A Magyar Királyi Államvasutak féksikló pályája Szilvásváradon
1908-ban Wessely Károly földbirtokos elhatározta, hogy a Bükk fennsík feltáratlan erdőrengetegében erdei kisvasúti hálózatot épít. Elképzelését az akkoriban épült EGER-SZILVÁSVÁRAD-PUTNOK MÁV vonalhoz csatlakozás lehetősége ösztönözte. 1910-ben már működő (Szilvásvárad-Tófalusi csúcsfordító végpontjai között) kisvasút őrgróf Pallavicini Alfonz Károly tulajdonába került 1912-ben.
A csúcsfordító hazánkban talán egyedülálló módon lett kialakítva, a kocsik leakasztása után a gőzös a csúcsban épített szűk, mindössze pár méter sugarú hurokban, hogy a következő nagyemelkedésű pályaszakasznak "kéménnyel előre" vághasson neki.
Kukucsó völgybe fordulunk, a kisvasút nyomvonalán-
kisfilm-(Moór Attila)
A Szilvásvárad és Tófalusi völgy között 760 mm nyomtávú vasútvonalhoz kezdetben lóvasút és facsúszda - kettéhasított bükk szálfákból épült csaknem 800 méter hosszúságban -, biztosította a fa leszállítását. A MÁV 1921-ben a Tófalusi végpontból egy csúcsfordítóval kiágazva megépítette a másfél km hosszú, Kukucsó völgyi vonalat, és az ahhoz kapcsolódó siklópályáját kettős vágánnyal,
amely a sikló felső állomásán a Bükk-fennsíki lóvontatású 600 mm pályához csatlakozott.
A siklópálya gravitációs elven működött 8 km/órás megengedett legnagyobb sebességgel. A fával megrakott kocsi haladt a völgy irányába és húzta fel a völgy felől az üres kocsit, de menet közben fékezni is kellett. A siklón közlekedő két kocsi drótkötéllel volt összekötve. Míg az egyik kocsi a felső, addig a másik az alsó állomáson tartózkodott. A sikló alsó és felső állomása között telefonösszeköttetés volt.
A siklópálya (468) 650 méteres hosszúságban 200 méteres szintkülönbséget hidalt át (alsó 600 - felső 810). Az építménye megegyezett az erdei vasútra vonatkozó előírásokkal. 1948-ban Jáhn Rezső és Palócz József erdőmérnökök irányításával a fennsíki 600 mm-es nyomtávolságú szakaszt 760 mm-esre építették át, illetve gyakorlatilag új vasút épült más nyomvonalon, így már a rendes teherkocsik is szállíthatóak lettek a siklón.
A kisvasúti vonalhálózaton az 1960-as évektől lett rendszeres a turisztikai célú személyforgalom. Az
Erdei vasúti siklópálya 1966-67-ig működött. Szép lassan visszahódítja a természet egy-egy kábel darabot takarva emlékül.
A gyönyörű természeti környezetben levő siklópálya felső állomásán, az államosítás után a sikló gépházának faépületét elbontották. A ma is látható téglaépület
ipari műemlék, mellette kis Vadászkunyhó várja a szállásvendégeit.
Siklópálya archív fotók (1922)
Bartha Kata
Kisvasutak a Bükkben