HIRDETÉS
HIRDETÉS

MAGAZINOK > FÉRFI > Érdekességek > Bochkor vagy Sebestyén Balázs a reggel királya?

t: 6135

Bochkor vagy Sebestyén Balázs a reggel királya?

A két új kereskedelmi rádió hallgatottsági háborút kezdett, nagy hatótávolságú sajtóközleményekkel lövik egymást. Az egymásnak látszólag ellentmondó számok tulajdonképpen ugyanazt mondják: a Kossuth Rádió az igazi nyertes.

A Blikk belső oldalain esett egymásnak a két új országos kereskedelmi rádió, a Class FM és a Neo FM, mindkét cég azt állította, hogy a legfontosabb reggeli műsorsávban az ő műsorukat hallgatják a legtöbben. A Blikk kedden megírta, hogy a Boros-Bochkor páros Bumerángját hallgatják a legtöbben mostanában, a műsorvezetők örömmel nyilatkoztak, az adatok a Neo FM-et igazolták.

Azonban másnap a lap módosította [1] az álláspontját: azt írták, a Neo FM elfelejtett nekik szólni, hogy a kiadott adatok csak a budapesti hallgatottságra vonatkoznak, és országos szinten Sebestyén Balázs és Vadon János Class FM-en sugárzott Morning Show-ja a piacvezető.

Csakhogy a Neo FM szerint ők nem hibáztak, és még csak nem is a fővárosi adatokat adták ki a Blikknek. És igenis a Bumeráng hallgatótábora a legnagyobb, bárki megmondhatja. Akár a mérést végző Gfk-Ipsos konzorcium is. A Blikk erre annyira zavarba jött, hogy csütörtökön inkább már semmit nem írt a témában.

De mégis ki vezette meg a bulvárlapot? Melyik műsort hallgatják a legtöbben? És egyáltalán mi az a rádiós hallgatottság, és hogyan próbálják mérni?

A Sláger és a Danubius nyomai
Amikor a Sláger és a Danubius megszűnése után megjelent a Neo FM és a Class FM, a rádiós hallgatottságmérést végző Gfk-Ipsos konzorcium rögtön azzal kezdte, hogy nem publikálta a decemberi naplós mérés eredményeit. 2009 végéig ugyanis úgy mértek, hogy az ország lakosságára demográfiai változók, vagyoni helyzet és iskolázottság alapján reprezentatív összetételű válaszadókat (a kutatásban a nők, a diplomások, 49 év felettiek, vagy mondjuk az úgynevezett A-státusúak éppen ugyanolyan arányban szerepeltek, mint az országban) megkérték arra, kézzel írják fel egy naplóba, éppen milyen rádiót is hallgattak.

A módszer nagy hibája, hogy reális hallgatottság helyett inkább a rádiók márkaértékét mérte, hiszen az ismertebb adókat jobban megjegyezték a vizsgálatban résztvevők, akik gyakran csak a hét végén, a naplók begyűjtése előtt körmölték be gyorsan, hogyan emlékeznek, mit hallgattak hétfőn délelőtt tíz és dél között. A mérési módszer gyengesége az országos kereskedelmi frekvenciák újraosztásakor volt igazán zavaró, hiszen a Neo és a Class hallgatottsága a soha nem publikált, a váltás utáni első felmérés alapján információink szerint meglepően alacsony volt, viszont az adatok alapján nagyon sokan hallgatták a Slágert és a Danubiust. Amikor azok már nem is léteztek.

Új módszer, régi kérdések
Januártól módszert váltott [2] a Gfk és az Ipsos. Némi számítógépes segítséggel igyekeztek megtámogatni az egyre többet támadott naplós módszert. Idén már nem a kutatásban résztvevők töltik ki a hét végére gyűrött naplót, hanem rendszeres időközönként felhívják őket, vagy emailt küldenek, hogy egy netes felületen tegyék magukat aktívvá.

A Gfk megfogalmazása szerint az úgynevezett hibrid adatfelvételi módszerrel a válaszadók egy része számítógéppel támogatott telefonos (CATI) megkérdezés során számol be rádióhallgatási szokásairól, míg egy másik csoport a szintén számítógéppel támogatott online (CAWI) módszerrel kitölthető kérdőív segítségével szolgáltat adatokat.

Ez a módszer pontosabb, mint a naplós kutatás, mert a folyamatos kapcsolattartás miatt nő a válaszadási hajlandóság, és így a mérési eredmények pontossága. Persze közel sem ez a legjobb, a Gfk vagy éppen a tévés nézettségmérést is végző AGB Nielsen is rendelkezik elektronikus mérési technológiákkal, amelyek kizárják az emberi feledékenységből vagy éppen a tudatos csalásból származó hibákat.

A Gfk sokáig karórába épített hangfelismerő rendszerrel próbálkozott, a Nielsen mindezt a telefonra telepített szoftverrel oldotta meg, de a két rendszer azonos alapelveken működik: a rendszer hangmintát vesz, elküldi a központba, ahol a felvett rádióadásokkal összevetve azonosítják, mi is szólt akkor, amikor a karóra vagy a telefon tulajdonosa arra járt.

Mindkét módszer elég pontatlan, ha zajos helyen, mondjuk egy bárban kell mérnie, ráadásul alkalmazása olyan drága, hogy nem éri meg a becslések szerint tavaly mindössze 4 milliárdos magyar rádiós piacon. (Tavaly a változások miatt nem szolgáltattak reklámbevételi adatokat a rádiók a reklámpiacot évről évre felmérő Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesületének, annyit lehet tudni, hogy 2008-ban 7 százalékos csökkenés után 7 milliárdot költöttek listaáron rádióreklámokra a hirdetők. A valódi pénzforgalom ennél lényegesen kevesebb volt.)

Ugyanaz, csak másképp
Az új módszerrel összegyűjtött adatok alapján először a Class FM, majd a Neo FM jelentette be, hogy nyerik a reggeli sávot. Az adatokat elemezve az derül ki, hogy mindkét cégnek igaza van. És egyiknek sincs, ha a PR-sablonokat kitöröljük a sajtóközleményekből.

A Blikkben csak számokat láttak egy táblázatban, másoltak, és bedőltek a cégek kommunikációjának. A Class FM és a Neo FM teljesen más adatokat adott meg, egyik érték sem hasonlítható a televízió esetében már gyakran a laikusok számára is érthető nézettséghez vagy közönségarányhoz. Merthogy elektronikus mérési módszerek híján ilyen pontos számokat nem is lehet előállítani.

A Neo FM által közölt adatok szakzsargonban reachnek (elérésnek) nevezett értékek, méghozzá harmincperces egységekben. Vagyis az szerepel az adatsorban, hogy az adott fél órában hányan hallgatták a rádiót. A Blikk ebből az adatsorból számította ki a műsorok hallgatottságát, úgy, hogy a reggel hat és tíz óra közti idősáv nyolc félórás értékének átlagát vették. Így jött ki, hogy a Class FM-en Sebestyén Balázs műsorát átlagosan naponta 342 ezren hallgatják, míg a Boros-Bochkor párost 358 ezren. Ezt a két számot szakzsargonban sehogy sem nevezik, hiszen a számítás ugyan logikus, mégsem túl népszerű az adatelemzők körében.

Amíg ugyanis a tévés nézettséget harminc másodperces egységekben jegyzi fel a mérést végző kis doboz, addig a rádiós hallgatottság esetében csak arra kérdeznek rá, hogy abban a fél órában hallgatott-e rádiót, és ha igen, mit. Éppen ezért nem is nagyon szoktak az amúgy is ritka adatfelvétellel kiszámított adatokból még átlagot is vonni, inkább grafikonon ábrázolják a félórás adatok alakulását. Vagy ha a műsor hallgatottsága érdekli az elemzőket, egyszerűen az adatbázisból lekérdezik, hányan írták be a naplóba a rádiót a műsor alatt legalább egyszer a félórás bontásokat jelentő rubrikák valamelyikébe.

Ezzel a módszerrel készítette a sajtóközleményben szétküldött adatait a Class FM. A műsor idejére vonatkozó elérést coverage-nak nevezik. Hogy egy kicsit bonyolítsuk a dolgot, hasonló a tévés mérésben használt reach-csel, csak a tévé fél percenként mér, így a reach csupán annyit mond el, hogy hányan kapcsoltak az adóra, és aztán kapcsoltak el gyorsan. A rádiós mérésben használt coverage meg félórás bontást néz, feltételezve, hogy aki beírja a rubrikába az adott rádiót, az nem csupán néhány másodpercre hallotta az adást fél füllel egy liftben.

A legfrissebb coverage adatok szerint a Class FM-et 770 ezren, a Neo FM-et 719 ezren követik figyelemmel reggel 6 és délelőtt 10 óra között. Ha mindkét adat igaz, ezek szerint van két olyan reggeli rádióműsor, amelyek közül az egyiket minden fél órában többen hallgatják, mint a másikat, a másikra viszont többen kapcsolnak legalább fél órára. Hogy mégis hogy lehet ez? Hát a Blikk ezt felejtette el megkérdezni.

Nincs különbség
Pedig a válasz egyszerű: a Bumeráng és a Morning show hallgatottsági adatai közt alig van különbség. Ha a műsor hallgatottságát nézzük, a teljes lakosság körében 9 százalékos Sebestyén Balázs hallgatottsága, míg a Bumerángé 8,4 százalékos. Ha a reacheket vetjük össze, reggel kilenc és fél tíz között a Classra 424 ezren tekernek, a Neót pedig 432 ezren hallgatják.

A különbség bőven a statisztikai hibahatáron belül van, a bonyolult, de legalábbis egyetemi szintű statisztikai számításokat kihagyva elég, ha csak arra gondolunk, hogy a közel kétezer fős panelban egy ember a teljes populáció körülbelül négyezer tagját reprezentálja. Vagyis a reach nyolcezer fős különbsége valójában annyit jelent: két emberrel több mondta, hogy a Neót hallgatta, mint ahányan a Classra vallottak.

Akárhogy próbálkozik tehát a két új kereskedelmi rádió, jelenleg a két reggeli műsor hallgatottsága közt nincs statisztikailag kimutatható különbség. Főleg, hogy az új módszer ellenére még mindig csak havonta két héten mérik a hallgatottságot. Mondhatnánk úgy is, fej-fej mellett Sebestyén Balázs és Bochkor Gábor, de ezt inkább el sem kéne képzelni.

A legnagyobbak?
A Neo FM és a Class FM kommunikációs csatájával egyébként egy dolgot nyerhet a két rádió. A sajtó szinte egyértelműnek tekinti, hogy az ő küzdelmük a legfontosabb a rádiós piacon, ahogy például a Tv2 vs. RTL Klub mérkőzésre kíváncsi mindenki a tévék esetében.

Pedig a nagy kérdés, hogy ugyanazon a két frekvencián, ahol a Sláger és a Danubius is sugárzott, hogy lehet közel 800 ezerrel kevesebb hallgatójuk az új rádióknak? Hát úgy, hogy a hallgatók nagy többsége a Petőfire és a Juventusra távozott. Sőt, egyes vélemények szerint a politikai kavarás miatt annyira kínos lett a Class és a Neo, hogy még azok sem szívesen vallják be, hogy hallgatják, akik minden reggel a Bumerángra vagy a Morning show-ra kelnek.

Az Ipsos-Gfk felmérése szerint a legnagyobb nyertes a Petőfi, ennek a rádiónak bővült a legnagyobb arányban a tábora mind a heti, mind a napi eléréseket nézve októberről novemberre. A Juventus csak a második az összehasonlításban úgy, hogy heti elérése az októberi egymillióról novemberre 1,48 millióra nőtt, vagyis ennyi ember tekerte a rádiót hetente legalább egyszer a csatornára. Decemberben már valamivel csökkent a Juventus elérése, ami arra utal, hogy a hallgatók kezdik megszokni a két új rádiót. A reggeli műsorsávban a rádió februárban már egyik újjal sem tudja felvenni a küzdelmet, a leghallgatottabb kilenc és fél tíz közötti sávban például csak 224 ezer hallgatója van.

A leghallgatottabb egyébként a teljes lakosság körében még mindig a Kossuth, ami megelőzi mindkét kereskedelmi adót a fővárosban és országosan is. (A reklámozóknak fontos 25-49 év közötti korosztályban viszont sehol sincs a közrádió az adatok szerint, még a Rádió1 is megelőzi.) A legnépszerűbb kilenc utáni félórában 491 ezren kapcsolnak a közszolgálati rádióra, ez 59 ezerrel több, mint amennyit a Neo fel tud mutatni, és 67 ezerrel több a Class hallgatottságánál. Ez a különbség a kéthetes többszöri adatfelvétel esetén pedig már túl van a hibahatáron.

index

2010.03.19

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

Legfrissebb magazinok