HIRDETÉS
Képfeltöltő
KIEMELT HÍREK
HIRDETÉS

"Talpra kell állítani a magyar menekültügyi szabályozást"

A kisebbség szabadságjogai vagy a többség biztonsága előrébbvaló? Az Alapjogokért Központ igazgatója szerint ezekre a kérdésekre kell a jogalkotóknak választ adni, amikor az Európába özönlő illegális bevándorlási hullám okozta biztonsági kihívásokra vállalkoztak.

Még nem született törvényjavaslat az idegenrendészeti őrizet visszaállításáról vagy szigorításáról, így nem tudni, pontosan mit takar a kormány elképzelése. A jogintézmény azonban jelenleg is létezik, emellett pedig létezik külön menekültügyi őrizet is – hívta fel rá a figyelmet a Kossuth Rádió 180 perc c. műsorában Szántó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója.

Az idegenrendészeti őrizet jelenleg nem a menekültjog területéhez tartozik. Főszabályként arra szolgál, hogy azokat, akiket az országból kiutasítanának, a kitoloncolási eljárás lefolytatásáig őrizetbe veszik egészen addig, amig el nem távolítják őket Magyarország területéről. Olyan személyekről beszélünk, akikre a menekültjog semmilyen szinten nem vonatkozik, vagy nem nyújtottak be menekültjogi kérelmet és nincs jogcíműk a Magyarországon való tartózkodáshoz , vagy a kérelmüket elutasították – tette hozzá a szakember.

A menekültügyi őrizet pedig arról szól, hogy azok, akiknél a menekültkérelem elbírálása alatt fennáll a szökés veszélye vagy nehéz a személyazonosságát megállapítani, az eljárás végéig felügyelet alatt legyenek.

Az unió nyomására jelenleg olyan szabály érvényes, hogy pusztán azért nem lehet valakit menekültügyi őrizetbe venni, mert meneküljogi kérelmet adott be.

Magyarországon 2013-ig kizárólag idegenrendészeti őrizet volt. A kérelmet benyújtók többséégét, 65-70 százalékát automatikusan idegenrendészeti őrizet alá vették, míg el nem dőlt a sorsuk.

Az EU már 2012-ben indított egy eljárást Magyarország ellen azzal, hogy ez a szabályozás túl szigorú. Ennek hatására Magyarország kettéválasztotta ezt a jogintézményt, és ebből alakult ki a jóval enyhébb zsabályok szerint működő menekültügyi őrizet. Ennek nyomán 10-15 százalékra csökkent azok aránya, akik őrizetbe kerülnek a kérelműk elbírálásának idejére.

Az uniós és a nemzetközi szabályozás egy emberi jogi fundamentalista koncepció. Azon alapszik, hogy a kisebbségeknek a szabadságjoga az még mindig fontosabb menekültügy vagy migráció témában, mint a többség biztonsága – mondta az igazgató.

Szántó Miklós szerint talpára kellene állítani a magyar szabályozást, akár azon az áron is, hogy ha az szembe menne az uniós és a genfi menekültügyi egyezménnyel. Vissza kellene térni ahhoz az alapelvhez, hogy menedékjog csak az első biztonságos országban jár.

hirado.hu

Feltöltve: 2017.01.16.
Megnézve: 1187

| Többi

További hírek

Vissza a főoldalra