HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Két hét alatt csaknem hétszáz új álláshirdetést adott fel a Belügyminisztérium, óriási a tanárhiány
- Jön még pénz Brüsszelből? Megszólalt a miniszter
- Gyárfás Tamás ismét a bíróság előtt: kulcsfontosságú hangfelvételek kerültek terítékre
- Mi történt? Lezuhant egy helikopter a Mount Everest közelében - Senki nem élte túl
- Mutatjuk, melyek lesznek a legfontosabb témák a vilniusi NATO-csúcson
HIRDETÉS
MAGAZINOK > UTAZÁS > Erdélyország > „Én, Wass Albert, erdélyi magyar író” - Erdély krónikása 103 éves
A halhatatlan, az erdélyi magyarság szószólója Szentegyedi és czegei gróf Wass Albert csak 36 esztendőt élt itthon, el kellett hagynia szülőhazáját, határon túli Magyar lett, majd messze-földön, otthonra lelt, nem hazára, az Atlanti óceánon túl. 50 év hallgatás után népszerűsége folyamatosan növekszik, a rendszerváltás után megjelentek a művei. Munkássága, halála után éri el azt a hatást az olvasótömegeknek, amit el akart juttatni a magyarság és a nagyvilág számára.
Takaró Mihály: Gróf Czegei Wass Albert 1908-1998
„Amikor én kimondom ezt a szót, hogy Erdély, ebben benne van minden, a szívem, a lelkem, az agysejtjeim molekulái, mindaz, ami voltam, vagyok és leszek, tulipános bölcsőmtől a kopjafáig. Bár életem 83 esztendejéből negyvenötöt idegen földön kellett eltöltenem a történelem rendelése folytán, soha, egyetlen pillanatra sem éreztem magam »leszerelt katonának«, kit esküje már nem kötelez többé. Honából kivert harcos maradtam, akit nem kell eskü kötelezzen hűségre. Véremben van. Azért az Erdélyért, amelyről tudtam, hogy már nem lehet az enyém soha, de még lehet azoké, akik ott maradtak, szenvedtek és hűséggel kitartottak minden gyötrés, megpróbáltatás ellenére is.”
(Wass Albert: Erdély a megnevezhetetlen erő)
Irodalmi pályáján versekkel indult 1924-ben, első költeményei, az Ifjú Erdélyben, és a marosvásárhelyi Vadász Újságban jelentek meg. Verseskötetei a Virágtemetés 1927-ben (Kolozsvár-Minerva), Fenyő a hegytetőn 1928-ban (Kolozsvár-Minerva) jelent meg, amelyről Dsida Jenő írt kritikát a Pásztortűzben:
„Gróf Wass Albertet nem szükséges külön bemutatnunk olvasóinknak, az erős tehetségű fiatalembernek nem is régen jelent meg egy előző verseskötete, s azóta is találkoztunk nevével erdélyi lapjainkban. Halk és bánatos írásai vannak általában, csöndes erdélyi ború tompítja le szavát s üli meg színeit.”
A fiatal Wass Albert Czegén és környékén gazdálkodott, közben írogatott. Két verseskötet után a Minerva 1934-ben, az Erdélyi Szépmíves Céh 1935-ben jelenteti meg a Farkasverem című regényét, amelyért Baumgarten-díjat kap. Ez a könyv hozta el számára az igazi elismerést.
Kemény János báró meghívására 1936 nyarán vett részt először a marosvécsi Helikon íróközösség találkozón, melynek tagja lett 1938-ban. Emlékezetes írói beszélgetések a "Helikoni-asztal" - Kós Károly által faragott nagy kőasztal mellett.
A bécsi döntés (1940) után, a kurtára szabott felszabadulás négy esztendejében hat könyve jelent meg: Jönnek!, Csaba , Mire a fák megnőnek, Tavak könyve, A kastély árnyékában, Vérben és viharban, Egyedül a világ ellen.
1940-ben az Egységes magyarság címmel, a Nyugat ankéton, Wass Albert is válaszolt:
„Magyarország a hazám, de Erdély az otthonom, s ezt nem is akarom soha elfeledni.”
1941-ben a magyar művelődésért végzett munkájáért Klebelsberg-díjat kapott, 1942-ben a Kisfaludy Társaság tagja lett. 1943 márciusában az Ellenzék főszerkesztőjét behívták a hadseregbe, ideiglenesen Wass Albertet bízták meg a helyettesítésével. Július elsején két német a Gestapotól behatolt a szerkesztőségbe, akkor egyszerűen kisétált és felment a hegyekbe. Veress Lajos tábornok, az Erdélyben állomásozó magyar hadsereg parancsnoka, egyenruhát adott neki és a keleti frontra vezényelte, ahol hősiességéért megkapta a II. és I. osztályú Vaskeresztet. Végigharcolta a II. világháborút. 1944-ben elnyerte a Zrínyi irodalmi díjat, a Magyar Tudományos Akadémia tagja lett és a Kolozsvári Egyetemen díszdoktorrá avatták. A már nagy hírű író a Tavaszi szél című drámáját, a Nemzeti Színház megrendelésére írta 1944 őszén, a háború végnapjaiban már nem mutathatták be, pedig az előadást előkészítették.
Balázs Ildikó: Wass Albert erdélyi korszaka
1945-ben kisodródott nyugatra, húsvétkor Sopronnál elhagyta az országot családjával együtt. Üzenet haza (Bajorerdő 1948)
Elhivatottságáról így vall:
„Tisztában voltam azzal, hogy valami kötelességem, föladatom, végezni valóm kell
legyen idegen földön, mert különben az Úristen semmiképpen sem vette volna magának a
fáradságot, hogy odáig vesződjék velem, s annyi veszedelmes kalandon keresztül
kivezessen a pokolból, hanem otthagyott volna veszni a többi százezer között."
Tanúvallomás Plarnhof 1946 szeptember 17.
Otthon, haza nélkül - 1951. szeptember 21-én érkeztek meg New York kikötőjébe a General Muir nevű hajóval, ahol McClain gazdaságának irányítása várt rá. Ajánlatot kapott a Szabad Európa Rádiótól, postán küldött írásai főként az amerikai mezőgazdaságról és életmódról szóltak. 1957-ban megkapta az amerikai állampolgárságot, majd az University of Florida Egyetem tanára lett, itt tanított 1970-ig, visszavonulásáig.
1962-ben megalapítja az Amerikai Magyar Szépmíves Céhet, a régi Erdélyi Szépmíves Céh mintájára, valamint kiadóját, a Danubian Press-t. Itt jelenteti meg újabb írásait, ismét megszólalt a költő Wass Albert: a Láthatatlan lobogó című kötetében. Szülõföldjétől, Erdélytől a Mezőségtől nem tudott elszakadni. Ezt álmodta vissza írásaiban. A funtineli boszorkány (1959) című regényét a hegyek utáni honvágy motiválta. Az Adjátok vissza a hegyeimet! (1949) című regényével aratott osztatlan sikert, amit a harag és keserűség íratta vele. Selmeczi Roland előadásában
Történelemkönyvet szerkesztett: Documented Facts and Figures on Transylvania (Astor, 1977). Erdély hiteles történelmének bemutatásával rá akarta irányítani a figyelmet Trianon okozta tragédiára, az erdélyi magyarság erőltetett beolvasztására és a nyugati történetírás tévedéseire.
Kannás Lajos: Wass Albert emlékére
CSALÁD - Anyja losonczi báró Bánffy Ilona (1883–1960), apja Wass Endre (1886–1975)
1935 - ELSŐ felesége unokatestvére, Wass Ilona lánya, Éva Siemers német grófnő (1914–1991) „Családi nyomásra 1935-ben feleségül vettem unokahúgomat, a hamburgi Siemers Évát. Így sikerült csak megóvnunk a családi birtokot a csődbejutástól.”
Hat gyermek született: Vid 1936, Csaba 1937 (1940-ben agyhártyagyulladásban meghalt), Huba 1941, Miklós 1943, Géza 1944, Endre 1950. .
1952 – MÁSODIK felesége Elizabeth McClaint
„Micsoda karácsony volt! A hét dédunoka egy teljes héten át fáradhatatlanul győzte a lármát, s olyan felfordulás volt, hogy azt se tudtuk jövünk-e vagy megyünk? Újév teltével napokba került míg megleltük magunkat, s otthonunkba visszatérhetett a munkára való csönd és békesség.” (Wass Albert - kézirat, 1983.)
1991 – HARMADIK felesége Mary La Plautet)
Életem története
2005-ben A Nagy Könyv című magyarországi felmérésben az egyik legkedveltebb magyar írónak bizonyult: A funtineli boszorkány című művét az olvasók a legnépszerűbb 12 magyar regény közé választották, az 50 legnépszerűbb magyar regény között pedig további két műve is szerepel: az Adjátok vissza a hegyeimet! és a Kard és kasza.
Wass Albertről
Lukácsi Éva: Wass Albert utóélete
„Wass Albert két jótékonysági szervezet létrejöttét szorgalmazta élete végén, melyek az
összmagyar érdekeket, ugyanúgy, mint Erdély misszióját célozták. A nevét viselő Dr. Gróf
Czegei Wass Floridai Alapítány (Dr. Count Albert Wass De Czege Foundation of Florida, 1994)segítséget kívánt nyújtani a mezőségi magyar közösségeknek, hogy a magyarság boldogulását a szülőföldjükön elősegítsék. Az Alapítvány jelentős támogatást gyűjtött és küldött a székely falvak egyházi közösségeinek, "traktor" akciókkal, malmok, kenyérsütő üzemek fellendítésével: hogy legyen mindennapi kenyerük, a helybeliek munkát találjanak, aztán a kulturális élet tennivalóit is végezhessék. Az író akaratának teljesítésére Wass Albert öt fia megalapította a Czegei Wass Alapítványt 1997 augusztusában, mely felvállalta az író könyveinek erdélyi és magyarországi kiadását. A könyvkiadásból befolyt összeg hasznából erdélyi árva-otthont és iskolákat támogatnak. Bartha József református lelkész Holtmaroson és Pakó Benedek római katolikus plébános Szászrégenben működtetik az árvaházakat, melyeket a Czegei Wass Alapítvány tart fenn. Az író tiszteletére szobrokat avatnak, könyvtárakat és emlékparkokat neveznek el Magyarországon. Művei népszerűsége vetekedik a klasszikus magyar regényekkel. Erdélyben a biblia után Jókai Mór és Wass Albert könyvei a legolvasottabbak.”
Bartha Kata
Wass Albert Emlékoldal
Wass Albert
Videótár
2011.01.06
t: 6136
„Én, Wass Albert, erdélyi magyar író” - Erdély krónikása 103 éves
A halhatatlan, az erdélyi magyarság szószólója Szentegyedi és czegei gróf Wass Albert csak 36 esztendőt élt itthon, el kellett hagynia szülőhazáját, határon túli Magyar lett, majd messze-földön, otthonra lelt, nem hazára, az Atlanti óceánon túl. 50 év hallgatás után népszerűsége folyamatosan növekszik, a rendszerváltás után megjelentek a művei. Munkássága, halála után éri el azt a hatást az olvasótömegeknek, amit el akart juttatni a magyarság és a nagyvilág számára.Takaró Mihály: Gróf Czegei Wass Albert 1908-1998
„Amikor én kimondom ezt a szót, hogy Erdély, ebben benne van minden, a szívem, a lelkem, az agysejtjeim molekulái, mindaz, ami voltam, vagyok és leszek, tulipános bölcsőmtől a kopjafáig. Bár életem 83 esztendejéből negyvenötöt idegen földön kellett eltöltenem a történelem rendelése folytán, soha, egyetlen pillanatra sem éreztem magam »leszerelt katonának«, kit esküje már nem kötelez többé. Honából kivert harcos maradtam, akit nem kell eskü kötelezzen hűségre. Véremben van. Azért az Erdélyért, amelyről tudtam, hogy már nem lehet az enyém soha, de még lehet azoké, akik ott maradtak, szenvedtek és hűséggel kitartottak minden gyötrés, megpróbáltatás ellenére is.”
(Wass Albert: Erdély a megnevezhetetlen erő)
Irodalmi pályáján versekkel indult 1924-ben, első költeményei, az Ifjú Erdélyben, és a marosvásárhelyi Vadász Újságban jelentek meg. Verseskötetei a Virágtemetés 1927-ben (Kolozsvár-Minerva), Fenyő a hegytetőn 1928-ban (Kolozsvár-Minerva) jelent meg, amelyről Dsida Jenő írt kritikát a Pásztortűzben:
„Gróf Wass Albertet nem szükséges külön bemutatnunk olvasóinknak, az erős tehetségű fiatalembernek nem is régen jelent meg egy előző verseskötete, s azóta is találkoztunk nevével erdélyi lapjainkban. Halk és bánatos írásai vannak általában, csöndes erdélyi ború tompítja le szavát s üli meg színeit.”
A fiatal Wass Albert Czegén és környékén gazdálkodott, közben írogatott. Két verseskötet után a Minerva 1934-ben, az Erdélyi Szépmíves Céh 1935-ben jelenteti meg a Farkasverem című regényét, amelyért Baumgarten-díjat kap. Ez a könyv hozta el számára az igazi elismerést.
Kemény János báró meghívására 1936 nyarán vett részt először a marosvécsi Helikon íróközösség találkozón, melynek tagja lett 1938-ban. Emlékezetes írói beszélgetések a "Helikoni-asztal" - Kós Károly által faragott nagy kőasztal mellett.
A bécsi döntés (1940) után, a kurtára szabott felszabadulás négy esztendejében hat könyve jelent meg: Jönnek!, Csaba , Mire a fák megnőnek, Tavak könyve, A kastély árnyékában, Vérben és viharban, Egyedül a világ ellen.
1940-ben az Egységes magyarság címmel, a Nyugat ankéton, Wass Albert is válaszolt:
„Magyarország a hazám, de Erdély az otthonom, s ezt nem is akarom soha elfeledni.”
1941-ben a magyar művelődésért végzett munkájáért Klebelsberg-díjat kapott, 1942-ben a Kisfaludy Társaság tagja lett. 1943 márciusában az Ellenzék főszerkesztőjét behívták a hadseregbe, ideiglenesen Wass Albertet bízták meg a helyettesítésével. Július elsején két német a Gestapotól behatolt a szerkesztőségbe, akkor egyszerűen kisétált és felment a hegyekbe. Veress Lajos tábornok, az Erdélyben állomásozó magyar hadsereg parancsnoka, egyenruhát adott neki és a keleti frontra vezényelte, ahol hősiességéért megkapta a II. és I. osztályú Vaskeresztet. Végigharcolta a II. világháborút. 1944-ben elnyerte a Zrínyi irodalmi díjat, a Magyar Tudományos Akadémia tagja lett és a Kolozsvári Egyetemen díszdoktorrá avatták. A már nagy hírű író a Tavaszi szél című drámáját, a Nemzeti Színház megrendelésére írta 1944 őszén, a háború végnapjaiban már nem mutathatták be, pedig az előadást előkészítették.
Balázs Ildikó: Wass Albert erdélyi korszaka
1945-ben kisodródott nyugatra, húsvétkor Sopronnál elhagyta az országot családjával együtt. Üzenet haza (Bajorerdő 1948)
Elhivatottságáról így vall:
„Tisztában voltam azzal, hogy valami kötelességem, föladatom, végezni valóm kell
legyen idegen földön, mert különben az Úristen semmiképpen sem vette volna magának a
fáradságot, hogy odáig vesződjék velem, s annyi veszedelmes kalandon keresztül
kivezessen a pokolból, hanem otthagyott volna veszni a többi százezer között."
Tanúvallomás Plarnhof 1946 szeptember 17.
Otthon, haza nélkül - 1951. szeptember 21-én érkeztek meg New York kikötőjébe a General Muir nevű hajóval, ahol McClain gazdaságának irányítása várt rá. Ajánlatot kapott a Szabad Európa Rádiótól, postán küldött írásai főként az amerikai mezőgazdaságról és életmódról szóltak. 1957-ban megkapta az amerikai állampolgárságot, majd az University of Florida Egyetem tanára lett, itt tanított 1970-ig, visszavonulásáig.
1962-ben megalapítja az Amerikai Magyar Szépmíves Céhet, a régi Erdélyi Szépmíves Céh mintájára, valamint kiadóját, a Danubian Press-t. Itt jelenteti meg újabb írásait, ismét megszólalt a költő Wass Albert: a Láthatatlan lobogó című kötetében. Szülõföldjétől, Erdélytől a Mezőségtől nem tudott elszakadni. Ezt álmodta vissza írásaiban. A funtineli boszorkány (1959) című regényét a hegyek utáni honvágy motiválta. Az Adjátok vissza a hegyeimet! (1949) című regényével aratott osztatlan sikert, amit a harag és keserűség íratta vele. Selmeczi Roland előadásában
Történelemkönyvet szerkesztett: Documented Facts and Figures on Transylvania (Astor, 1977). Erdély hiteles történelmének bemutatásával rá akarta irányítani a figyelmet Trianon okozta tragédiára, az erdélyi magyarság erőltetett beolvasztására és a nyugati történetírás tévedéseire.
Kannás Lajos: Wass Albert emlékére
CSALÁD - Anyja losonczi báró Bánffy Ilona (1883–1960), apja Wass Endre (1886–1975)
1935 - ELSŐ felesége unokatestvére, Wass Ilona lánya, Éva Siemers német grófnő (1914–1991) „Családi nyomásra 1935-ben feleségül vettem unokahúgomat, a hamburgi Siemers Évát. Így sikerült csak megóvnunk a családi birtokot a csődbejutástól.”
Hat gyermek született: Vid 1936, Csaba 1937 (1940-ben agyhártyagyulladásban meghalt), Huba 1941, Miklós 1943, Géza 1944, Endre 1950. .
1952 – MÁSODIK felesége Elizabeth McClaint
„Micsoda karácsony volt! A hét dédunoka egy teljes héten át fáradhatatlanul győzte a lármát, s olyan felfordulás volt, hogy azt se tudtuk jövünk-e vagy megyünk? Újév teltével napokba került míg megleltük magunkat, s otthonunkba visszatérhetett a munkára való csönd és békesség.” (Wass Albert - kézirat, 1983.)
1991 – HARMADIK felesége Mary La Plautet)
Életem története
2005-ben A Nagy Könyv című magyarországi felmérésben az egyik legkedveltebb magyar írónak bizonyult: A funtineli boszorkány című művét az olvasók a legnépszerűbb 12 magyar regény közé választották, az 50 legnépszerűbb magyar regény között pedig további két műve is szerepel: az Adjátok vissza a hegyeimet! és a Kard és kasza.
Wass Albertről
Lukácsi Éva: Wass Albert utóélete
„Wass Albert két jótékonysági szervezet létrejöttét szorgalmazta élete végén, melyek az
összmagyar érdekeket, ugyanúgy, mint Erdély misszióját célozták. A nevét viselő Dr. Gróf
Czegei Wass Floridai Alapítány (Dr. Count Albert Wass De Czege Foundation of Florida, 1994)segítséget kívánt nyújtani a mezőségi magyar közösségeknek, hogy a magyarság boldogulását a szülőföldjükön elősegítsék. Az Alapítvány jelentős támogatást gyűjtött és küldött a székely falvak egyházi közösségeinek, "traktor" akciókkal, malmok, kenyérsütő üzemek fellendítésével: hogy legyen mindennapi kenyerük, a helybeliek munkát találjanak, aztán a kulturális élet tennivalóit is végezhessék. Az író akaratának teljesítésére Wass Albert öt fia megalapította a Czegei Wass Alapítványt 1997 augusztusában, mely felvállalta az író könyveinek erdélyi és magyarországi kiadását. A könyvkiadásból befolyt összeg hasznából erdélyi árva-otthont és iskolákat támogatnak. Bartha József református lelkész Holtmaroson és Pakó Benedek római katolikus plébános Szászrégenben működtetik az árvaházakat, melyeket a Czegei Wass Alapítvány tart fenn. Az író tiszteletére szobrokat avatnak, könyvtárakat és emlékparkokat neveznek el Magyarországon. Művei népszerűsége vetekedik a klasszikus magyar regényekkel. Erdélyben a biblia után Jókai Mór és Wass Albert könyvei a legolvasottabbak.”
Bartha Kata
Wass Albert Emlékoldal
Wass Albert
Videótár
2011.01.06
Legfrissebb magazinok
- A legtutibb balatoni éttermek
- Hetente frissül majd az Office
- Telefonszámokat lop a Facebook
- Rajtol a Tour de dopping
- Szúnyogriasztó és napvédő krém házilag
- Gyümölcsös ínyencségek - 4 szuper recept
- RIPORT MÓNIKÁVAL AZ EROTIKA VILÁGÁBÓL!
- ZTE V889M - kétélű penge
- Újabb csatát nyert a Samsung: betilthatnak néhány iPhone-t
- Viszi az árvíz a motort?
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Ezeken a magyar településeken már készülhetnek az ivóvízhiányra
- Fokozódik a konfliktus: tűzharc tört ki a Wagner-csoport és az orosz légierő között, már három helikoptert lelőttek
- Putyin beszédet intézett népéhez a a Wagner-csoport lázadása után: „Az ilyen fenyegetésre keményen fogunk reagálni”
- Lázadás tört ki Oroszországban: a Wagner zsoldoscsoport elfoglalt egy orosz várost, Putyin hamarosan beszédet mond
- Olyan vihar jöhet, ami ellen az esernyő nem elég
- Ők öten vesztek hullámsírba a Titan fedélzetén
- Az Európai Parlament megszavazta: Magyarország alkalmatlan az uniós elnökségre
- Aligha most robban föl a Balkán puskaporos hordója
- Putyin arra játszik, hogy legyen ürügye az első nukleáris csapásra
- Novák Katalin a kórházban indította a reggelt
HIRDETÉS
