A klímaváltozásról tartott előadást középiskolásoknak Áder János | HIREK

A klímaváltozásról tartott előadást középiskolásoknak Áder János

A köztársasági elnököt a budapesti ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnáziumban a felsőoktatási törvény módosítása kapcsán a Central European Universityről (CEU) is kérdezték a diákok.

Az államfő a fenntarthatósági héten tartott előadást 14-18 éves diákoknak. Az előadás végén a diákok feltették kérdéseiket az államfőnek, a klímaváltozás mellett aktuálpolitikai kérdésekkel kapcsolatban is.

Áder János a fenntarthatóságról szóló előadásában elmondta, stockholmi egyetemi kutatók szerint 3 feltétele van annak, hogy megálljon a szén-dioxid kibocsátás növekedése. Szavai szerint apró reménysugár, hogy az elmúlt 3-4 évben ez megállt, bár vita van róla, átmeneti stagnálás-e,vagy tetőzik-e az emelkedés. A másik feltétel, hogy 10 évente meg kell felezni a szén-dioxid kibocsátást, míg a harmadik, hogy abbahagyják az erdőirtásokat, amely az óceán mellett az egyik legnagyobb szén-dioxid-elnyelő – ismertette.

A köztársasági elnök kiemelte: Magyarország nem áll rosszul az egy főre jutó szén-dioxid kibocsátásban, az uniós átlag alatt vagyunk, kevesebb mint harmada az amerikai számoknak. De a dolgot vizsgálhatjuk már összefüggésben is, például miközben csökken a kibocsátás, közben lehet-e gazdasági növekedést elérni és energiahatékonyságot javítani. Magyarországnak ez sikerül – tette hozzá.

Úgy folytatta, 1990 és 2015 között 37 százalékkal nőtt a GDP, miközben 35 százalékkal csökkent az üvegházhatású gázok kibocsátása és 17,5 százalékkal kevesebb energiát használtunk fel. Hazánkon kívül csak másik 20 ország futott be hasonló fejlődési pályát, a cél az, hogy minél több állam esetében történjen ilyen fejlődés.

Rámutatott, számos technológiai újítás keresi a lehetőséget, hogy minél kevesebb energiát használjunk. Ilyen például az amerikai Tesla elektromosautó-gyártó, amely az idei évre 200 ezer járművet tervez eladni, mellette például a Ford több milliót. Ennek ellenére a Tesla üzleti értéke mégis magasabb, mint a Fordé. Az előbbi cégnél most hasonló a helyzet, mint régebben Magyarországon, amikor éveket kellett várni mondjuk egy Trabantra, a Teslánál most két-három évet kell.

Persze ez csak egy példa a sok közül, lehetne mondani számos más gyártót is. A köztársasági elnök azonban felhívta a figyelmet, hogy a közeljövő egyik legfontosabb feladata az elektromos közlekedésre való átállás.

Egyre többen fektetnek napenergiába

Ma már azok az országok is elkezdtek napenergiába beruházni, amelyek nagyon gazdag olajkészletekkel rendelkeznek, hosszú távú energiastratégiájukban a napenergia sokkal fontosabb szerepet játszik, mint az olaj – mondta Áder János. A köztársasági elnök kiemelte, hogy a napelemekről érdemes tudni, hogy a hatékonyságuk egyre jobb, miközben egyre olcsóbban állítják elő az eszközöket. Számos országban ma már állami támogatás nélkül is versenyképes a napenergia, valamint részben a szélenergia is a fosszilis energiahordozókból előállított energiával.

Mit is tehetek én?

Egy-egy hétköznapi helyzettel mutatott példát: az ember átlagosan egy tusolással 7-8 liter vizet használ el, miközben egy kádban 136 litert. Étkezés terén arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyakori élelmiszerek közül a marhahús előállítása rendkívül nagy környezeti lábnyomot hagy maga után. Aki pedig a közlekedésben is szeretne segíteni, az jó, ha tudja, hogy a tömegközlekedés jóval kíméletesebb. Közben egy farmernadrág előállításához körülbelül 7500 liter vizet kell felhasználni. A fűtésszámlát pedig úgy is lehet csökkenteni, ha télen 23 fok helyett 22-re csökkentjük a szobahőmérsékletet, akár 7 százalékos megtakarítást is eredményezhet – mutatott rá az államfő.

Arra a kérdésre, hogy hazánk döntéshozói mit tesznek az ügy érdekében elmondta: Magyarország az Európai Unióból elsőként írta alá a párizsi klímaegyezményt, ezen kívül jelenleg átdolgozás alatt van a Nemzeti Éghajlat Stratégia, valamint javaslatokat tesznek az energiastratégia újragondolására. A nemzetgazdasági miniszter pedig korábban bejelentette az elektromos autózáshoz köthető kormányzati intézkedéseket is: ebben benne van a töltőállomások számának szaporítása, a tömegközlekedés e-közlekedésre állítása. A napenergia felhasználását tekintve a közintézmények támogatást kaphatnak a napelemek és kollektorok felszereléséhez a fűtésszámla és a kibocsátás csökkentéséért. Felhívta a figyelmet: ezeken kívül is sok-sok egyéb intézkedés segíti elérni a környezetvédelmi célokat.

A legfontosabb a biztonság

Pakssal kapcsolatban a köztársasági elnök kifejtette: az ő álláspontja szerint többszörösen is a legfontosabb a biztonság. De ma, hiába egyre olcsóbb nap- és szélenergia, ameddig a fölösleges energia tárolását nem tudjuk gazdaságosan és környezetbarát módon megoldani, addig ezekre az alaperőművekre szükség van. Magyarország úgy gondolta, hogy az alapvető energiaellátását nukleáris energiára bízza, utána pedig jöhetnek az egyéb energiahordozókból kinyert kilowattórák.

Az egyik jelenlévő azt kérdezte az államfőtől, hogy miért nem történt népszavazás Paks kérdésében. Áder János azt felelte: népszavazást csak akkor lehet kiírni, ha egy törvény szerint is megfelelő kezdeményezést a választási bizottság is hitelesít, és azt mondja, az a kérdés népszavazásra bocsátható. Volt ugyan ilyen kérdés, de a bizottság szerint ez nem volt népszavazásra bocsátható. Hozzátette: próbálkozni továbbra is lehet természetesen. Példaként említette Svájcot, ahol tartottak referendumot a kérdésben, ott pedig úgy döntöttek, hogy szükség van a nukleáris energiára. Németországban pedig csak egyszerűen hozott egy döntést a kormány a fukusimai tragédia után, az embereket kihagyva.

Szintén kérdésre felelve rámutatott: a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szerint is a paksi atomerőmű az egyik legbiztonságosabb, tehát a megfelelő szakmai tapasztalat az üzemeltetéshez rendelkezésre áll. Hozzátette: jelenleg a nukleáris energia a legolcsóbb, hogy 30 év múlva is így lesz-e, azt még nem tudhatjuk. Ismét felhívta a figyelmet, hogy ameddig a nap- és szélenergiát nem tudjuk megfelelően tárolni, addig szükség lesz ilyen alaperőművekre.

Párizsban lélektani áttörés történt klímaváltozási ügyben

A köztársasági elnök elmondta: Párizs óta komoly konszenzus van, még akkor is, ha ezt az új amerikai elnök felrúgni látszik. Korábban is már összeültek országok vezetői, hogy az eddig tárgyalt problémákra – a széndioxid-kibocsátás és a földfelszíni hőmérséklet emelkedésének csökkentésére – megoldást találjanak, azonban ezek sikertelenek voltak, látszateredmény született.

Párizsban senki nem vitatta a politikusok közül – azok sem, akik ezt korábban megtették – hogy valóban 99%-ban az emberi hatásnak köszönhető a klímaváltozás. Ha ez ellen nem teszünk, nagy bajban leszünk, közösen kell fellépni ellene – hangsúlyozta a köztársasági elnök.

Megszületett egy döntés, ha azt mindenki betartja, akkor elkerülhetjük a 3 Celsius-fok felmelegedést. Ugyanakkor további intézkedésekre van szükség – tette hozzá Áder János.

10 ország könnyebben hoz döntést, mint 200

A köztársasági elnök ezért is írt levelet a tíz legnagyobb szennyező ország vezetőjének, hogy külön üljenek le egy tárgyalóasztalhoz, hiszen akkor talán könnyebben és gyorsabban megállapodásra juthatnak a témával kapcsolatban.

Az ő döntésükön múlik az, hogy valóban csökkenhet-e a szén-dioxid-kibocsátás és ennek hatására követi-e őket a többi ország. Rengeteg döntést kell hoznia az országoknak, annak érdekében, hogy a pici lépések hatására eredményt érjenek el – hangsúlyozta Áder.

A kormány a napenergia hasznosítását részesíti előnyben

Arról, hogy a kormányzat szerepvállalása és kiállása a fenntarthatóság mellett mennyire összeegyeztető a szélerőművek hatályos jogszabályokban történő visszaszorításával elmondta: a témával kapcsolatban vita folyik a kormány illetékes képviselői és Áder János között. A kormány a napenergia hasznosítását részesíti előnyben, mert hatékonysági szempontból Magyarországon a szélenergia kevésbé jó hatásfokkal hasznosítható – állt a kormány válaszában.

Egy tanuló kérdése a nemzeti konzultáció során kiküldött levelekről szólt. Véleménye szerint ez nagy környezetszennyezéssel jár. Áder János elmondta, valóban van környezeti lábnyoma a konzultációnak. Arra a kérdésre, hogy a kormányzati munkában áttérnek-e az e-kormányzásra – ahogy ezt néhány balti ország is megtette -, azt válaszolta, ez a jövő.

“Állítsuk meg a globális felmelegedést”

Vajon sikerrel járhatott volna az “Állítsuk meg Brüsszelt” plakátok helyett az “Állítsuk meg a globális felmelegedést” plakátok? – szólt egy diák kérdése. A brüsszeli szándékok tekintetében nem lett volna sikeres. Azonban, ha egy környezetvédelmi kampány indításáról kérnék ki a köztársasági elnök véleményét, azt határozottan támogatná – mondta Áder János.

Az “Élő bolygónk” klímavédelmi akcióról is beszélt az elnök. Mint ismert, Al Gore elindította ezt a kampányt, amelyhez Magyarország is csatlakozott. Amennyiben hazánkban a lakosságarányos aláírások számát nézzük, akkor dobogós helyen végeztünk. Ez egy nagyon pozitív eredmény – mondta Áder János.

CEU-ügyek

Arról, hogy több tízezer, vagy akár 70 ezer ember is kifejezte nemtetszését a CEU-t érintő módosítás miatt, Áder János elmondta: egy adott ügyben és adott kérdésben nem érthet egyet minden ember. „Azt ne gondoljuk, hogy azért mert volt néhány tízezer ember az utcán, akár 70 ezer is, az egyúttal már a társadalom összességének véleménye” – mondta a köztársasági elnök.

Áder János a részletekről elmondta, hogy Magyarországon 28 olyan egyetem van, amely külföldi egyetemként került regisztrációra. Ebből a 28-ból hatnak visszavonták a működési engedélyét az elmúlt hetekben. Ennek előzménye az Oktatási Hivatal vizsgálata, amely a vizsgálatok során a 28 egyetem közül mindössze egy esetben talált a szabályozásnak teljes mértékben megfelelő intézményt.

Az államfő hangsúlyozta, a felsőoktatási törvénymódosítás a CEU kapcsán a New York-i nonprofit egyesületre vonatkozik, amely képzést nem folytat, de van diplomakiadási joga, nem pedig a budapesti Közép-európai Egyetemre vagy a budapesti egyetemet működtető alapítványra. Elmondta azt is, hogy a CEU New-York-i nonprofit alapítványának meg kellene egyeznie egy New-York-i egyetemmel, hogy biztosítsa a CEU képzési hátterét, így teljesíthető lenne a törvénymódosítás által szabott új feltétel.

Kijelentette, nagyon komoly értékteremtő munka, hasznos tevékenység folyik az egyetemen. Felidézte: Orbán Viktor kormányfő is azt mondta a parlamentben, hogy “nem áll a kormány szándékában a Soros György által támogatott Közép-európai Egyetem bezárása”, ami vélekedése szerint egybecseng a Michael Ignatieffnek, a CEU rektorának állításával, hogy nincs veszélyben a CEU léte.

Vélekedése szerint viszonylag könnyen teljesíthető feltétel az, hogy előzetes megállapodást kössön az Egyesült Államok kormányával a magyar kormány, ami sokkal lazább jogi kategória, mint a nemzetközi egyezmény. Jóhiszeműség kell hozzá mindkét fél részéről, amit a törvény aláírásakor kiadott nyilatkozatában is említett – fűzte hozzá.

Veszélyben van-e bárkinek is diplomája, aki ma a budapesti egyetemen tanul?

„Senkinek sincsen veszélyben a diplomája, feltéve, ha átmegy a vizsgákon. A törvény elfogadása után ugyanolyan feltételekkel lehet megszerezni a diplomát a budapesti egyetemen, mint a törvény elfogadás előtt” – mondta Áder János.

Veszélyben van-e az oktatói és kutatói munka?

„Ugyanolyan feltételekkel lehet folytatni a munkát, mint korábban” – közölte.

Áder János kifejtette, hogy az eddig hatályos törvény három feltételt tartalmazott a külföldi egyetemek vonatkozásában, tehát eddig is voltak feltételek, a módosítással a feltételsor két új feltétellel kiegészült. Az egyik, hogy a külföldi egyetemnek tényleges képzést is kell folytatnia. A második feltétel a nemzetközi szerződésről szól.

Mi a legrosszabb forgatókönyv?

„Tegyük fel, hogy nincs megállapodás. Ha ez így történik, akkor 2018 szeptemberétől nem indulhat amerikai diplomát adó képzés, de magyar diplomát adó képzés továbbra is mehet. Aki már elkezdte 2017 előtt vagy idén szeptemberben az amerikai diplomát adó képzést is, az változatlan feltételekkel befejezheti az egyetemet” – mondta Áder János.

Népszerűség vagy elvszerűség

A köztársasági elnököt a diákok arról is kérdezték, hogyan élte meg az őt ért támadásokat.

„Ez a politikai élet velejárója. Ha valaki népszerűségre törekszik, ne erre a pályára jöjjön. A fő kérdés azonban az, hogy én népszerű szeretnék-e lenni vagy elvszerű. Ha ezt a törvényt elküldöm az Alkotmánybíróságra, akkor népszerűbb lennék. De ha így tettem volna, miről szólt volna az esküm?” – vetette fel Áder János.

A köztársasági elnök szerint a politikai vitában nincsenek tabutémák, de véleménye szerint vannak ennek a vitának vadhajtásai. Nekem négy gyerekem van, kettő dolgozik, az egyik most fejezi be az egyetemét, Londonban. Ezért is ért bírálat, de az még rendben van. Viszont, amikor a Facebookon a lányom azt az üzenetet kapja, hogy remélem, hogy hamarosan az apád miatt fekete ruhában jársz, azt erősnek gondolom” – mondta Áder János.

Örült az érdeklődésnek

A köztársasági elnök üdvözölte a diákok releváns kérdéseit és nyitottságát, közéleti érdeklődését is. Az államfői hivatal tájékoztatása szerint a mostani volt az első alkalom, hogy egy köztársasági elnök közéletről, politikáról beszélgetett diákokkal, amit élőben közvetítettek az interneten.

A szervezők elmondása szerint a Fenntarthatósági témahétre több mint 1800 iskola regisztrált, az eseménysorozatot az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából a pontvelem.hu szervezte.

hirado.hu

Feltöltve: 2017.04.26.
Megnézve: 985

| Többi

További hírek

Vissza a főoldalra