Születésnapját ünnepli az Egyesült Államok | HIREK

Születésnapját ünnepli az Egyesült Államok

Július 4-én minden csillagos-sávos díszbe borul az Egyesült Államokban: az amerikaiak ezen a napon ünneplik a függetlenségi nyilatkozat 1776-os kihirdetését, amelynek köszönhetően létrejött az Egyesült Államok – a nemzeti ünnep igazi családi eseménnyé vált, amikor összejönnek az emberek, barbecue partikat rendeznek; a nap végét tűzijáték zárja.

1776. július 4-én fogadták el az Egyesült Államok függetlenségi nyilatkozatát, amelyet 13 amerikai gyarmat képviselője írt alá, ezzel hivatalossá vált az ország elszakadása Nagy-Britanniától és a brit birodalomtól, és egy új ország születéséhez vezetett. A brit fennhatóság alá tartozó 13 észak-amerikai gyarmat kezdetben nem is függetlenedni kívánt az anyaországtól, hanem a számára kedvezőtlen rendeletek, adók visszavonását követelte. A háború kitörésének előzménye között politikai és gazdasági okokat találunk.

„Teadélutánt” tartottak Bostonban

Nagy-Britannia a Franciaország elleni hétéves háború (1756-1763) után a felhalmozott adósságainak nagy részét az amerikai gyarmatokra kivetett adókkal kompenzálta. De a politikai elégedetlenséget az is erősítette, hogy a gyarmatok nem küldhettek képviselőket Londonba, tehát az amerikai gyarmatok törvényhozó testületei úgy vélték, mindenfajta rájuk kivetett angol adó törvénytelen. A függetlenségi háború közvetlen kitörésének előzményének a bostoni teadélutánt tartják (1773. december 16.), amikor indiánnak öltözött telepesek megrohantak három angol hajót a bostoni kikötőben, és teaszállítmányukat a tengerbe szórták. Ennek előzménye az volt, hogy súlyos adókat vetettek ki az Újvilágba érkező élvezeti cikkekért, így a teáért, amely éles ellenállás szült.

Az erőpolitika nem vezetett eredményre

A gyarmatok képviselői a békés megegyezés lehetőségét keresték sokáig. Az első összecsapásokra 1775-ben került sor. A függetlenségi háborúban Nagy-Britannia versenytársai támogatást nyújtottak a gyarmatoknak, kezdetben titokban, majd nyíltan is. Franciaország 1778-ban, a jelentős saratogai (1777) amerikai győzelem után kötött hivatalos szövetséget az Egyesült Államokkal. Később Spanyolország és Hollandia is háborúba lépett Nagy-Britannia ellen.

1776. június 11-től Benjamin Franklin, John Adams, Thomas Jefferson, Robert R. Livingston és Roger Sherman elkezdték írni a függetlenségről szóló nyilatkozatot, és összeállították az első változatot, ami július 1-jén került a Kongresszus elé. A szöveget a Kongresszus tagjai többször is javították, míg végül július 4-én az elfogadásra került. Ezzel jogilag is megszületett az Amerikai Egyesült Államok, mely hétéves véres háború után – az 1783-as párizsi békében – rá tudta kényszeríteni III. György Brit Birodalmát is a nyilatkozat elismerésére. Ez egyben a függetlenségi háború lezárása is volt.

A nyilatkozat első sorát minden amerikai iskolásnak kívülről kell tudnia

A dokumentum szövegének nagy részét Thomas Jefferson fogalmazta, aki később, George Washington és John Adams után az Egyesült Államok harmadik elnöke lett. A történelem különös fintora, hogy Jefferson és John Adams is július 4-én halt meg. Jefferson és társai már a Függetlenségi Nyilatkozat bevezetőjében történelmi jelentőségű gondolatokat fogalmaztak meg, azt ugyanis az elidegeníthetetlen emberi jogok felsorolásával kezdték és ennek a történelmi szövegnek a szellemisége köszön vissza a francia forradalom egyik alapvető dokumentumában, az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatában is.

A nyilatkozat első sorát minden amerikai iskolásnak kívülről kell tudnia. „Mi a következő igazságokat maguktól értetődőknek tartjuk: minden ember egyenlőnek teremtetett, nekik a Teremtő bizonyos el nem idegeníthető jogokat adott, melyek közé tartoznak egyebek között az élet, a szabadság, a boldogulásra való törekvés; ezen jogok biztosítására kormányok vannak, melyek az őket megillető hatalmat a kormányzottak beleegyezéséből származtatják; a népnek joga van arra, hogy ha egy kormányforma erre a célra veszedelmes, azt megváltoztassa.”

Ez a legfontosabb amerikai ünnep

A függetlenség napja a legfontosabb nemzeti ünnep és az egyetlen olyan nem vallási ünnep, amely egy adott naphoz kötött. Furcsának tűnhet, de a kontinensen az ünnepek időpontját egy kijelölt napon tartják. A Hálaadás napját például november harmadik csütörtökjén ünneplik, a Munka ünnepe mindig szeptember első hétfőjére esik, míg Kolumbusz napját minden év október második hétfőjén tartják. Így nem a véletlenen múlnak a hosszú hétvégék, ez is az amerikaiak gyakorlatiasságát támasztja alá.

A függetlenség napján az Egyesült Államok minden részén felvonulásokkal parádékkal majd a nap végén mindenhol tűzijátékkal ünneplik. Július 4-én tényleg minden csillagos-sávos díszbe borul. Mindent elborít a nemzeti lobogó, a köz- és lakóépületeken leng az amerikai zászló. Az ünnep történelmi része már feledésbe merül, július negyedike, mint egy egyetlen nyári ünnep családi ünneppé változott. Ezen a napon az amerikai családok piknikeznek, kerti partikat rendeznek, vagy részt vesznek az ilyenkor szokásos felvonulások, parádék egyikén.

A népszerű, nagy közönséget vonzó csapatsportok, így a kosárlabda, jégkorong, amerikai futball és baseball közül nyáron csak az utóbbiban zajlik a bajnokság. A játékosok csapatmezein a nemzeti jelképek is megjelennek és az esti mérkőzések után tűzijátékkal zárják a napot, mint ahogy a legkisebb településeken szerte az országban. A baseball egyébként is az a sportág, amely a nyári alapszakaszban kevés izgalommal jár, és egyfajta békés családias hangulat lengi körül a mérkőzéseket, mivel csak ősszel, a rájátszás idején kezd igazán izgalmassá válni a bajnokság. A szurkolók ezen a napon a mérkőzések előtt és után összejönnek, barbecue partit tartanak, együtt sütögetnek. Július negyedike valóban a nemzeti összetartozás legfontosabb megtestesítője és ezen a napon a turisták is egy kicsit amerikainak érezhetik magukat.

index.hu

Feltöltve: 2018.07.04.
Megnézve: 1052

| Többi

További hírek

Vissza a főoldalra