Megfejtették a Hold titkát - Pár nap múlva szuperholdban gyönyörködhetünk | HIREK

Megfejtették a Hold titkát - Pár nap múlva szuperholdban gyönyörködhetünk

Davis — Jókor jött a felfedezés, mert kilenc nap múlva különleges égi jelenségben, szuperholdban gyönyörködhetünk!

Ellipszis alakú pályán kering a Föld körül átlagosan 384 ezer kilométeres távolságban, de november 14-én csak 356 ezer kilométerre lesz a Hold, és ettől 15 százalékkal fényesebbnek és 30 százalékkal nagyobbnak is látszik majd. A ritka jelenség legközelebb 18 év múlva, 2034. november 25-én lesz megcsodálható.

Immár négy és fél milliárd éve kísér minket, és egyre biztosabbnak tűnik, hogy egy gigantikus bolygó-összeolvadás látványos és hasznos mellékterméke a Hold. Amerikai kutatók modellezték a kozmikus jelenséget, amelynek során az égitest kialakult, és arra jutottak, a Theia elképesztő sebességgel, frontálisan robbant bele a Földbe, amitől a bolygó annyira bepörgött, hogy két óra alatt fordult meg a saját tengelye körül.

Azt korábbi kutatásokból tudjuk, hogy a Theia fele akkora lehetett, mint a Föld, de Sarah Stewart és csapata azt is megfejtette, hogy a Hold anyaga nem kirobbant, hanem kipárolgott a villámgyors összeolvadás után, hiszen a Naprendszer történetének e korai szakaszában a Föld és Theia köpenye is folyékony halmazállapotú volt.

Ezzel megmagyarázták a Hold-rejtélyt, amely egyidős az amerikaiak ’69-es holdra szállásával Az Apollo-missziók során ugyanis 380 kiló holdkőzet került a Földre, és kiderült, a két égitest anyaga csaknem megegyező, ami a Naprendszerben egyedülálló. Ha a Theia csak úgy beleütközött volna a Földbe, majd sérülten haladt volna tovább, akkor a Holdnak más összetételű kőzettel kellene rendelkeznie, mert az nagyon valószínűtlen, hogy a Theia pontosan olyan összetevőkből állt, mint a Föld.

Svájci kutatók négy éve modellezték az ütközés variációit, és akkor arra jutottak, a Theia nagyobb sebességgel koccant a Földbe, mint azt korábban gondolták, majd cserben hagyó gázolóként száguldott tovább, és a kozmikus baleset kicsapódó törmelékéből keletkezett a Hold. Ennek az elméletnek az volt a szépséghibája, hogy a Hold nem pontosan az Egyenlítő körül kering, hanem attól öt fokkal eltérően. Ha törmelékből való kialakulását a Föld tömegvonzása segítette volna, egyszázalékos eltérés sem lenne. Az amerikai kutatók modellje e rejtélyre is választ ad. Szerintük a Theia-összeolvadás után irtózatos sebességgel pörgő Föld erőtere lökte arrébb a formálódó Holdat, amely csak évmilliók alatt találta meg a helyét.

57 éve értünk el a Holdra

A Naprendszer ötödik legnagyobb, 3476 kilométer átmérőjű Holdja a Föld méretének hozzávetőleg a negyede, és a felszínét több tízezer meteoritkráter borítja. Elődeink az ókorban is istenségként tekintettek rá, de először 1959-ben értünk oda, bár a szovjet Luna–2 űrszonda belecsapódott a felszínébe. A Luna–9 viszont már landolni is tudott az égitesten 1966-ban, de elsőként az amerikai Apollo–11 űrhajósa, Neil Armstrong (†82) lépett a felszínére 1969. július 20-án. Ekkor bizonyosodott be, hogy a Hold gravitációja a földi hatoda, azaz minden lépés egy kis lebegés.

Kísérőnk nélkül elszédülnénk

A tudósok már többször modellezték, mi történne, ha eltűnne mellőlünk a Hold. Azonnal éreznénk, hogy égitesten élünk, mert az óránkénti ezer kilométeres sebességgel forgó Föld a fékező partnere nélkül legfeljebb hat óra alatt fordulna meg a tengelye körül, ami azt is jelentené, hogy 1500 nagyon rövid napig is eltartana egyetlen év. A Hold eltűnésével a Föld forgástengelye is veszélybe kerülne, mert az ideálisnak mondható 23,5 fokos ferdeség is a Hold tömegvonzásának köszönhető, az ár-apály jelenségről nem is beszélve.

Blikk.hu

Feltöltve: 2016.11.09.
Megnézve: 1371

| Többi

További hírek

Vissza a főoldalra