Meghalt Csoóri Sándor költő, író, esszéíró | HIREK

Meghalt Csoóri Sándor költő, író, esszéíró

Életének 87. évében meghalt Csoóri Sándor kétszeres Kossuth-díjas költő, író, a nemzet művésze - közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ hétfőn az MTI-vel.

Az alkotót hosszan tartó súlyos betegség után érte a halál hétfő kora hajnalban. A kormány Csoóri Sándort saját halottjának tekinti.

Csoóri Sándor életében a nemzet lelkiismerete volt – fogalmaz az MTI-hez eljutatott közleményében a Kormányzati Tájékoztatási Központ.

“Csoóri Sándor halálában ott a magyarok gyásza és ott a magyarok hálája az egyszeriért, a megismételhetetlenért, ott az elmúlt keserves történelmi kor vége, és ott a reményekkel s küzdelmekkel is teli új kor kezdete is. Legyen erőnk és kitartásunk búcsúzni az embertől s vállalni az életművet” – áll a dokumentumban, kiemelve: Csoóri Sándor “az élő lelkiismeretnek kettős felelősségét” hagyta az utókorra, “végiggondolni az ő gondolatait és végigmenni az ő keskeny útján”.

Csoóri Sándor 1930-ban született Zámolyon. 1950-ben érettségizett a Pápai Református Kollégiumban, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Orosz Intézetében tanult. 1953-54-ben az Irodalmi Újság, ezt követően, 1956-ig az Új Hang munkatársa volt. Dolgozott a Műszaki Egyetem újságjánál, és 1968-tól húsz éven át a MAFILM dramaturgja volt.

Életét a diktatúra ellen folytatott küzdelem határozta meg, ezért a pártállam megfigyelés alá vetette – erről több ezer oldalnyi dokumentum tanúskodik -, szilenciummal sújtotta, az 1950-es évek közepétől évtizedeken át nem kaphatott elismerést, díjakat sem munkásságáért.

Első versei 1953-ban, első kötete, a Felröppen a madár 1954-ben jelent meg, ezt követően kapta meg először a József Attila-díjat. Munkásságát, szerepvállalását 1981-ben Herder-díjjal, 1984-ben Bibó István-díjjal, 1985-ben és 1995-ben és 2004-ben Az Év Könyve-díjjal, 1990-ben Kossuth-díjjal ismerték el. Számos más hazai és nemzetközi elismerés mellett 2000-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal kitüntetést is. 2012-ben a Kossuth-nagydíjat, 2014-ben a Nemzet Művésze címet kapta meg.

A népi-nemzeti ellenzék vezetője, a rendszerváltoztatás meghatározó egyénisége, a Magyar Demokrata Fórum (MDF) alapítója, később elnökségi tagja volt. 1988-tól a Hitel folyóirat szerkesztőbizottságának elnöke. 1992-ben ő kezdeményezte a Duna Televízió létrehozását – olvasható a közleményben.

“A nemzet lelkiismerete” volt

Csoóri Sándor életében a nemzet lelkiismerete volt, most, halálában ennek az élő lelkiismeretnek kettős felelősségét hagyta ránk: végiggondolni az ő gondolatait és végigmenni az ő keskeny útján.

Csoóri Sándor halálában ott a magyarok gyásza és ott a magyarok hálája az egyszeriért, a megismételhetetlenért, ott az elmúlt keserves történelmi kor vége, és ott a reményekkel s küzdelmekkel is teli új kor kezdete is.

Legyen erőnk és kitartásunk búcsúzni az embertől s vállalni az életművet – álla a Kormányzat Tájékoztatási Központ közleményében.

Lezsák Sándor: lelkünkből választott írófejedelem távozott

Népének, a Kárpát-medencének lelkünkből választott írófejedelme marad Csoóri Sándor – emlékezett a kora hajnalban elhunyt alkotóra hétfőn Lezsák Sándor író, politikus az MTI megkeresésére.

Csoóri Sándor áldott szíve továbbra is ott dobog verseiben, fegyelmező és figyelmeztető gondolatai, esszéi, filmjei, szépprózája nemzeti erőforrás marad, történelmi életútja, közéleti bátorsága pedig jövőnket ragyogtató példázat – fogalmazott az Országgyűlés fideszes alelnöke.

Az elmúlt évtizedekben, sorsfordító pillanatokban nem egy alkalommal szakadt ki Csoóri Sándorból és belőlünk is a kérdés: mi lesz itt? Az immár kétharmados választ pedig a jövőben is vele együtt mondjuk, derűs nyugalommal: mi leszünk itt! – mondta Lezsák Sándor.

Falusi Márton: Csoóri Sándor kétszeresen is újraértelmezte a népiséget

Csoóri Sándor népi szürrealizmusként számon tartott költészetével és esszéivel kétszeresen is újraértelmezte a népiség fogalmát – hangsúlyozta az MTI-nek Falusi Márton költő és esszéíró, a Hitel című folyóirat szerkesztője a hétfő kora hajnalban elhunyt alkotóra emlékezve.

Hozzáfűzte: Csoóri Sándor verseiben a saját személyes paraszti élményeit ötvözte a legmodernebb nyugat-európai szürrealista és avantgárd költői hagyományokkal, míg esszéiben majdhogynem teoretikusan, a szépíró elméleti nyelvén fogalmazta meg, mit jelent a népművészet a modern kortárs művészet számára. Megmutatta, hogy a népművészet nem csupán egyszerű parasztkultúra, hanem képes a legmodernebb ember életérzésének kifejezésére is.

“Csoóri Sándor életműve számomra egy eszméltető munkásság volt már gyerekkorom óta, költészete az elsők között gyakorolt rám nagy hatást a kortárs lírikusok közül. Később, de még mindig gimnazistaként ismerkedtem meg esszéivel. Azt hiszem irodalmi munkásságomnak két meghatározó forrása mai napig az élmény, amit Csoóri Sándor versei és esszéisztikája jelentett számomra” – fogalmazott Falusi Márton. Hozzátette: hatalmas megtiszteltetés volt, amikor az általa szerkesztett Hitelhez hívták 2006-ban.

“Ha valakinek az első főnöke a példaképe, mert én ezt mondhatom magamról, az igazán szerencsésen kezdheti pályafutását” – jegyezte meg.

Kiemelte: főszerkesztőjét és alapítóját is elvesztette a 80-as években indult Hitel folyóirat Csoóri Sándor halálával, akinek szemlélete, irodalmi és művészi világnézete a hosszú ideje tartó, a napi szerkesztőségi munkát megakadályozó betegsége ellenére is mindvégig meghatározta a lap arculatát.

Mint fogalmazott, a Hitel szerkesztősége tovább folytatja azt, amit Csoóri Sándor Illyés Gyulával és másokkal közösen megkezdett, öröksége élő, eleven hagyomány marad.

Jókai Anna: Csoóri Sándor felmérhetetlenül sokat tett a magyarságért

“A rendszerváltás eseményei az ő működése nélkül elképzelhetetlenek, mégis sok csalódás érte” – fűzte hozzá Jókai Anna. Mint fogalmazott, Csoóri Sándor “nem homo politicus volt, hanem az eszmék, a nagy érzelmek embere. Költő, akinek egyes nézeteivel nem vitáztak, hanem hosszú vesszőfutásra ítélték a 90-es évek elején”.

“Csoda, hogy talpon maradt és hanyatló erejével próbált azután is segíteni” – jegyezte meg az írónő, akinek meggyőződése, hogy a “magyarság, a magyar irodalmi élet tartozik Csoóri Sándornak pályaképe átfogó, higgadt és szeretetteljes felrajzolásával”.

Csoóri Sándort életének 87. évében hosszan tartó súlyos betegség után érte a halál hétfő kora hajnalban. Az alkotót a kormány saját halottjának tekinti.

hirado.hu

Feltöltve: 2016.09.12.
Megnézve: 1068

| Többi

További hírek

Vissza a főoldalra