Sokat nyerhet Trump a koreai kiegyezéssel | HIREK

Sokat nyerhet Trump a koreai kiegyezéssel

A családi ünnepeket idéző hangulatban zajló múlt heti Korea-közi találkozó valós változásokat hozhat a térségben a szakértők szerint. Kim Dzsongun stratégiája beválni látszik, hiszen Washington tervezi, hogy tárgyalóasztalhoz ül a phenjani vezetéssel. Az egyeztetések az amerikai elnök számára is jelentős pozitívumokkal kecsegtetnek.

Tíz évnél is hosszabb szünetet követően tartották meg a múlt héten a harmadik Korea-közi csúcstalálkozót, amely az előzőekhez képest rövidebb és tömörebb volt, de történelmi jelentőséggel bír, hogy a regnáló észak-koreai vezető de facto dél-koreai területre lépett az egyeztetések során – mondta Csoma Mózes Korea-szakértő a Kossuth rádió 180 perc című műsorában. Hangsúlyozta, hogy a zsúfolt nap eseményei közül ki kell emelni a záróbankettet, amely olyan hangulatot öltött, mint a koreai családi rendezvények és ünnepségek.

A szakértő megjegyezte, hogy ugyan a magyar médiában annyira nem jelent meg, milyen elemei voltak ennek a bankettnek, de a helyi csatornák élőben közvetítették. A „koreai családtalálkozó” elhalványította a szembenállást, ami igazából nem is Phenjan és Szöul, hanem az észak-koreai vezetés és Washington között uralkodik – mutatott rá Csoma Mózes.

Elismerést szeretne Észak-Korea

Fontosnak tartotta megemlíteni, hogy bár Észak-Korea és Dél-Korea mai napig hivatalosan nem ismeri el egymást, de évtizedekkel ezelőtt kialakult egy olyan viszonyrendszer, ami lehetővé tette a kapcsolattartást. Kiemelte: a mostanában sokat emlegetett 1972-es szerződésben három fontos pontot is lefektettek a majdani egyesítés alapelveivel kapcsolatban. A kiegyezésnek békés úton, külföldi beavatkozás nélkül, és ideológiai, valamint politikai rendszereken felülemelkedve kell lezajlania.

A szakértő hangsúlyozta, hogy a helyzet annyiban változott, hogy az északiak már nem követelik az amerikaiak kivonulását, ami részükről is elfogadható a térség stabilitása érdekében. Csoma Mózes emlékeztetett: Koreára mindig Kína jelentett fenyegetést. Ugyanakkor Phenjan azt szeretné, hogy Washington de facto ismerje el az észak-koreai államot.

Észak-Korea vállalta, és – a szakértő véleménye szerint – vélhetően be is fogja tartani, hogy erődemonstrációra nem fog sor kerülni. Azonban leszögezte, hogy a rezsim tisztában van azzal, hogy fennmaradását, az ország önálló államiságát a harci eszközei és hadi infrastruktúrája szavatolja.

Washington szándéka kérdéses

Csoma Mózes úgy látja, hogy Donald Trump amerikai elnök a történelemcsinálás erényével, egy feszültséggóc megszüntetésével lehet gazdagabb. Ennek következtében pedig olyan típusú elismerésre vágyik, mint a Nobel-békedíj – vélekedett a szakértő. Hozzátette: Dél-Koreában az elmúlt napokban napirendre került, hogy a helyi elnök, Mun Dzsein megérdemelné a fent említett kitüntetést, ám az államfő szerint amerikai kollégája sokkal inkább érdemes erre, ez pedig jelentős gesztus a nemzetközi elismerésre vágyó Donald Trumpnak.

Trump újszerűen áll a külpolitikai kérdések kezeléséhez – mondta Ugrósdy Márton, a Külügyi és Külgazdasági Intézet igazgatóhelyettese, szintén a Kossuth Rádió reggeli műsorában. Kiemelte: az észak-koreaiak a rendszer túlélése érdekében fejlesztették ki az atomfegyvereiket, amit valamilyen szinten az amerikaiaknak is el kell fogadniuk. A nukleáris leszerelés azonban mindenképp az asztalon lesz Trump és Kim Dzsongun észak-koreai vezető várható tárgyalása során – vélekedett a szakértő.

Meglepőnek találná, ha Phenjan intézményi garanciák nélkül is beleegyezne a leszerelésbe. Az új nemzetbiztonsági szakember, John Bolton személye ugyancsak azt vetíti előre, hogy ezt nehéz lenne kivitelezni, hiszen az elnök új bizalmasa az erőalapú külpolitikában bízik, és a nemzetközi jogot kevésre tartja. Ugrósdy Márton egyetért abban Csoma Mózessel, hogy az északiak részéről logikus magatartás lenne, ha megpróbálnák megőrizni a fegyvereiket.

A szakértő szerint nehéz azt állítani, hogy nem vált be a koreaiak stratégiája, hiszen az amerikaiak egy asztalnál fognak tárgyalni velük.

Trumpnak ugyan nincsenek kialakult elképzelései a külpolitikában, de emiatt rugalmas is tud lenni – mondta Ugrósdy. Az új miniszterelnök szerepével kapcsolatban a szakértő megjegyezte, hogy Mike Pompeo, a CIA korábbi igazgatója lojális az elnökhöz. Hozzátette, hogy azt azonban jelenleg nem igazán látjuk, hogy Washington mit szeretne elérni a koreai kérdésben.

Kiszabadulhatnak az amerikaiak

Minden valószínűség szerint a megtartandó amerikai-észak-koreai csúcstalálkozó keretében engednek el az észak-koreaiak három fogva tartott amerikai állampolgárt – mondta Csoma Mózes a Ma este című műsorban.

Emlékeztetett arra, hogy van egy függőben lévő ügy Észak-Korea és az Egyesült Államok között: három amerikai állampolgárt még fogva tartanak Észak-Koreában. Mindhárman dél-koreai származásúak – tette hozzá.

A szakértő szerint küszöbön áll a szabadon bocsátásuk; a dél-koreaiaknak annyit sikerült megtudniuk, hogy a három ember már nem ott van, ahol előzőleg fogva tartották őket, hanem Phenjan külvárosában szállodai körülmények között várják, hogy távozhassanak.

Olyan jellegű „show-elemekre” lehet számítani, mint hogy esetleg Donald Trump majd kézen fogva átlép velük a határvonalon – mondta Csoma Mózes, aki szerint ezzel azt jelezné az amerikai elnök, hogy ő hozta ki a fogságból a három embert.

hirado.hu

Feltöltve: 2018.05.04.
Megnézve: 1401

| Többi

További hírek

Vissza a főoldalra