HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Két hét alatt csaknem hétszáz új álláshirdetést adott fel a Belügyminisztérium, óriási a tanárhiány
- Jön még pénz Brüsszelből? Megszólalt a miniszter
- Gyárfás Tamás ismét a bíróság előtt: kulcsfontosságú hangfelvételek kerültek terítékre
- Mi történt? Lezuhant egy helikopter a Mount Everest közelében - Senki nem élte túl
- Mutatjuk, melyek lesznek a legfontosabb témák a vilniusi NATO-csúcson
HIRDETÉS
MAGAZINOK > UTAZÁS > Európa > Ne csak inni menjünk a kastélyok földjére
A Malév előző évi nyári menetrendjének visszatérő célállomásaként az ír főváros újra szerepel a légitársaság útvonalhálózatában, így alig több mint két óra repülés után máris a Guinness és a legendás ír whiskey földjén találjuk magunkat.
A smaragdzöld sziget épp úgy csábít történelmi emlékeivel, hangulatos pubjaival, a világhírű ír zenével, mint gyönyörű parkjaival vagy építészeti örökségeivel. A Malév előző évi nyári menetrendjének visszatérő célállomásaként az ír főváros, Dublin újra szerepel a légitársaság útvonalhálózatában, így alig több, mint 2 óra repülés után máris a Guiness és a legendás ír whiskey, a Jameson földjén találjuk magunkat.
Ám mielőtt bárki fejébe venné, hogy elsődleges cél alkoholgőzös mámorban végigtámolyogni e csodálatos szigeten, sietve lebeszéljük róla: Írország, noha kilométerben kifejezve nincs messze tőlünk, olyan különleges és olyan egyedülálló, hogy vétek lenne befolyásoltság alatt megtekinteni.
Hiszen itt született és alkotott az Ulysess írója, James Joyce és itt, a Trinity College-ben található a méltán világhírű Book of Kells Múzeum, ahol olyan könyvritkaságok és bibliofil kiadványok sorakoznak, amelyek láttán még a sokat látott antikváriusoknak is tátva marad a szájuk. A múzeumban – természetesen tilos fényképezni, illetve csak külön engedéllyel lehet -, de ez mit se von le az évszázados kötetek árasztotta ódon, ám mégis magasztos hangulatból, amelynek szinte inden könyvbarát látoható órákig a hatása alatta marad.
A kiállítás lenyűgöző, és persze egy jól felszerelt, emléktárgyaktól hemzsegő ajándékboltba vezet az utolsó lépcsősor, ahol ki-ki beszerezheti a neki tetsző, Joyce idézetekkel ellátott noteszt vagy éppen kelta motívumokkal díszített ékszert – és persze jó néhány könyv is kapható.
Ám tagadni se érdemes, ha Írország, akkor whiskey, hiszen az ír whiskey messze földön híres. Lépten-nyomon pubok és kiskocsmák, az írek pedig végtelenül barátságos emberek, ráadásul akkor elégedettek, ha a vendég is az, legyen szó turistáról vagy a földijükről.
Pár napos Dél-Írországi utunk alatt elsőként pontosan egy olyan pubba tértünk be, amelyre fenti leírás hatványozottan igaz, így minden Dublinba látogatónak csak javasolni tudjuk a Brady's of Shankill nevű vendéglátóipari egységet. És ha véletlenül ott találjuk a tulajdonost is, egészen biztosan a lehető legkülönlegesebb kiszolgálásban lesz részünk, pár perces beszélgetés után kiderült ugyanis: az úriember többször járt Magyarországon, és imádja Budapestet.
A némiképp eklektikus, de tüneményesen berendezett pubban – amelyben étterem, bár, reggeliző, olvasgatószoba és kávézó is van - , megkóstolhatjuk az ír kávét, amelynek e sorok írója is szinte a rabjává vált. Elkészítése voltaképpen nem ördöngösség, a Brady's of Shankill pincérei készségesen leplezték le a „nagy titkot": egyharmad rész kávé, egyharmad – természetesen – ír whiskey és egyharmad tejszín alkotja az ínycsiklandó egyveleget, egy dolog viszont fontos: a megszokottól eltérően, nem szabad fölkeverni!
A Brady's rusztikus, antik és modern elemei között talán a legfigyelemreméltóbb az „önálló életet élő" sörcsap: az asztalba van építve, magunknak csapoljuk a Guinesst vagy a Kilkennyt, miközben a csillogó, krómozott csapon levő digitális kijelző, pintre és Euróra pontosan mutatja, mennyit gurítottunk le a torkunkon.
Az elmaradhatatlan és vendégvonzó ír élő zene, pedig mindennapos náluk, koncertek és rendezvények váltják egymást – hogy mikor, ki lép fel, azt a Facebookon levő rajongói oldalukon is rendszeresen tudatják.
De hogy mégse ragadjunk le az ír kocsmák dosztojevszkiji hosszúságú dicsőítésénél, irány a Dublintól délre levő fekvő festői városka, Enniskerry, vagy ahogyan az írek emlegetik: Írország virágoskertjének a kapuja.
Itt található a Powerscourt-birtok, ahol számos filmet, többek között a Sir Lawrence Olivier-féle V. Henriket forgatták, ám a földhöz tartozó kastélynak szomorú története van. A hetvenes években, egy renoválást követően leégett, tulajdonosai, csak a kilencvenes évek végére tudták felújítani.
Manapság bent inkább a shoppingolás hívei érezhetik kiválóan magukat, szabadon turkálhatunk ugyanis a labirintusszerűen egymásba futó ajándékboltocskákban, a kutya se feltételezi, hogy bárki, bármit úgy vinne magával, hogy elfelejti kifizetni, és akkor is barátságosan mosolyognak ránk, ha ötödször próbáljuk fel ugyanazt a ruhát, de végül mégse vesszük meg.
A hatalmas birtokhoz, nyilvánvaló, hogy golfpálya is tartozik, de az igazi látványosság, az igazi kincs a kastélyhoz tartozó hatalmas, itt-ott zegzugos, labirintusok és ösvények szaggatta kert, de a nehezezen tájékozódóknak sincs okuk aggodalomra: a belépőjegyhez térkép is jár.
A kastély előtti terasz klasszikus stílusú lépcsősorán állva csodálatos kilátás nyílik a szemközti Cukorsüveg-hegy vöröses gránitcsúcsára. A lépcsősor alján pedig egy a XVII. században készült Bernini szobor mása, egy Triton-szobor köpi a magasba a róla elnevezett tó vizét. Amerre csak a szem ellát, romantikus tavak, patakocskák apró hidakkal, paripaszobrok, szökőkutak, csiga, gúla és ki tudja még hányféle formára nyírt sövények – a szem szinte befogadni se tud egyszerre ennyi pompás vizuális élményt! De ha kitartóak vagyunk, egészen a Pepper Pot Towerig – égbe törő fák között megbújó bástya - sétáljunk el, a torony tetejéről élvezhető és örökíthető meg igazán a táj szépsége!
A természet és az építészet csodái után, pedig akár dublini utunk záróakkordja lehet az Old Jameson Distillery-be való látogatás. Az „Öreg Jameson" egykor lepárlóműhelyként üzemelt, az ír whiskeygyártás bölcsőjeként is emlegetik, ma pedig étteremmel és bárral felszerelt látogatócentrum, ahol interaktív oktatással, korabeli eszközök felvonultatásával avatják be a tudásra és whiskey-re szomjazót a titokba: hogyan lesz az árpából, zamatos, aranyló nedű. És persze a végén a jutalom se marad el: a Jameson-kóstolás, a sikeres „vizsga" bizonyítékául pedig névre szóló diplomát kapunk, amelyen még az ékezetek is mindig, minden esetben stimmelnek...
Blikk.hu
2010.05.25
t: 3307
Ne csak inni menjünk a kastélyok földjére
A Malév előző évi nyári menetrendjének visszatérő célállomásaként az ír főváros újra szerepel a légitársaság útvonalhálózatában, így alig több mint két óra repülés után máris a Guinness és a legendás ír whiskey földjén találjuk magunkat.A smaragdzöld sziget épp úgy csábít történelmi emlékeivel, hangulatos pubjaival, a világhírű ír zenével, mint gyönyörű parkjaival vagy építészeti örökségeivel. A Malév előző évi nyári menetrendjének visszatérő célállomásaként az ír főváros, Dublin újra szerepel a légitársaság útvonalhálózatában, így alig több, mint 2 óra repülés után máris a Guiness és a legendás ír whiskey, a Jameson földjén találjuk magunkat.
Ám mielőtt bárki fejébe venné, hogy elsődleges cél alkoholgőzös mámorban végigtámolyogni e csodálatos szigeten, sietve lebeszéljük róla: Írország, noha kilométerben kifejezve nincs messze tőlünk, olyan különleges és olyan egyedülálló, hogy vétek lenne befolyásoltság alatt megtekinteni.
Hiszen itt született és alkotott az Ulysess írója, James Joyce és itt, a Trinity College-ben található a méltán világhírű Book of Kells Múzeum, ahol olyan könyvritkaságok és bibliofil kiadványok sorakoznak, amelyek láttán még a sokat látott antikváriusoknak is tátva marad a szájuk. A múzeumban – természetesen tilos fényképezni, illetve csak külön engedéllyel lehet -, de ez mit se von le az évszázados kötetek árasztotta ódon, ám mégis magasztos hangulatból, amelynek szinte inden könyvbarát látoható órákig a hatása alatta marad.
A kiállítás lenyűgöző, és persze egy jól felszerelt, emléktárgyaktól hemzsegő ajándékboltba vezet az utolsó lépcsősor, ahol ki-ki beszerezheti a neki tetsző, Joyce idézetekkel ellátott noteszt vagy éppen kelta motívumokkal díszített ékszert – és persze jó néhány könyv is kapható.
Ám tagadni se érdemes, ha Írország, akkor whiskey, hiszen az ír whiskey messze földön híres. Lépten-nyomon pubok és kiskocsmák, az írek pedig végtelenül barátságos emberek, ráadásul akkor elégedettek, ha a vendég is az, legyen szó turistáról vagy a földijükről.
Pár napos Dél-Írországi utunk alatt elsőként pontosan egy olyan pubba tértünk be, amelyre fenti leírás hatványozottan igaz, így minden Dublinba látogatónak csak javasolni tudjuk a Brady's of Shankill nevű vendéglátóipari egységet. És ha véletlenül ott találjuk a tulajdonost is, egészen biztosan a lehető legkülönlegesebb kiszolgálásban lesz részünk, pár perces beszélgetés után kiderült ugyanis: az úriember többször járt Magyarországon, és imádja Budapestet.
A némiképp eklektikus, de tüneményesen berendezett pubban – amelyben étterem, bár, reggeliző, olvasgatószoba és kávézó is van - , megkóstolhatjuk az ír kávét, amelynek e sorok írója is szinte a rabjává vált. Elkészítése voltaképpen nem ördöngösség, a Brady's of Shankill pincérei készségesen leplezték le a „nagy titkot": egyharmad rész kávé, egyharmad – természetesen – ír whiskey és egyharmad tejszín alkotja az ínycsiklandó egyveleget, egy dolog viszont fontos: a megszokottól eltérően, nem szabad fölkeverni!
A Brady's rusztikus, antik és modern elemei között talán a legfigyelemreméltóbb az „önálló életet élő" sörcsap: az asztalba van építve, magunknak csapoljuk a Guinesst vagy a Kilkennyt, miközben a csillogó, krómozott csapon levő digitális kijelző, pintre és Euróra pontosan mutatja, mennyit gurítottunk le a torkunkon.
Az elmaradhatatlan és vendégvonzó ír élő zene, pedig mindennapos náluk, koncertek és rendezvények váltják egymást – hogy mikor, ki lép fel, azt a Facebookon levő rajongói oldalukon is rendszeresen tudatják.
De hogy mégse ragadjunk le az ír kocsmák dosztojevszkiji hosszúságú dicsőítésénél, irány a Dublintól délre levő fekvő festői városka, Enniskerry, vagy ahogyan az írek emlegetik: Írország virágoskertjének a kapuja.
Itt található a Powerscourt-birtok, ahol számos filmet, többek között a Sir Lawrence Olivier-féle V. Henriket forgatták, ám a földhöz tartozó kastélynak szomorú története van. A hetvenes években, egy renoválást követően leégett, tulajdonosai, csak a kilencvenes évek végére tudták felújítani.
Manapság bent inkább a shoppingolás hívei érezhetik kiválóan magukat, szabadon turkálhatunk ugyanis a labirintusszerűen egymásba futó ajándékboltocskákban, a kutya se feltételezi, hogy bárki, bármit úgy vinne magával, hogy elfelejti kifizetni, és akkor is barátságosan mosolyognak ránk, ha ötödször próbáljuk fel ugyanazt a ruhát, de végül mégse vesszük meg.
A hatalmas birtokhoz, nyilvánvaló, hogy golfpálya is tartozik, de az igazi látványosság, az igazi kincs a kastélyhoz tartozó hatalmas, itt-ott zegzugos, labirintusok és ösvények szaggatta kert, de a nehezezen tájékozódóknak sincs okuk aggodalomra: a belépőjegyhez térkép is jár.
A kastély előtti terasz klasszikus stílusú lépcsősorán állva csodálatos kilátás nyílik a szemközti Cukorsüveg-hegy vöröses gránitcsúcsára. A lépcsősor alján pedig egy a XVII. században készült Bernini szobor mása, egy Triton-szobor köpi a magasba a róla elnevezett tó vizét. Amerre csak a szem ellát, romantikus tavak, patakocskák apró hidakkal, paripaszobrok, szökőkutak, csiga, gúla és ki tudja még hányféle formára nyírt sövények – a szem szinte befogadni se tud egyszerre ennyi pompás vizuális élményt! De ha kitartóak vagyunk, egészen a Pepper Pot Towerig – égbe törő fák között megbújó bástya - sétáljunk el, a torony tetejéről élvezhető és örökíthető meg igazán a táj szépsége!
A természet és az építészet csodái után, pedig akár dublini utunk záróakkordja lehet az Old Jameson Distillery-be való látogatás. Az „Öreg Jameson" egykor lepárlóműhelyként üzemelt, az ír whiskeygyártás bölcsőjeként is emlegetik, ma pedig étteremmel és bárral felszerelt látogatócentrum, ahol interaktív oktatással, korabeli eszközök felvonultatásával avatják be a tudásra és whiskey-re szomjazót a titokba: hogyan lesz az árpából, zamatos, aranyló nedű. És persze a végén a jutalom se marad el: a Jameson-kóstolás, a sikeres „vizsga" bizonyítékául pedig névre szóló diplomát kapunk, amelyen még az ékezetek is mindig, minden esetben stimmelnek...
Blikk.hu
2010.05.25
A CIKK KÉPGALÉRIÁJA
Legfrissebb magazinok
- A legtutibb balatoni éttermek
- Hetente frissül majd az Office
- Telefonszámokat lop a Facebook
- Rajtol a Tour de dopping
- Szúnyogriasztó és napvédő krém házilag
- Gyümölcsös ínyencségek - 4 szuper recept
- RIPORT MÓNIKÁVAL AZ EROTIKA VILÁGÁBÓL!
- ZTE V889M - kétélű penge
- Újabb csatát nyert a Samsung: betilthatnak néhány iPhone-t
- Viszi az árvíz a motort?
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Ezeken a magyar településeken már készülhetnek az ivóvízhiányra
- Fokozódik a konfliktus: tűzharc tört ki a Wagner-csoport és az orosz légierő között, már három helikoptert lelőttek
- Putyin beszédet intézett népéhez a a Wagner-csoport lázadása után: „Az ilyen fenyegetésre keményen fogunk reagálni”
- Lázadás tört ki Oroszországban: a Wagner zsoldoscsoport elfoglalt egy orosz várost, Putyin hamarosan beszédet mond
- Olyan vihar jöhet, ami ellen az esernyő nem elég
- Ők öten vesztek hullámsírba a Titan fedélzetén
- Az Európai Parlament megszavazta: Magyarország alkalmatlan az uniós elnökségre
- Aligha most robban föl a Balkán puskaporos hordója
- Putyin arra játszik, hogy legyen ürügye az első nukleáris csapásra
- Novák Katalin a kórházban indította a reggelt
HIRDETÉS
