A Mátra ( Gyöngyös ) az Északi középhegység része. Egész évben ideális, a gyógyturizmus kedvelt úti célja, a téli sportok kedvelőinek központja. Turisztikai jelentősége a trianoni békeszerződés után nőtt, mert elszakította a Tátrát, a Fátrát, csak a legkisebbet, a Mátrát hagyta meg. A csonka hazánk legmagasabb pontja a Kékestető lett (1014 m), közelében kistestvére, Galyatető (964 m).
A mátrai turizmus megalapítója
Hanák Kolos (1851-1923). 25 évesen a gyöngyösi Takarék- és Hitelintézet ügyésze lett. A jogászi hivatás mellett közéleti szerepet is vállalt. 1887-ben megalapította a Kárpát Turistaegylet Mátra Osztályát, a mai Magyarország első turistaegyletét. Az egyesület elnökeként szervezte a mátrai turizmust, ő írta a Mátra első útikalauzát, és az ő irányításával készültek el az első jelzett turistautak a Mátrában. Javaslatára feltárták az
Ágasvár alatti Csörgő-lyuk barlangot. Nevét ma a Hanák Kolos Turistaegyesület őrzi.
Mátraháza - Kékestető - Parádfürdő
A három mátrai szanatóriumot 1980. január 1-jével az Egészségügyi Minisztérium Mátrai Állami Gyógyintézet elnevezéssel összevonta.
PARÁDFÜRDŐ
Már a 17. században is ismert gyógyhely volt. Mária Terézia császárnő szorgalmazta a gyógyvizek felmérését és alkalmasságuk szerinti hasznosításukat. Prunyi Mihály volt az első parádfürdői fürdőorvos. A kórház épületeinek és igényes környezetének kialakítása 1873-ban készült el, Ybl Miklós munkája.
1994. január 1-jén a
parádfürdői egység kivált az integrált intézetből, azóta önálló Rehabilitációs Szakkórházként működik tovább, a Mátra egyik gyöngyszeme. Európában egyedülálló összetételű vasas-timsós gyógyvíz a nőgyógyászati problémák kezelésére ajánlott.
Mátrai Gyógyintézet (2005-től)
*MÁTRAHÁZA egység
1927 és 1930 között emelték az első épületet a Mátra Egylet közakadozásból a
Rózsa dombnak nevezett határrészen. Az eredetileg menedékháznak szánt épület - ma szálloda - a "Mátra Egylet menedékháza" nevet kapta, ennek rövidítéséből jött létre a Mátraháza név.
1932-ben itt nyílt meg Magyarország első tüdőszanatóriuma, az 1924-ben megalakult Tuberculosis Elleni Küzdelem Országos Bizottságának kezdeményezésére. A Közép-Kelet Európa legmodernebb és Magyarország legnagyobb közegészségügyi intézménye, a Mátrai Magyar (Királyi) Gyógyintézet, 300 ágyas befogadó képességgel várta a TBC-ben és egyéb légzőszervi megbetegedésben szenvedőket.
*KÉKESTETŐ egység
1932-ben adták át az ország első klimatikus gyógyszállóját. Tulajdonosa, Csonka László ugyanis az Intézményben alkalmazott terápiát teljes egészében a klimatikus viszonyokra építette. Az 1940-es évek gazdasági nehézségei ellenére Csonka László újult erővel arra törekedett, hogy a
Kékest, ha nem is teljes egészében, de rendbe hozza és újraindítsa. Utolsó tartalékait is a szálloda helyreállítására fordította, mikor 1949-ben államosították.
A Mátra varázslatos környezete bármely évszakban kínálja a kristálytiszta levegőt, a gondtalan kikapcsolódást. Kirándulás,
túrázás, üdülés és gyógyulás közben
látnivalók.
MÁTRAFÜRED
a palóc babagyűjteményéről és a hagyományokat örző néprajzi gyűjteményéről híres.
Mátrafüred mellett, a festői szépségű, az ország legmagasabb tava a
Sástó (520 m) nyújt lehetőséget nyáron horgászásra és csónakázásra, télen korcsolyázásra. A
szánkózni vágyókat két szánkópálya várja.
MÁTRADERECSKE
több mint 600 éves
palóc település, határában található a vulkáni kigőzölgés szén-dioxidban gazdag gyógyító zuga, amelyet az orvosok már több száz éve alkalmaznak az érszűkületi és egyéb betegségek kezelésére. -
Mofetta Szédioxid Gyógygázfürdő -
Mátraszentimre – Mátraszentlászló – Mátraszentistván
Három falu templomát 1942-ben szentelték fel a mára a Felső-Mátra egyik jelképévé vált templomot, amelynek Szent István király a védőszentje. Minden évben, augusztus 20-án búcsúi szentmisét tartanak. A három falutól közel azonos távolságra van.
MÁTRASZENTIMRE
Magyarország legmagasabban fekvő faluja. 1980-ban szentelték fel a község központjában az új római katolikus templomot. Az egykori Cserkő-bánya helyén ma pihenő fogadja a kirándulókat. A valaha üveghuta telep lakotterületté vált Ötház vagy Ötházhuta néven -
ez ma Mátraszentimre.
MÁTRASZENTLÁSZLÓ
a műút Mátraszentistván felé vezető kanyarjától gyalog percek alatt - jelzett turistaúton - kis emelkedővel elérjük a Vörös-kő kilátót. Körpanoráma, tiszta időben látható a Tátra.
MÁTRASZENTISTVÁN
Itt találjuk a Vidróczki Csárdát. Vidróczki Márton (1837-1873) alig múlt húsz esztendős, amikor besorozták a császári seregbe, ám megszökött és a mátrai erdőkben bújdosott.
A szájhagyomány szerint egyik embere végzett vele. Kodály Zoltán: „Vidróczki híres nyája”
Mátraszentistváni
Sípark a Három falu templomával szemben a műút túloldalán található.
PARÁDSASVÁR
– forrás - a híres parádi vizet, Ybl Miklós által tervezett ivócsarnokban kóstolhatjuk meg.
A
völgy végén található a közel 300 éves hagyományra visszatekintő üveghuta, amit II. Rákóczi Ferenc fejedelem állított fel. Az üveggyár adott munkahelyet a szomszédos falvakban élőknek is. Az ipartörténetileg is egyedül álló gyár, jelenleg nem működik. 1881-ben megépült a falu ékköve, a Károlyi-kastély Ybl Miklós tervei alapján, mely ma 5 csillagos luxusszállóként üzemel. A kastélyt Sasvár néven említik, ez a falu névadója is 1958-tól.
Erdei kisvasút -
Mátravasút története
A Mátra
Siterepei:
Galyatető
Kékestető
Mátraszentimre
Mátraszentistván
Mátraszentlászló
Bartha Kata
Itt jártunk