- Két hét alatt csaknem hétszáz új álláshirdetést adott fel a Belügyminisztérium, óriási a tanárhiány
- Jön még pénz Brüsszelből? Megszólalt a miniszter
- Gyárfás Tamás ismét a bíróság előtt: kulcsfontosságú hangfelvételek kerültek terítékre
- Mi történt? Lezuhant egy helikopter a Mount Everest közelében - Senki nem élte túl
- Mutatjuk, melyek lesznek a legfontosabb témák a vilniusi NATO-csúcson
Irán pacifikálásnak megfelelő eszközeként fogadta a világ 2015-ben az atomalku létrejöttét. A nyugati országok gazdasági előnyökért cserébe a nukleáris programja feladására bírták Teheránt. Donald Trump amerikai elnök felmondta a szerződést, ez pedig beláthatatlan hatással lehetett a Közel-Kelet és a világ stabilitására.
Barack Obama volt amerikai elnök nyolcéves elnökségének talán legfontosabb nemzetközi sikere volt az atomalku aláírása, ami önmagában hozzájárulhatott ahhoz, hogy Donald Trump felmondja azt, de azt is látni kell, hogy a jelenlegi amerikai elnök egyre-másra mondja fel a korábban megkötött nemzetközi szerződéseket főleg belpolitikai megfontolások miatt – jelentette ki Frank Tibor Amerika-szakértő az M1 Szemtől szembe című műsorában csütörtökön.
Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő szerint várható volt, hogy Trump felmondja a szerződést, hiszen már a választási kampányában is megígérte ezt, de természetesen sok külső oka is volt a felmondásra, annak ellenére, hogy ez rövid távon növeli a térségbeli feszültséget. Mint megjegyezte, nem nehéz Obama külpolitikai sikerének titulálni az atomalkut, hiszen nem volt abból sok.
Agresszív politikát engedélyezett az atomalku Iránnak?
Az atomalku célja a Nyugat részéről az volt, hogy az iráni atomfegyverkezési programot leállítsa, ezzel kapcsolatban Frank Tibor megjegyezte, hogy ez nem múlt el, mert ugyan hiába tartotta be Teherán az atomalku ellenőrzéséről szóló záradékot, két-három hónap alatt kész lehet atomfegyver előállítására. Az Amerika-szakértő szerint nem elképzelhetetlen, hogy kétoldalú alkut akar kötni az Egyesült Államok a többhatalmi alku helyett.
Több vérző pontja volt az atomalkunak Gyarmati István szerint, az egyik legnagyobb problémának az interkontinentális ballisztikus rakéták (ICBM) fejlesztési tilalmának hiányát tartja, ugyanis – mint mondta – a történelem megmutatta, hogy aki ilyet fejleszt, az előbb-utóbb valamilyen tömegpusztító fegyverrel fogja ellátni. A másik – közvetett – hibáját az atomalkunak azt érzi a biztonságpolitikai szakértő, hogy 2015 óta Irán agresszív középhatalmi politikát folytat Libanon egészét és részben Szíriát is a markában tartva.
Diplomáciai roadshow a gazdasági szankciók árnyékában
A felmondás óta az izraeli kormányfő, valamint az amerikai külügyminisztérium magas rangú hivatalnoka végigjárta az európai nagyhatalmakat, hogy megmagyarázzák a döntést. Ezzel kapcsolatban Frank Tibor megjegyezte, a nemzetközi roadshow nem most kezdődött, hanem még a felmondás előtt, ugyanis például Angela Merkel washingtoni útján is téma volt az iráni atomalku, sőt előzőleg a paktumban részt vevő európai hatalmak mindent megtettek, hogy megmentsék azt. Megjegyezte, Trumppal is előfordulhat egy Woodrow Wilsonhoz hasonló elszigetelődés „nagy álmodása, és annak a kudarca”.
Nem véletlen, hogy voltak európai cégek, amelyek az atomalku felmondásával egyidejűleg bejelentették iráni tevékenységük felfüggesztését: mint azt Gyarmati István megjegyezte, nem az a fontos, hogy az elnökök mit mondanak, hanem hogy mit diktál a gazdasági realitás, hiszen az iráni piacnál nagyobb az amerikai, és nem kockáztathatják meg, hogy elzárják magukat előle, így valószínűleg ők figyelembe veszik az amerikai szankciókat.
A biztonságpolitikai szakértő szerint az orosz és a kínai cégekkel „lehet gond” ebből a szempontból, hiszen például az európai és amerikai repülőgépgyártók helyett az orosz repülőgépipar már felajánlotta a termékeit, igaz, ezeknek a minősége szerinte kétséges. Brüsszelben nemrégiben egy olyan határozatot fogadtak el, miszerint azok az európai cégek, amelyek eleget tesznek az amerikai szankcióknak Irán esetében, büntetésre számíthatnak az uniótól.
Gyarmati István úgy véli, hogy ezzel és az Északi Áramlat 2-vel kapcsolatban tervezett amerikai szankciókkal együtt minden jel arra mutat, hogy kezd kibontakozni egy kereskedelmi háború az Atlanti-óceán két partja között, és ez szerinte főleg Trump nem bölcs hozzáállásában keresendő, annak ellenére, hogy Európa jelenleg nem tud a Trump számára fontos kérdésekben döntésre jutni.
hirado.hu
Feltöltve: 2018.06.08.
Megnézve: 983
További hírek
- Ezeken a magyar településeken már készülhetnek az ivóvízhiányra
- Fokozódik a konfliktus: tűzharc tört ki a Wagner-csoport és az orosz légierő között, már három helikoptert lelőttek
- Putyin beszédet intézett népéhez a a Wagner-csoport lázadása után: „Az ilyen fenyegetésre keményen fogunk reagálni”
- Lázadás tört ki Oroszországban: a Wagner zsoldoscsoport elfoglalt egy orosz várost, Putyin hamarosan beszédet mond
- Olyan vihar jöhet, ami ellen az esernyő nem elég
- Ők öten vesztek hullámsírba a Titan fedélzetén
- Ezeken a magyar településeken már készülhetnek az ivóvízhiányra
- Fokozódik a konfliktus: tűzharc tört ki a Wagner-csoport és az orosz légierő között, már három helikoptert lelőttek
- Putyin beszédet intézett népéhez a a Wagner-csoport lázadása után: „Az ilyen fenyegetésre keményen fogunk reagálni”
- Lázadás tört ki Oroszországban: a Wagner zsoldoscsoport elfoglalt egy orosz várost, Putyin hamarosan beszédet mond
- Olyan vihar jöhet, ami ellen az esernyő nem elég
- Ők öten vesztek hullámsírba a Titan fedélzetén
- Az Európai Parlament megszavazta: Magyarország alkalmatlan az uniós elnökségre
- Aligha most robban föl a Balkán puskaporos hordója
- Putyin arra játszik, hogy legyen ürügye az első nukleáris csapásra
- Novák Katalin a kórházban indította a reggelt
