HIRDETÉS
HIRDETÉS

A kormány az Európai Bíróságon támadja meg az Európai Parlament Sargentini-jelentésről szóló szavazást, mivel a lisszaboni szerződéssel ellentétes módon, a tartózkodó szavazatok figyelmen kívül hagyásával született meg a kétharmados többség. Szakértők szerint az Európai Parlamentet politikai háttérszándék vezette.

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfőn kijelentette, az unió alapszerződése egyértelműen fogalmaz, amikor kimondja, a leadott szavazatok kétharmadára van szükség ahhoz, hogy az eljárás megnyugtató legyen, és mivel ez hiányzott, ezért tévesen állapították meg az eredményt és nincs szükség az eljárás folytatására.

Az Európai Parlament saját szavazási szabályzata kimondja, hogy alapesetben csak az igeneket és nemeket kell figyelembe venni egy európai parlamenti szavazás során, azonban egy 2016 óta érvényben lévő szabályozás szerint a különleges többséggel elfogadott döntéseknél az igen és nem szavazatok mellett be kell számítani a tartózkodó szavazatokat is – magyarázta Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában.

A tartózkodó szavazatokat is be kellett volna számolni

Kiemelte, az Európai Unió szerződése világosan kimondja, hogy a hetes cikkelyről szóló szavazás során egy kettős többséget kell produkálnia az Európai Parlamentnek – magyarázta Szánthó Miklós. Tehát az összesen leadott szavazatok kétharmadát kell kitenniük a voksoknak, amely egyben az összes EP-képviselő több mint felének az igen szavazata.

A Sargentini-jelentésről név szerint szavaztak a képviselők, a szabályzat pedig azt is deklarálja, hogy név szerinti szavazás esetén regisztrálni kell az igen, a nem és a tartózkodó szavazatokat egyaránt. Szánthó Miklós úgy véli, ha beszámították volna a tartózkodó szavazatokat a szavazás eredményébe, akkor nem lett volna meg a kétharmados többség.

A határozat közjogilag érvénytelen

Egy olyan jogi helyzettel állunk szemben, ahol bár született egy európai parlamenti határozat, de annak elfogadása közjogilag érvénytelen, az eljárási körülmények miatt annak joghatása nem lehet – hangsúlyozta a szakértő.

Berzi Gergely, a Századvég külügyi igazgatója elmondta, Strasbourgban nem a jog tisztelete alapján született döntés, hanem valamilyen politikai háttérszándék által. Úgy véli, kérdéses, hogy az Európai Bíróság befogadja-e a magyar kormány által készített beadványt, hiszen azt is hagyták, hogy az Európai Parlament jogellenesen vigyen véghez egy szavazást.

A végső döntést az európai emberek hozzák

Berzi Gergely arról is beszélt, hogy az Európai Bíróság elfogult a közösségi jog elsőbbségével szemben, amely kiválóan találkozik az Európai Bizottság önmagát politikai szervként való felfogásával. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke már többször is kijelentette, hogy az Európai Bizottságnak politizálnia kell, pedig a politizálás is szembe megy a szabályokkal – fejtette ki a szakértő.

Mint fogalmazott, az Európai Parlament ugyanakkor nem tudja lecserélni az európai lakosságot és véleményüket. Közelednek a májusi európai parlamenti választások, és már most érezhető, hogy egyre inkább a Brüsszellel és politikájával szembemenő erők teljesednek ki, akik kevesebb Brüsszelt, de több nemzetállamot szeretnének – magyarázta Berzi Gergely. Hozzátette, a végső döntést az európai emberek hozzák meg, akik többsége egyetért azzal az irányvonallal, amelyet Magyarország képvisel.

hirado.hu

Feltöltve: 2018.09.18.
Megnézve: 1520

| Többi

További hírek

Vissza a főoldalra