Ahogy kanyargós utunk a hatalmas fenyvesek árnyékában egyre mélyebbre visz, távolodik a hétköznapi valóság, s egyre hihetőbbé válnak a legendák, a mesék, képze letünkben életre kelnek a minket körülvevő hegyek, vizek, sziklák és fák.
A szalmakalap múzeum
Kőrispatakon az egyébként önmagában is kuriózumnak számító Szalmakalap Múzeumnak már az udvarán is megéri tenni egy sétát, hiszen több mint hatszáz természet alkotta kőszobor sorakozik a gyepen. A legnagyobb attrakciók persze mégis csak a kalapok, amelyekből akár akkorát is tudnak készíteni az asszonyok, hogy egy ember is elfér alatta.
Hegymászók paradicsoma
A Békás-szoros 200-300 méteres, szinte függőleges kőfalaival, a közöttük zúgó patakkal igazi természeti ritkaságnak számít egész Európában. Környékének zord sziklarengetege hosszú időn át mégis rettegést keltett az arra járókban. A Pokol kapujának is nevezett szurdokot, még a múlt században is nagy kitérőt téve, inkább messze elkerülték a kereskedők és az utazók.
A Gyilkos-tó
Az egyik, turisták által legismertebb és leggyakrabban felkeresett természeti tünemény Erdélyben. Kialakulásával kapcsolatban többféle legenda is él. A legelterjedtebb talán Eszteré, akit egy haramia ragadott magával. A lány kétségbeesett segélykiáltására hatalmas vihar támadt, megmozdultak a környező hegyek, maguk alá temettek mindenkit és mindent. Az elzáródott völgyet a megáradt
patakok elöntötték, megfojtották a füveket, bokrokat, és megölték a fákat.
Elárasztott falu
A víz azonban nemcsak adott, el is vett a környékbeliektől. Kőrispatak szomszédságában pont húsz évvel ezelőtt Bözödújfalut nyelte el házastul, kertestül, templomostul. A horgászok azt mondják, néha csónakjukból látják még a házak tetejét, a partról azonban csak a víz tükrét megtörő, romos templomtorony s az ég felé meredő csonka fák kísérteties látványa fogadja az „elárasztott faluba" érkezőt.
Harnos Zsuzsanna
Blikk