HIRDETÉS
HIRDETÉS

Megkezdődött az európai uniós tagországok vezetőinek kétnapos csúcstalálkozója csütörtökön Brüsszelben, a tárgyalások középpontjában a gazdaság- és kereskedelempolitikai kérdések, Szergej Szkripal volt orosz kettős ügynök angliai megmérgezésének ügye, valamint az Egyesült Királyság uniós kilépése áll.

Az ülés megnyitását követően az uniós állam- és kormányfők a hagyományoknak megfelelően először Antonio Tajanival, az Európai Parlament elnökével egyeztetnek, majd Bojko Boriszov, az EU soros elnökségét betöltő Bulgária kormányfője ad tájékoztatást a korábbi döntések végrehajtásáról, köztük a dublini menekültügyi rendszer reformjának állásáról.

A délutáni munkaülésen kereskedelempolitikai kérdésekkel, s elsősorban az Egyesült Államok által bejelentett importvámokkal foglalkoznak. Ezután meghallgatják az Európai Központi Bankot vezető Mario Draghi beszámolóját a gazdasági helyzetről, illetve a bankunióról tárgyalnak Mario Centenóval, az eurócsoport elnökével.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke az uniós vezetőknek küldött meghívólevelében arról számolt be, hogy a munkavacsorán reményei szerint „nyílt, őszinte” vitát tarthatnak az adópolitikáról, a digitális nagyvállalatok megadóztatásáról. Az utolsó csütörtöki napirendi pont részeként külügyekről lesz szó: áttekintik a legfrissebb törökországi fejleményeket, valamint nyilatkozatot fogadnak el az idegméreggel elkövetett angliai gyilkossági kísérlettel kapcsolatban, amelyért a brit kormány szerint Oroszország a felelős.

niós források szerint nyitott kérdés, hogy az EU is kifejezetten Moszkvának tulajdonítja-e a majd támadást, és egyelőre újabb szankciók sincsenek napirenden.

A zárónyilatkozat kiszivárgott tervezete szerint ugyanakkor „határozottan” el fogják ítélni Törökország „törvénytelen akcióit”, azaz, hogy nemrég török hadihajók próbafúrásokat akadályoztak meg Ciprus közelében a Földközi-tengeren.

A péntek reggeli ülésen Theresa May brit miniszterelnök már nem lesz jelen, csak a bennmaradó tagállamok vezetői. A „huszonhetek” áttekintik a Brexit-tárgyalások állását és várhatóan irányelveket fogadnak el a jövőbeli EU–brit kapcsolatrendszerre vonatkozóan. Tusk szerdán azt közölte: javasolni fogja a résztvevőknek, hogy adják elvi jóváhagyásukat a szigetország kilépését követő átmeneti időszakhoz, amelynek feltételeiről néhány napja állapodtak meg a felek főtárgyalói.

Végül eurócsúcsot tartanak a valutaövezeti országok vezetőinek részvételével, a fő téma a gazdasági és monetáris unió további elmélyítése lesz.

Az uniós tagországok vezetői várhatóan a személyes adatok védelmére szólítanak fel

Az európai uniós tagországok állam- és kormányfőinek csütörtökön kezdődő brüsszeli találkozója előtt kiszivárgott információk szerint a kétnapos ülés végén zárónyilatkozatukban az EU-tagállamok vezetői a személyes adatok fokozott védelmére szólítanak fel a nemrégiben kirobban adathalász Cambridge Analytica politikai elemző és tanácsadó cég ügyével kapcsolatban.

Az előzetesen kiszivárgott szövegtervezet szerint a 28 uniós tagország vezetőjét tömörítő Európai Tanács határozottan fel fogja szólítani a közösségi oldalak és más internetes kommunikációs felület üzemeltetőit, hogy fordítsanak nagyobb figyelmet a személyes adatok védelmére.

A közösségi hálózatoknak és a minden digitális platformnak garantálniuk kell az adatkezelésük átláthatóságát és valamennyi regisztrált felhasználó magánéletének és személyes adatainak teljes védelmét – áll a szövegtervezetben.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke korábban elmondta, hogy az uniós tagországok vezetői minden olyan kérdéssel foglalkozni fognak kétnapos csúcstalálkozójukon, amelyek aláássák a demokráciáinkba vetett bizalmat, hamis híreket terjesztenek, vagy beavatkoznak demokratikus választási folyamatokba.

Kedden az Európai Parlament (EP) meghívta Mark Zuckerberget, a Facebook alapító-vezérigazgatóját, hogy adjon magyarázatot a cég körül a napokban kirobbant botrányra. A Facebooknak egyértelművé kell tennie az 500 millió uniós polgár képviselői előtt, hogy a személyes adataikat nem használják fel a demokrácia manipulálására, valamit arra, miként használhatott fel a Cambridge Analytica több tízmillió Facebook-profilt az amerikai elnökválasztási kampányban – közölte Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke.

Tajani szerint nincs vesztegetni való idő a migráció kezelésének kérdésében

Európának nincs több vesztegetni való ideje, hogy megoldja a migráció okozta válság kérdését, a megoldást a lehető leggyorsabban el kell érni – jelentette ki Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke Brüsszelben, az uniós állam- illetve kormányfőinek kétnapos tanácskozásának megkezdését követően tartott sajtótájékoztatóján.

Az uniós parlament elnöke aláhúzta, közös európai szabályokra van szükség a múlt években tapasztalthoz hasonló migrációs beáramlás megelőzésére, a polgárok ugyanis túl sokat vártak az uniós intézmények válaszára.

A migráció kezelésének problémájára eddig csak részleges válaszok érkeztek. A megfelelő uniós stratégia meglétének hiánya továbbra is a populisták malmára hajtja a vizet – szögezte le Tajani.

Mint fogalmazott, az Európáról közvetített üzenet az, hogy az uniós országok lezárják a határaikat, határozottan ellenzik néhány ezer menekült elosztását. „Ez nagyban befolyásolja az egyes választások eredményét” – húzta alá.

Véleménye szerint a balkáni migrációs útvonal lezárása érdekében tett erőfeszítésekhez hasonló fellépésekre van szükség a földközi-tengeri útvonal esetében is, amelyeken keresztül akár már a közeljövőben további több millió bevándorló érkezhet.

Az uniós parlament már tavaly novemberben elfogadta a menekültügyi rendszer reformjára vonatkozó javaslatát annak érdekében, hogy az hatékonyabbá, méltányosabbá és szolidárisabbá váljon. Az uniós tanács nem halogathatja tovább az állásfoglalást, szükség esetén akár minősített többséggel is megszavazva azt – közölte.

A következő, 2021-től érvényes többéves pénzügyi keretről szóló állásfoglalásában az Európai Parlament egy Marshall-terv elfogadását kérte Afrika számára, amely reményt adna több millió, alternatívák hiányában hazáját elhagyni kész afrikai számára – mondta. Tajani véleménye szerint meg kell erősíteni az unió határvédelmi ügynökségét (Frontex) is és több beruházást kell végrehajtani Tunéziában, Marokkóban, Nigerben, Maliban, Csádban és Líbiában a határellenőrzés javítása és az emberkereskedelem elleni fellépés érdekében. Emellett olyan befogadóközpontok létrehozását is finanszírozni kell, ahol az ENSZ vezetése alatt foglalkoznak a menedékkérelmek elbírálásával és a nemzetközi védelemre nem jogosultak visszaküldésével – közölte az uniós parlament elnöke.

Az uniós tagországok állam- és kormányfői csütörtökön kezdődött kétnapos brüsszeli csúcstalálkozójukon a migráció kérdésével és az eddig elért eredményekről az uniós tanács soros elnökségét betöltő Bulgária beszámolója kapcsán foglalkoznak. A tanácskozáson elsősorban a gazdaság- és a kereskedelempolitika kérdéseit, Szergej Szkripal volt orosz kettős ügynök angliai megmérgezésének ügyét, valamint az Egyesült Királyság európai uniós kilépéséről szóló tárgyalások állását vitatják meg.

Jóváhagyták a spanyol pénzügyminiszter kinevezését az EKB alelnöki posztjára

Hivatalosan is jóváhagyták Luis de Guindos spanyol pénzügyminiszter kinevezését az Európai Központi Bank (EKB) nyáron megüresedő alelnöki posztjára csütörtöki brüsszeli csúcsértekezletükön az európai uniós vezetők.

A tisztséget jelenleg a portugál Vitor Constancio tölti be, akinek megbízatása május 31-én jár le.

A sajtóhírek szerint évi 334 ezer eurós bruttó alapfizetéssel járó alelnöki mandátum nyolc évre szól és nem megújítható.

Szakemberek szerint nagy jelentőséggel bír a poszt betöltőjének nemzetisége, azáltal ugyanis, hogy egy dél-európai ország adja az EKB alelnökét, még valószínűbbé válik, hogy az olasz Mario Draghi mandátumának 2019 őszi lejárta után az elnöki tisztség valamelyik északi országhoz kerül. Esélyesként tartják számon például Jens Weidmannt, a német központi bank elnökét.

A cseh ügyvezető miniszterelnök közös uniós stratégiát sürget a Szkripal-ügyben

Az uniós csúcstalálkozó részleteit ismerő források szerint Andrej Babis cseh ügyvezető miniszterelnök közös uniós stratégia elfogadását sürgeti a Szergej Szkripal volt orosz-brit kettős ügynök és lánya ellen Nagy-Britanniában elkövetett mérgezésének ügyében.

Információk szerint Babis az uniós állam, illetve kormányfőinek kétnapos brüsszeli csúcstalálkozója egyik napirendi pontjának, Szergej Szkripal volt orosz kettős ügynök angliai megmérgezésének ügyének tárgyalása folyamán azért sürgeti a közös álláspont kialakítását, mert Oroszország szerint a Novicsok néven emlegetett mérgező anyag a legnagyobb valószínűséggel Csehországból, esetleg Szlovákiából, Nagy-Britanniából vagy Svédországból származhat.

Babis csütörtökön, a NATO brüsszeli székházában folytatott megbeszélését követően tartott sajtótájékoztatóján kijelentette: a leghatározottabban elutasítja a Novicsok eredetéről megjelent állításokat, azokat semmivel sem lehet bizonyítani. „Ez valóságos hazugság” – tette hozzá.

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára kijelentette, nincs oka kétségbe vonni Nagy-Britannia azon véleményét, hogy a gyilkossági kísérletért feltehetően Moszkva tehető felelőssé.

„Határozottan és teljes mértékben elutasítjuk azt a feltételezést, hogy Csehországban állították volna elő mérgező anyagot” – fogalmazott a főtitkár.

Március 4-én Szergej Szkripal egykori orosz-brit kettős ügynök és lánya, Julija súlyos mérgezéses tünetekkel került az angliai Salisbury városának kórházába. A férfi korábban az orosz katonai hírszerzés ezredese volt, s tíz éven át dolgozott a brit külső hírszerzésnek. Brit álláspont szerint Szkripalt és lányát idegméreggel próbálták meggyilkolni, amiért Oroszország felelős. A moszkvai vezetés ezt visszautasította. Az ügy egyre inkább elmérgesedett, a vádak és viszontvádak nyomán a két ország kölcsönösen kiutasított 23 diplomatát. A nyugati országok felsorakoztak Nagy-Britannia mögött. Moszkva felajánlotta együttműködését az ügy kivizsgálásában, de kézzelfogható bizonyítékokat követel.

hirado.hu

Feltöltve: 2018.03.23.
Megnézve: 946

| Többi

További hírek

Vissza a főoldalra