PeCsa), ahol 2011. szeptember 15-től nem lesz rendezvény, a Bolhapiac október végéig maradhat.

Az egész Várkert-bazár kezelését a Fővárosi Tanácstól 1989-ig a Budapesti Művelődési Központ (BMK) vette át. A BMK lényegében sem a Várbazár hasznosításával, sem az állagmegőrzéssel nem nagyon törődött.
A kezelői jogot 1989-ben az I. kerületi tanács kapta meg, s ezzel a joggal ma is a jogutód, az I. kerületi önkormányzat rendelkezik. A világörökség részét képező Várkert-bazár hasznosítására többféle elképzelést dolgoztak már ki, de ezek kivitelezése meghiúsult.
Várkert Bazár felújítása (2006)

Várkert Bazár – Balázs Magdolna: Az Ifipark

Bartha Kata

2011.09.18

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

A CIKK KÉPGALÉRIÁJA