Gondoltad volna, hogy a Grand Canyon olyan hatalmas, hogy még az űrből is jól látható? Négyszáznegyven kilométer hosszú, közel harminc kilométer széles és ezerhatszáz méter mély, s ennek köszönhetően a Föld egyik legmélyebb szakadékvölgye.
Mivel a kanyon körül minden lapos és kopár, joggal merül fel a kutatókban a kérdés, vajon hogyan keletkezhetett. Talán részben ennek is köszönhető, hogy a közelében élő emberek szent helyként tisztelik a helyet...
Karl Karlstrom, az Új-mexikói Egyetem geológiaprofesszora a kanyon legősibb kőzeteit kutatja. Ezek arról mesélnek, hogy miként nézett ki az Egyesült Államok délnyugati része kétmilliárd évvel ezelőtt. Az emberi szem csupán egy sziklafalat lát, míg Karlstrom műszerei egy valaha kilenc és fél kilométeres magasságba törő hegylánc nyomait mutatják ki, amelynek tekintélyes hegyei voltak, de igazán magas csúcsok nélkül, mint az Aleut-szigetek esetében. Legalább nyolc különböző tenger öntötte el a területet, amióta az erózió lepusztította a Vishnu-hegységet.
Elárasztották a tájat, néhány millió évig felette hullámoztak, majd ismét visszahúzódtak. Bizonyítékaik itt rejtőznek – közel nyolcszáz méterrel a mai Colorado-folyó és ezerhatszáz méterrel a mai tengerszint felett. Az osztrigatelep, a teknősök, a cápák maradványai egykor nyüzsgő tengeri életről árulkodnak. 2005-ben száztíz kilométerre a kanyon peremétől a paleontológusok egy dinoszauruszszerű halevő hüllő, egy plesszioszaurusz csontvázára bukkantak.
Nagyjából kilencvenmillió évvel ezelőtt élt, egyértelműen bizonyítva, hogy abban az időben tenger hullámzott ezen a területen. Amikor a kutatók tengeri üledékeket találnak kétezer-egyszáz méteres tengerszint feletti magasságban, felmerül a kérdés: vajon a tenger szintje csökkent, vagy a szárazföld emelkedett ilyen magasba? Mára azonban egyértelművé vált, hogy az utóbbi történt meg.
A kanyon születéséhez azonban az erózióra is szükség volt. Már a terület megemelkedése idején egy folyó kanyargott át a síkságon, és medret vágott az alapkőzetbe. A Colorado-fennsík megemelkedésével a folyó szó szerint kettévágta a területet. A dolognak azonban van egy érdekessége: a folyó ellenkező irányba folyt, legalábbis a megmaradt hordalék erre utal. De a víz nemcsak hogy ellentétes irányba, hanem másik kanyonban is folyt, a Grand Canyon nyugati szakaszától hat kilométerre délre.
Ennek az volt az oka, hogy a kőzetek alatt hatalmas hő keletkezett, így az évmilliók során óriási területek deformálódtak, törtek darabokra, és zökkentek a mélybe. Korábban a déli magasföldek sok száz méterrel a Colorado-fennsík fölé magasodtak. A megsüllyedés után a Basin and Range Province közel nyolcszáz méterrel alacsonyabb lett nála. Ez az oka annak, hogy a folyók meg tudták változtatni az irányukat, és elindulhattak Kalifornia felé. De vajon milyen titkokat rejt még a Grand Canyon? A National Geographic filmjéből ezt is megtudhatjuk.
blikk.hu