Magyarország a Soros-terv útjában | HIREK

Magyarország a Soros-terv útjában

A milliárdos Soros György mozgósította nemzetközi hálózatát a magyar kormánnyal szemben. A nemzeti konzultáció azonban komoly felhatalmazást ad a miniszterelnök kezébe.

Az Európát évek óta sújtó tömeges bevándorlás a szakértők várakozásainak megfelelően idén sem maradt abba. A jelenséggel járó kulturális konfliktusok és a biztonsági problémák mindmáig meghatározzák a nyugat-európaiak hétköznapjait. Az uniós belső határok szabad átjárhatósága miatt azonban a biztonságosnak tartott országok, így Magyarország is potenciális veszélyekkel néz szembe.

Erre a kihívásra is kitért Orbán Viktor miniszterelnök a februárban tartott évértékelő beszédében. A migráció kapcsán kiemelte a politikai aktivistákat foglalkoztató nemzetközi civil szervezetek szerepét. Szándékaik és kapcsolatrendszerük felderítése érdekében szükségesnek tartotta az átláthatóságuk növelését.

A miniszterelnök fontosnak tartotta megjegyezni, hogy az ilyen irányú döntéshozói akarat komoly szembenállással találkozhat. „Tudnunk kell, hogy itt nagytestű ragadozók úszkálnak a vízben. Ez itt Soros György határokon átnyúló birodalma, rengeteg pénzzel és nemzetközi nehéztüzérséggel” – fogalmazott a kormányfő.

Ez azonban nem tántoríthatja el a magyar kormányt, hiszen, mint Orbán Viktor mondta: „betelt a pohár (…) a népszavazáson kinyilvánított népakarat ellenében Soros György szervezetei egyfolytában azon dolgoznak, hogy százezerszám szállítsák Európába a migránsokat, azon dolgoznak, hogy letérítsék a magyar Országgyűlést és a magyar kormányt az emberek által kijelölt útvonalról.”

A beszédet követően Soros György magyar származású amerikai milliárdos személye egyre inkább felértékelődött a hazai belpolitikában. A kormánypártok szembehelyezkedtek az üzletember tömeges bevándorlást támogató hazai hálózatának tevékenységével, míg az ellenzéki pártok közül többen is kiálltak a sokak által spekulánsnak tartott pénzügyi guru mellett.

Brüsszeli vizit

A filantrópiára dollármilliókat fordító Sorost áprilisban személyesen fogadta Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság (EB) elnöke. A találkozón elsősorban az Európába irányuló migrációs hullámról esett szó, amellyel kapcsolatban Soros korábban már többször is kifejtette a véleményét. Az üzletember 2015-ben azt mondta, hogy az EU-nak hosszú távon be kell rendezkedni évi egymillió migráns befogadására.

A találkozót feltehetően nem akarták nagydobra verni, legalábbis erre utal, hogy a kiemelt vendégek esetén megszokott protokollal ellentétben Soros egy oldalsó bejáraton keresztül jutott be az épületbe. A fotósoknak ugyanakkor végül is sikerült lencsevégre kapniuk a milliárdost az EB vezetőjével.

A Juncker által elnökölt uniós testület a találkozót megelőző napon, április 26-án kötelezettségszegési eljárást indított hazánkkal szemben a felsőoktatási törvény módosítása miatt. Az abban foglalt új kritériumok ugyanis a kritikusok szerint aránytalanul negatívan érintették a Soros György által finanszírozott Közép-európai Egyetemet (CEU). Az V. kerület szívében működő intézménnyel ellentétben ugyanakkor számos Magyarországon működő, külföldi székhellyel is rendelkező egyetem eleget tudott tenni az új jogszabályoknak.

„Soros-jelentés”

A milliárdos brüsszeli látogatását követően az uniós döntéshozatal tagállamoktól független másik szervében, az Európai Parlamentben szintén napirendre került a magyar kormány hozzáállása a tömeges bevándorlást illetően. A testület elfogadott egy hazánkat elítélő határozatot, amire a miniszterelnök „Soros-jelentésként” hivatkozott a Kossuth Rádiónak adott interjúban.

Orbán Viktor úgy látja, hogy a Magyarországot érő támadások hátterében elsősorban a migrációval szembeni ellenállásunk áll. Van egy európai érdekközösség, amely évente százezerszámra hozná be a bevándorlókat az unió területére, emelte ki a kormányfő, majd hozzátette: ennek a gondolatnak az „atyamestere”, részben finanszírozója, szervezője Soros György.

Soros az ő migrációpárti tevékenységét célzó magyar kritikákra válaszul júniusban egy nyílt levélben azzal vádolta Orbán Viktort, hogy egy „maffiaállamot” vezet. A milliárdos emellett az ellenzék „bátorságát” méltatta, és egyben biztosította támogatásáról a kormányt támadókat.

Antiszemitizmus a vád

Júliusban plakátkampányt indított a kormány, hogy felhívja az állampolgárok figyelmét Soros György veszélyes tevékenységére. A kihelyezett plakátok heves reakciókat váltottak ki ellenzéki oldalról, sokan rögtön antiszemitizmust kiáltottak. Az elítélő nyilatkozatokhoz maga Soros György is csatlakozott. A milliárdos szerint az őt célzó hirdetések növelik a zsidóellenességet Magyarországon.

A magyar zsidóság ugyanakkor megosztott a kérdés tekintetében. A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége korábban a plakátkampány leállítását kérte a kormánytól, ám az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija, Köves Slomó szerint a Soros Györggyel szembeni fellépés korántsem számít antiszemitizmusnak.

Júliusban Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök Magyarországra látogatott, ám kétnapos tartózkodása során – a hazai baloldal várakozásai ellenére – nem emelt kifogást az egyesek által antiszemitának vélt Soros-plakátok miatt.

Sőt, a legfrissebb információk szerint az izraeli kormányfő stábjából aktívan segítették a magyar kormány Soros tevékenységét felfedő kampányát, hiszen a magyar származású milliárdos Izraelben is a migrációt és a multikulturalizmust támogatja, amiből az ottani társadalom jelentős része sem kér.

Nemzeti konzultáció a Soros-tervről

A kormány szeptemberben jelentette be, hogy újabb nemzeti konzultációt indít egy országunk jövőjét meghatározó kérdéskörben. A magyar embereket Soros György szerepéről és a milliárdos által vizionált tervről kérdezték az Európát sújtó migrációs válság kapcsán. Az első postai küldeményeket október elején küldték ki, a kitöltött kérdőíveket pedig eredetileg november végéig várták.

A nagy érdeklődésre való tekintettel azonban meg kellett hosszabbítani a visszaküldés határidejét.

A felfokozott hangulatot csak tovább szította, hogy novemberben Soros György is támadásba lendült. Először egy videóüzenetben majd a szervezetein keresztül próbálta cáfolni a magyar kormány állításait. A közösségi médiában is érzékelhető volt a milliárdos kampánya, hiszen fizetett hirdetésekkel igyekezte saját álláspontját népszerűsíteni.

A kérdőívet végül rekordszámú, mintegy 2,3 millió választópolgár küldte vissza. Orbán Viktor a decemberi EU-csúcs előtt külön köszönetet mondott a konzultáció kitöltőinek, hiszen az általuk adott felhatalmazásnak köszönhetően sikerült hatékonyan védelmeznie a magyar érdekeket.

Mint fogalmazott: sikerült megakadályozni azt is, hogy olyan döntések szülessenek a belga fővárosban, amelyeknek eredményeképpen idegeneket telepítettek volna bevándorlóként Magyarországra. Ehhez azonban sok millió magyar ember egybehangzó akaratára volt szükség.

hirado.hu

Feltöltve: 2017.12.29.
Megnézve: 1116

| Többi

További hírek

Vissza a főoldalra