HIRDETÉS
HIRDETÉS

Nem ritka, hogy csak jelentős hatósági fellépéssel képesek elfogni a német hatóságok a kitoloncolásra ítélt menedékkérőket, és a bevándorlók tömegei teljesen leterhelik Németország menekültügyi rendszerét. Szakértők szerint megoldást jelentene, ha szigorítanák a bizonyítás követelményeit.

Razzia volt tegnap egy német menekültszálláson. Több száz rendőr vonult ki az épülethez, hogy ellenőrizze a bevándorlókat, akik pár nappal korábban megakadályozták, hogy elfogjanak egy bentlakót, akinek a kitoloncolásáról döntöttek a hatóságok. Németországban egyre több embert toloncolnának ki, de a gyakorlatban csak rendkívül nehezen tudják elküldeni őket.

A fentiek is jól mutatják, hogyha ez a hozzáállás folytatódik, akkor egyre nagyobb problémát jelenhetnek majd a kitoloncolások Németországban – mondta Gyarmati István biztonságpolitikai elemző az M1 Ma reggel című műsorában. Kiemelte: vannak ugyan megfelelő eljárások és elegendő pénz is a menedékkérelmek ellenőrzésére, de ezek túlzott emberi erőforrást igényelnének.

A biztonságpolitikai szakértő úgy látja, hogy alapvető változásra van szükség, hogy gyorsan és hatékonyan legyenek képesek a német hatóságok elbírálni a kérelmeket, bár ez változtatás nem oldaná meg a rendszer minden problémáját, de sokat javítana a hatékonyságán.

Gyarmati István hatékonynak tartaná, ha a menekültstátuszért folyamodóknak kellene a bizonyítási folyamatot megtenniük. Gyanús, hogy nincs rendben minden azoknál, akik eldobják a papírjaikat – mutatott rá.

A no-go zónákkal kapcsolatban a biztonságpolitikai szakértő megjegyezte, hogy ezeken a területeken is érvényben van a jog, csak nem tartják be a bevándorlók. Mint mondta, itt javarészt bűnözésről van szó. Azt azonban rendkívül veszélyesnek látja, ha kialakul egy önigazgatás is, mint például Jordániában a palesztin menekülttáborokban. „Ne ez legyen a példa” – fogalmazott Gyarmati István.

Hangsúlyozta: ha a rendőrséget fegyverekkel fenyegetik, akkor ez már önmagában indokolja a razziát.

Felhívta a figyelmet, hogy a török hatóságok, mintha nem annyira szigorúan alkalmaznák a migránsok ellenőrzését, mint korábban, hiszen egyre többen jönnek át az Európai Unió területére. Azt azonban leszögezte, hogy Szíriából, aki el akart vagy el tudott jönni, az már eljött. Marokkót konszolidált államnak nevezte, ahonnan túlságosan nagy beáramlásra nem kell számítani a jövőben. Elsősorban a Törökországban tartózkodó bevándorlók akarnak az EU területére jutni.

Gyarmati István szerint a törököknek megvan az okuk erre, bár az még nem egyértelmű, hogy mi áll a háttérben. Elnökválasztások közelegnek Törökországban, ami indokolhatja ezt, de akár a Brüsszellel folytatott tárgyalásokhoz van inkább köze a fegyelem lazulásának – vélekedett a szakértő. Értékelése alapján az olaszok jól védelmezik a földközi-tengeri határokat, miután kialakították egy viszonylag hatékony rendszert.

Elfogadhatatlan a politikai nyilatkozat Magyarország szempontjából

A marrákesi szerződés kapcsán megjegyezte, hogy ez nem egy kötelező dokumentum, és a negatívumok mellett pozitív elemei is vannak. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a szerdán elfogadott politikai nyilatkozatot szélsőségesen bevándorláspártinak és Magyarország érdekeivel ellentétesnek nevezte, amit ezért hazánk nem fogad el.

A tárcavezető elmondta: a több mint egy évtizeddel ezelőtt indított, úgynevezett rabati folyamat letért az eredeti „nyomvonaláról”, hiszen a rabati folyamat célja az volt, hogy európai források észszerű felhasználásával megállítsák az Afrikából Európába tartó migrációs folyamatot.

A miniszter – aki részt vett a szerdai migrációs konferencián – közölte, olyan politikai nyilatkozatot fogadtak el az afrikai és európai országok képviselői, amely ahelyett, hogy a migrációs folyamat megállításával foglalkozna, a migráció további „inspirálására” helyezi a hangsúlyt, új migrációs csatornák kiépítését tűzi ki célul.

hirado.hu

Feltöltve: 2018.05.05.
Megnézve: 1387

| Többi

További hírek

Vissza a főoldalra