HIRDETÉS
HIRDETÉS

MAGAZINOK > UTAZÁS > Erdélyország > A halálra ítélt zászlóalj - Előszó

t: 2101

A halálra ítélt zászlóalj - Előszó

Nemeskürty István: Előszó
A szovjet hadsereg, az átállt román haderő közreműködésével, 1944. szeptember 23-án két helyen is átlépte a trianoni magyar határt. (Csanádpalota, Battonya.) A magyar 2. hadsereg rövid, elkeseredett csatákban (Arad, Torda) vereséget szenvedett.

Ugyanekkor azonban a Csíki-havasokban, a Gyimesi-szorosban és környékén még tartja magát és védi az ősi határt a 32. hegyi határvadász zászlóaljhoz tartozó harccsoport Sebő Ödön főhadnagy parancsnoksága alatt. Oly sikeresen harcolt, hogy a szovjet parancsnokság nagy erőket sejtett Gyimesbükk környékén s ezért dél felől, kerülővel folytatta támadását. Így nyomulhattak Temesvár környékére, elérvén szeptember 23-án Battonyát.

Szeptember végén, miután az ellenséges erők már messze a hátukban jártak, harcolva törtek ki a bekerítésből, és vonultak északra Nyíregyháza irányában. Feladatuk utóvédként az volt, hogy lassítsák az előnyomuló ellenség mozgását és biztosítsák a főerők zavartalan visszavonulását.

Csellengő, csapatuktól akaratukon kívül elmaradt katonák, sebesültek, falvak menekülő lakosai csatlakoztak a biztonságot nyújtó, fegyelmezett zászlóaljhoz. Ehhez képest lehangoló a „Magyarország történeti kronológiája” című akadémiai kiadvány kijelentése: „Szeptember közepén a honvédség megkezdi a Székelyföld kiürítését. Mintegy háromszázezer embert kényszerítenek lakóhelye elhagyására.” (III. kötet,1982., 995. lap.) Mintha nem is harcoltak volna a honvédek, mintha a lakosság nem az oroszok elől menekült volna, hanem a magyar katonák hurcolták volna őket magukkal...

Ezért is fontos és jelentős Sebő Ödön könyve. Mind a szó erkölcsi, mind tudományos-hadtörténeti értelmében. Erkölcsi értelemben azért, mert cáfolja az idézett sanda, „tudományos” kijelentést. Hadtörténeti értelemben pedig azért, mert ezekről az eseményekről, Csík megye és a határ védelméről, dokumentumok, okmányok híján alig esik szó a második világháború történetét feldolgozó könyvekben.

Az 1920-ban született Sebő Ödönt a Ludovika Akadémia hallgatójaként 1942-ben avatták hadnaggyá. A huszonnégy éves fiatal tiszt esküjéhez híven becsülettel szolgálta a hazát.

Bartha Kata
Erdély krónikása Wass Albert

2011.09.02

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

A CIKK KÉPGALÉRIÁJA
A főellenállási vonal az ezeréves határ hegygerincén - 1944
A főellenállási vonal az ezeréves határ hegygerincén - 1944
Hegyiek havasi állásban
Hegyiek havasi állásban
A Rákóczi vár és a vasúti házikó - 1944
A Rákóczi vár és a vasúti házikó - 1944
Gyakorlatom a bajtársammal - 1943
Gyakorlatom a bajtársammal - 1943

Legfrissebb magazinok