HIRDETÉS
HIRDETÉS

MAGAZINOK > MOBIL > Telefonok > Huawei U8500 - árbajnok

t: 4555

Huawei U8500 - árbajnok

Bevezető

A ZTE és a Huawei nem sokat teketóriázik, ha arról van szó, hogy árban versenyezni kell bárkivel is. Előbbi cég a Blade nevű telefonnal tette le a névjegyét a magyar piacra, a Huawei eddig saját néven nem okosított, de a Vodafone 845-tel és a T-Mobile Pulse cuccokkal már jelezték részvételüket a bajnokságban. A kérdés nem az, hogy technikailag képesek-e a nagy kínai cégek hozni az elvártakat, mert ez ma már kétségkívül simán megvan. A kérdés inkább az, hogy minőségben, felhasználói élményben fel tudnak-e nőni a feladathoz.



A ZTE Blade-nél ugyanis voltak bakik, a kijelzővel és a RAM méretével is akadtak apróbb problémák. A Huawei U8500 viszont az első találkozásunktól számítva hibamentes, bár a sebesség nem erős oldala, de kulturált telefon benyomását kelti, akár az LG is gyárthatta volna a GT540 helyett, ha csak a specifikációkat nézzük. Amit viszont még nem lehet előre tudni, az a support, azaz a terméktámogatás. Lesz-e frissítés? Mikor? Milyen? Hogyan? Az mindenesetre jó jel, hogy ugyan a termék dobozán még 2.1-es rendszerről esik szó, a forgalomba kerülő eszközök (és a tesztkészülék is) 2.2.1-es verzióval érkeznek.



A hazai, meglehetősen árérzékeny piacon azonban sok vásárlóban ezek a kérdések abszolút eltűnnek, ha meglátnak egy vonzó árcédulát. A Huawei U8500 pedig nem csupán vonzó árral rendelkezik, hanem kategóriájának abszolút bajnoka is, feltöltőkártyával ugyanis 33 ezer forintért kaphatjuk meg. 2011 májusát írjuk, s egy átlagos képességű okostelefon, az összes fontos funkcióval felvértezve ennyibe kerül. Felére-harmadára csökkentek az árak bő egy év alatt, ami azért jelent valamit, s ezt tovább nyomja lefelé a Huawei és a ZTE. Abban az örömteli meglepetésben volt részünk, hogy kettő darab tesztkészülék is beesett a szerkesztőségbe. Az egyiket az XXL GSM biztosította, ez a T-Mobile által forgalmazott verzió, a másik egyenesen a gyártó hazai képviseletétől jött, így aztán többen is meg tudtuk nyomkodni a ketyerét.

Doboz, külső
Ennyi pénzért egész emberes dobozt kapunk, bár a tartozákok listája csak a legszükségesebb dolgokra korlátozódik. Jelesül ez egy darab adatkábelt, egy töltőfejet, valamint egy elég silányka fülest jelent, ami persze lecserélhető bármi egyébre, hiszen a 3,5 mm-es csatlakozó adott a telefonon. A csomagolás ízléses, visszafogott, ugyanakkor egy memóriakártya még nem ártott volna, ez ugyanis mindenképp szükséges lesz a későbbiekben.



Az U8500 egészen pofás kis darab. Nyilván nem az a tepsi, übervékony okostelefon, amit a csúcsmodellek képviselnek, inkább a régi iskola követője, kicsit husi, de ettől még nem lesz ódivatú. Az előlapon 3,2 inches kijelző tesped, felbontása 320x480 pixeles, technológiáját tekintve sima, mezei TFT, de szerencsére kapacitív. A betekintési szög átlagos, a kontraszt szintén, napfényben muszáj árnyékolni a kis kezünkkel, különben csak a saját fejünkben gyönyörködhetünk a tükröződés miatt.



Nagy pozitívum az előlapi kezelőszervek milyensége és mennyisége. A kijelző alatti középső gomb ugyanis egy optikai trackpad, lehet simogatni, selymes is a felülete. Mondjuk ezt olyan nagyon nem használja ki az ember, de az nagyon pozitív, hogy a menü (opciók) és vissza gombok mellett híváskezelő gombok is helyet kaptak. Ez ritkaság az androidos telefonokon, úgyhogy részemről jár ezért egy standing ovation, rettentően megkönnyíti a kezelést, főleg a különböző hangpostákra való rászaladások anyagi vonzatai csökkenthetőek. Ennek függvénye, hogy a keresés gomb megszűnt, ezt az opciók közül lehet általában elővadászni, a kezdőlapra dobó házikó szerepét a hívásmegszakító billentyű vette át.



A kijelző felett hangszóró, fényérzékelő és távolságszenzor bújik meg. Az eszköz bal oldala teljesen sima, jobb felén a hangerőt szabályozó billentyűket találhatjuk meg. A készülék tetején van minden további fontos apróság, a bekapcsolásért és a kijelző feloldásáért / lezárásáért felelős gomb, a microUSB csatlakozó és a 3,5 mm-es jack dugasz. Nincs tehát dedikált billentyű a kamerához, ami annak fényében nem is meglepő, hogy autofókusz sincs.



Nevezett kamera a hátlapon került elhelyezésre, vaku nem tartozik hozzá. A plasztik borítású panel könnyen leszedhető, körmünk nem lesz veszélyben a művelet során. A burkolat alatt ott figyel az aprócska akkumulátor, s csak ennek kiszedése után tudjuk cserélni a memóriakártyát. Az összeszerelési minőségre nem lehet panasz, s bár a telefont mindenhol műanyag borítja, mégsem tűnik bóvlinak az összhatás, bármelyik gyártó simán vállalná ezt a formatervet és külsőt.

Hardver, rendszer, hangminőség
A burkolat alatt dolgozó hardvertől nem fog hasraesni senki, nyilvánvaló, hogy ezért az árért nem fogunk kétmagos szörnyeteget kapni. Az U8500 ugyanis egy Qualcomm MSM7225-öt kapott, amely ugyan a legtöbb helyen 528 MHz-es, de esetünkben 600-ra felhúzták. Ehhez a chipsethez nincs grafikai gyorsító (GPU), RAM-ból 256 megabájt, ROM kapcsán fél gigányi áll rendelkezésünkre. Bár a fenti számok nem annyira riasztóak, a telefon sebessége azért bőven hagy kívánnivalót maga után.



A 2.2-es Android rendszer nem fut röccenésmentesen, inkább az a helyes kifejezés, hogy elég darabos. A főképernyők között váltás még csak-csak elviselhető, de itt sem érdemes túl sok widgetet használni, az ikonos menü azonban döcögve gördíthető. Nincsenek hosszas megakadások, s még a használható szinten bőven belül marad a tempó, de főleg egy komolyabb gép után nagyon érezhető, hogy itt a hardver örökös küzdelemben áll a funkcionalitással. Az U8500 tud magyarul, egészen jól sikerült a fordítás, bár van egy két mosolyogtató dolog, például a „felüdít“ kifejezés, amely a frissítés helyett került bele itt-ott a rendszerbe. Jól működik viszont a prediktív szótár, egészen ritka szavakat is tud.



A Huawei nem nagyon állt neki farigcsálni a kezelőfelületet, ez egy alap Android, minimális számú extrával felbővítve. Ide sorolható a dokumentumkezelő, a Documents To Go, az előre integrált Twitter kliens, illetve a fájlkezelő. A névjegyzéket előre felkészítették a Facebook fogadására, de ahhoz képest, hogy a bemutatón olyan nagyon hangsúlyozta a cég, hogy az U8500 mennyire „social“ készülék lesz... ez a filozófia nem jön át. Jó, a képeket meg lehet osztani itt-ott, de ez nem egy kivételes képesség, az Android alapból tud ilyesmit.

Pozitív viszont, hogy a telefon hangminősége kifejezetten jónak mondható. Egyrészt: hangos, de mégsem torz, csutkára csavart hangerőnél sem. Másrészt az esetek zömében engem is kristálytisztán értett mindenki (leszámítva azokat az eseteket, amikor a vállammal szorítottam a cuccot, mert mindkét kezemre szükségem volt), s mindez kihangosítva is megfelelő, egy átlagos mobilhoz képest az U8500 határozottan jól szól.

Üzenetek, adatátvitel
A névjegyzék rendben van. Mindenféle helyekről képes beszippantani információkat (Google account, Facebook), itt érdekes módon a görgetési sebesség is hibátlan, kezdőbetűre is könnyen lehet ugrani, erre tényleg nem lehet panasz. Az üzenetkezelésnél már többet kell néha várni, a virtuális gombsor hamar felbukkan, de az első pár betű begépelését nem kapkodja el a rendszer. Kissé megütközést fog kelteni elsőre az írógépekből ismert ezt kísérő hangeffekt, de persze ki lehet kapcsolni. Függőleges és vízszintes állapotban is egész jó hatásfokkal tudunk dolgozni, az esetleges félreütéseket egész ügyesen javítgatja a szoftver, de kell neki némi idő, mire megtanulja az általunk gyakran használt kifejezéseket. Ügyes megoldás, hogy a speciális karakterek görgethető listában vannak. Ezt az egészet úgy hívják, hogy CooTek TouchPal, de természetesen a szabványos, androidos billentyűzet használata is megoldható. De érdemes kipróbálni a Huawei által adott verziót, mert elég frankó.



A levelezésre nem lehet panasz, van Exchange szinkronizációs lehetőség is. A számológép és az óra már régi ismerős, a fájlkezelőben sem fogunk eltévedni. A naptár és a jegyzettömb is pont olyan, mint ahogyan más androidos gépekben megszokhattuk, itt nem sok extrát ad a Huawei. Ki kell térnem viszont a GPS-re, amely nálam igencsak hektikusan működött, pozíciót sem talál gyorsan, de néha teljességgel tojik rá, hogy én speciel azonnal szeretnék legalább egy közelítő koordinátát. Ez főleg a foursquare esetén volt idegesítő, fél óra után volt hajlandó a megfelelő helyre tenni, ilyet még nem tapasztaltam más készüléknél.



Ugyanakkor adatátviteli szempontból nincs miért szégyenkeznie az U8500-nak. A 7,2 Mbit/s sebességű HSDPA bőven elég lesz ehhez a telefonhoz, a böngésző teszi a dolgát, bár kissé darabos, a WLAN érzékenység átlagos, a Bluetooth működik, sztereó hangátvitelre is alkalmas, a microUSB csatlakozóval sem volt problémám. Bár az U8500-nak vannak hibái, de eddig a pontig simán azt gondolom, hogy röhögve megér ennyi pénz, mint amennyiért kínálják, komoly negatívumok eddig nem voltak, de a multimédia még hátravan.

Multimédia
Bizony, ezen a téren nem jeleskedik a telefon. A 3,2 megapixeles kamera teljesen alapszintű, nincs autofókusz, vaku, vagy hasonló extra, a beállításokban is csak a legszükségesebbek találhatóak. Dedikált gomb nincs, tehát a kijelzőt kell taperolni a fotózáshoz. Az elkészült képekből egy csokorra valót nyújtunk át alant, nem lesz egy kéjutazás:

Ennyit tud a cucc, homályos, fakó, életlen felvételek készülnek, közeli alkotásokról ne is álmodjunk, a világosabb részek beégnek. A zajszűrési próbálkozások ellenére a felvételek sötétebb részei nagyon csúnyán néznek ki, ez van, ennyit tud a ketyere, nyilván arra vidáman elég, hogy vészhelyzetben fotózgassunk, vagy az ismerőseink fejét eltárolgassuk. A telefonon történő visszanézés során is lesz egy-két furcsaság. Multitouch nincs, ezért a nagyítás-kincsinyítés külön ikonokkal történik, de az a különös, hogy a végighúzom-az-ujjam-a-kijelzőn-és-képet-váltok módszer sem működik, itt is csak a kép széleire rajzolt nyilakkal tudunk léptetni.





A zenei rész nem nyújt semmi extrát, a füles felejthető, de a 3,5 mm-es jack csatlakozóval szerencsére kint vagyunk a vízből. Fülessel kicsit úgy érezni, hogy a mélyek nincsenek annyira ott, inkább a magas tartomány tűnik erősnek, s mivel nincs equalizer, ezért ez így is marad. Van rádió is, amely követeli a fejhallgatót, onnantól nagyon kellemes prodkciót nyújt RDS-sel, tárolhatóm állomásokkal, automatikus kereséssel. Egy dolgot ne akarjunk: játékot telepíteni az U8500 elég esélytelen próbálkozás, hacsak nem valami kártyás okosság a vágyunk. Bármi, amiben mozgás van, egy másodperc alatt két vállra fekteti szegény Qualcomm processzort, nézni is szörnyű, ahogy az animációk képregénnyé változnak.



A hátlap alatti telep 1150 mAh teljesítményű, elég kicsinyke, ezzel másfél-két napig rendben működik az U8500. Ez teljesen átlagos produkció. Mindent összegezve viszont kissé nehéz helyzetben vagyok. Adott egy alig 30 lepedős okostelefon, amely számos ponton teljesen jó benyomást tesz. A kialakítás, a fizikai híváskezelő gombok, az összeszerelési minőség és a kijelző is vidáman hozza a nevesebb gyártók szintjét. A sebesség viszont messze nem acélos, főleg a multimédia kapcsán futunk bele problémás helyzetekbe. A kamera nagyon alsós, ugyanakkor a telefon hangminősége kimondottan jó. Mindenkinek mérlegelnie kell, hogy rádob-e még 10 lepedőt egy ZTE Blade-re, vagy egy Optimus GT540-re, esetleg egy X8-ra, de kapható még Galaxy 3, esetleg Galaxy Gio is nem sokkal több pénzért. Ha nem fontos a játék és a multimédia, de igényeljük a folyamatos netkapcsolatot, a levelezést, a közösségi szolgáltatásokat, a korrekt üzenetkezelést, akkor az U8500 megfontolandó ajánlat. Aki ennél többre, komolyabbra vágyik, az több és komolyabb lóvét kell szánjon a történetre, mert bár papíron az U8500 is megfelel a kívánalmaknak, de néhány ponton kihívásokkal küzd. Ugyanakkor egy-egy ilyen készülék igencsak jót tesz az árversenynek, s persze az árához képest azért nem rossz választás ez a modell sem, olyannyira nem, hogy ráütöm a Tetszett plecsnit.

mobilarena

2011.05.15

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

Legfrissebb magazinok