- Két hét alatt csaknem hétszáz új álláshirdetést adott fel a Belügyminisztérium, óriási a tanárhiány
- Jön még pénz Brüsszelből? Megszólalt a miniszter
- Gyárfás Tamás ismét a bíróság előtt: kulcsfontosságú hangfelvételek kerültek terítékre
- Mi történt? Lezuhant egy helikopter a Mount Everest közelében - Senki nem élte túl
- Mutatjuk, melyek lesznek a legfontosabb témák a vilniusi NATO-csúcson
Tíz év alatt a 12-szeresére nőtt Kína külföldi befektetéseinek összege, amivel az ázsiai ország már az Amerikai Egyesült Államokat is megelőzi.
Tíz évvel ezelőtt a kínai külföldi befektetések összege még csak 16 milliárd dollárt tett ki, ugyanebben az évben az USA 206 milliárd dollárért vásárolt külföldi vállalatrészesedéseket. Ha az éves befektetések rangsorát nézzük, megállapítható, hogy mára már helyet cserélt a két ország a rangsorban.
Az elmúlt évtizedekben Kína egy egészen fantasztikus gazdasági fejlődésen ment keresztül, és ennek a legutóbbi szakaszában már a kifele való terjeszkedés is szerves része volt. Nagyjából az ezredfordulón indult egy új politika, amikor a kínai kormány meghirdette a “go out policy”-t, vagyis a “terjeszkedj kifele” policyt, ami azt jelentette, hogy az állam is ösztönzésekkel, olcsó hitelekkel, vissza nem térítendő támogatásokkal, politikai rásegítéssel segítette a kisebb-nagyobb kínai cégeket, hogy külföldön bázisokat építhessenek ki, magyarázta Salát Gergely Kína-szakértő az M1 aktuális csatorna Summa című műsorában.
A kínai külföldi terjeszkedés a 2008-as válságot követően futott fel jelentősen. Ekkor ugyanis több, a recesszió negatív hatásától szenvedő ország és iparág kezdett érdeklődni a kínai tőke iránt, hiszen az ázsiai ország a krízis idején is jelentős tartalékokkal rendelkezett.
Alapvetően a kínai gazdaságot eddig az exportvezérelt stratégia jellemezte, és ennek hatására óriási külkereskedelmi többlete volt. Ez tette lehetővé a nagy volumenű beruházásokat, amelyek szintje idén már az Egyesült Államokét is meghaladta, mondta Szőke Diána, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója.
A külföldi beruházásokat tekintve megállapítható, hogy a kínai tőke legfőbb célpontja az energiaszektor. Ebbe a szegmensbe eddig 147 milliárd dollárt fektettek az ázsiai ország gazdasági szereplői.
Szakértők szerint az utóbbi tíz évben növekvő kínai jelenlét volt észlelhető az orosz, a közel-keleti és a kanadai energiaágazatban. Emellett a kínai befektetések másik kedvelt célpontja a pénzügyi szektor, ahová 80 milliárd dollárnál is többet invesztáltak az ázsiai ország gazdasági szereplői.
Kína szeretné azt a befolyást, azt a hatalmat, azt az elismertséget visszaszerezni a világban, amit a saját régiójában évezredeken keresztül birtokolt, és ennek a mai világban a legfontosabb eszköze a gazdasági jelenlét, mondta Salát Gergely.
Az energia- és a pénzügyi szektor mellett a kínai cégek az utóbbi években szoros gazdasági kapcsolatokat alakítottak ki természeti erőforrásokkal rendelkező országokkal is.
A kínai gazdaságot továbbra is erős energiafüggőség jellemzi. A nemzetközi összehasonlításban rendkívül gyors gazdasági növekedéshez olyan nyersanyagokra van szüksége, amelyeket belföldön nem tudnak előállítani, vagy kitermelni a föld alól. Ezért rendkívül fontos az energiadiplomácia. Ugyanakkor látható, hogy ez nem Európa felé irányul, hanem elsősorban Latin-Amerika, vagy szubszaharai afrikai országok a fő célpontok.
A Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója azonban azt is hozzátette, hogy az elmúlt években egy ágazati eltolódás figyelhető meg Kína külföldi befektetéseit illetően.
Eddig túlnyomórészt az energetika, a bányászat, a nyersanyagokhoz való hozzáférés volt a fő motiváció. Most viszont egyre inkább az tapasztalható, hogy a technológiai szektor, a szolgáltatói, feldolgozó-, fogyasztóipar a fontos célpontja a kínai vállalkozásoknak.
Ennek többfajta társadalmi és gazdasági oka is van. Társadalmi szinten a kínai középosztály kiszélesedése újfajta keresletet hoz, üzleti szempontból pedig sok olyan presztízsberuházásról van szó, amikor már meglévő, erős nemzetközi jelenléttel bíró márkákat vásárolnak fel a kínai cégek.
Ilyen volt az elmúlt pár évben például a svéd Volvo, az olasz Pirelli, vagy az elmúlt hónapok során az amerikai Hilton szállodalánc.
Szakértők szerint ugyan az ázsiai ország befolyása a világ piacain kétségtelenül növekszik, és beruházásaiknak köszönhetően több erős globális pozíciót építettek ki, a kínai tőkekivitel túlnyomó része, nagyjából háromnegyede azonban még így is Ázsián belül valósul meg.
hirado.hu
Feltöltve: 2016.11.13.
Megnézve: 1356
További hírek
- Ezeken a magyar településeken már készülhetnek az ivóvízhiányra
- Fokozódik a konfliktus: tűzharc tört ki a Wagner-csoport és az orosz légierő között, már három helikoptert lelőttek
- Putyin beszédet intézett népéhez a a Wagner-csoport lázadása után: „Az ilyen fenyegetésre keményen fogunk reagálni”
- Lázadás tört ki Oroszországban: a Wagner zsoldoscsoport elfoglalt egy orosz várost, Putyin hamarosan beszédet mond
- Olyan vihar jöhet, ami ellen az esernyő nem elég
- Ők öten vesztek hullámsírba a Titan fedélzetén
- Ezeken a magyar településeken már készülhetnek az ivóvízhiányra
- Fokozódik a konfliktus: tűzharc tört ki a Wagner-csoport és az orosz légierő között, már három helikoptert lelőttek
- Putyin beszédet intézett népéhez a a Wagner-csoport lázadása után: „Az ilyen fenyegetésre keményen fogunk reagálni”
- Lázadás tört ki Oroszországban: a Wagner zsoldoscsoport elfoglalt egy orosz várost, Putyin hamarosan beszédet mond
- Olyan vihar jöhet, ami ellen az esernyő nem elég
- Ők öten vesztek hullámsírba a Titan fedélzetén
- Az Európai Parlament megszavazta: Magyarország alkalmatlan az uniós elnökségre
- Aligha most robban föl a Balkán puskaporos hordója
- Putyin arra játszik, hogy legyen ürügye az első nukleáris csapásra
- Novák Katalin a kórházban indította a reggelt
