Az Őrség története
Talán az egyetlen tájegység hazánkban, amelynek elnevezését nem földrajzi fogalom, hanem saját történelme adja. Vas megye délnyugati szegletében találjuk meg e tájat, ahová a honfoglaló magyarok a nyugati kapu védelmére őrállókat telepítettek, akik a magaslatokról figyelni tudták a határvonalat, és munkájuk fejében különböző kiváltságokat kaptak…, közvetlenül a király fennhatósága alá tartoztak. Innen a táj neve:
Őrség
Az Őrség rövid ismertetője
Valamikor járatlan rengeteg volt ez a folyók formálta dombvidék, az országot védelmező gyepüvonal fontos szakasza. A szeres települések kialakulásában nagy jelentősége volt a védelmi szempontoknak, amelyet nagy gonddal szerveztek meg az Árpád-házi királyok. IV. Henrik 1051. évi támadása után besenyőket és székelyeket telepítettek ide, hogy a magyar őslakossággal együtt védjék a határt az
erdővidéken.
Az
Őrségi Nemzeti Park 2002. március 1. óta létezik Magyarország 10. Nemzeti Parkjaként. Az osztrák, a szlovén és a magyar határ találkozásánál elhelyezkedő terület változatos kistájak összessége. Különleges folyók és patakok formálta dombvidék, melyet a szubalpin klíma, közel ezer forrás, több tucat kisebb-nagyobb patak, titokzatos láp, vadvirágos rétek és a gyantaillatú erdők ölelésében megbúvó apró
falvak tesznek varázslatossá. A vízitúrázás szerelmesei, az erdei barangolások kedvelői és a természetvédelmi kuriózumokra vágyó kirándulók éppúgy megtalálhatják a számukra fontos látnivalókat, mint az erdei iskolát szervező pedagógusok, a horgászok, vagy a trófeákat gyűjtő vadászok. Üde zöld rétek, fenyves erdők, kristálytiszta patakok, dombtetőkön megbúvó apró falvak.
Ez az Őrség. -
Természetföldrajza
Bár ezt az elnevezést a különböző szaktudományok más-más területekre vonatkoztatták, az idelátogatók számára minden bizonnyal az a különleges szabadságérzés jelenti az Őrséget, melyet a civilizáció számtalan rombolásától megmenekült természet, az ehhez alkalmazkodó települések, és az ott élő, archaikus kultúráját máig őrző barátságos nép megismerése okoz.
Őrségi Nemzeti Park
programjai
Őrségi és Vendvidéki ételkülönlegességek:
Sokat emlegetett helyi ételkülönlegesség a dödölle. Hozzávalók: 30 dkg burgonya, 20 dkg búzadara, annyi liszt, amennyit felvesz, 25 dkg vöröshagyma, kb. 2-3 dl zsír, só, ízlés szerint. Az elkészítés módja: a burgonyát meghámozzuk, lereszeljük, és sós vízben feltesszük főni. Amikor felforrt, beleengedjük a búzadarát, és pépesre főzzük. Liszttel jól összedolgozzuk, hűlni, szikkadni hagyjuk. Közben az apróra metélt vöröshagymát zsírban megfonnyasztjuk, a megpihent masszát közészaggatjuk, és sütőben összepirítjuk.
Vend ételkülönlegesség az Ízes gibanica.
Hozzávalók: 50 dkg rétestészta, (5 kész réteslap), 10 dkg mák, 20 dkg cukor, 50 dkg túró, 10 dkg mazsola, 50 dkg alma, 10 dkg darált dióbél, fahéj vaníliás cukor, 3 dl tejföl, reszelt citromhéj, 2 tojás. A tepsit (legjobb, ha kerámia) jól kikenjük zsiradékkal, majd belerakjuk a tésztarétegeket, amelyek közé tölteléket töltünk a következő sorrendben: dió, alma, túró, mák, majd túró, alma, dió. Minden réteget jól megkenünk olvasztott zsiradékkal, végül az összeállított gibanicát meglocsoljuk tejföllel, és forró sütőben megsütjük. A töltelék elkészítése: alma: a meghámozott almát lereszeljük, és cukorral félig megdinszteljük, fahéjjal és citromreszelékkel ízesítjük. Túró: a túrót villával összenyomkodjuk, hozzákeverjük a tojássárgáját, a tejfölt, a megmosott mazsolát és a cukrot. Dió: a ledarált dióval megszórt tésztarétegeket is meghintjük cukorral, és meglocsoljuk tejföllel. Mák: a darált mákkal megtöltött tésztalapot megcukrozzuk, vaníliás cukorral ízesítjük, és tejföllel lágyítjuk.
Őrállók útja
Kerékpáros
túraajánlatok az Őrségben és a Vendvidéken
Bartha Kata
Magyarország Nemzeti Parkjai