HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Két hét alatt csaknem hétszáz új álláshirdetést adott fel a Belügyminisztérium, óriási a tanárhiány
- Jön még pénz Brüsszelből? Megszólalt a miniszter
- Gyárfás Tamás ismét a bíróság előtt: kulcsfontosságú hangfelvételek kerültek terítékre
- Mi történt? Lezuhant egy helikopter a Mount Everest közelében - Senki nem élte túl
- Mutatjuk, melyek lesznek a legfontosabb témák a vilniusi NATO-csúcson
HIRDETÉS
HÍREK > BŰNÜGY > Drága barátság - szervezett bűnözés - igazságszolgáltatás
A most következő riportnak egy tanulsága biztos, hogy van. Ha százmilliókról van szó, már nincs barátság! A színesfém-kereskedő - történetünk főhőse - egy zsáknyi pénzt vett fel a bankban, és ismerőseit kíséretként hívta magával. A védelemből azonban támadás lett, a fiatalemberek néhány pofonnal rábeszélték, hogy a több mint háromszáz millió forintjának jobb helye van náluk.
"DRÁGA" BARÁTSÁG
Háromszázharminchét és félmillió forint. Ez azért barátok között is rengeteg pénz, és ezt most értsék szó szerint, hiszen egy színesfém-kereskedőt éppen a barátai szabadították meg ettől az összegtől. M. Ferenc, mint már említettük, színesfémekből él. Tonnaszámra adja le a színesfémet, ezért a szokásosnál nagyobb összegek forognak a kezében. Fél évvel ezelőtt 337,5 millió forintot kért kölcsön az egyik üzletfelétől és egy hónappal ezelőtt vissza is akarta adni ugyanúgy, ahogy kapta, kéz a kézhez, készpénzben.
Blitz Miklós, a Szervezett Bűnözési Elleni Alosztály vezetője, Pest Megyei Rendőr-főkapitányság: - Megkérte üzlettársait, ismerőseit, hogy kísérjék el egy budapesti bankfiókba, ahol 337 millió forintot kíván felvenni. Ez nem volt meglepő számukra, hiszen elmondásuk szerint többször volt már ilyen, hogy nagyobb összegekhez egymás segítségét kérve mentek.
Hát igen, nem biztonságos több százmillió forinttal jönni-menni a városban, és hát ki másban bízhat az ember, mint a barátaiban. Elmentek a bankba, felvették a pénzt és ekkor váratlan fordulatot vettek az események, hiszen a három testőr arra kérte barátjukat, hogy mielőtt elviszik a pénzt a hitelezőnek, ugorjanak még be egyikük édesanyjához.
Sértett: - Ott közölték velem, hogy a pénzt nem fogom elvinni, mert ezt ők most elosztják, és ha bármi gondom van, majd akkor ők megpróbálnak nekem ebben segíteni. Mire közöltem velük, hogy ezt a pénzt vissza kell vinnem annak, akitől én ezt kértem ezelőtt fél évvel. És akkor egy pofonnal nyomatékosították, hogy ezt én nem fogom visszavinni.
Ezután a három férfi elosztotta a pénzt egymás között és nem tudni miért, hatmillió forinttal a színesfém-kereskedőt is megdobták egy "Ezt tartsd meg!" felkiáltással. Aztán még azt is tanácsolták neki, jobb, ha külföldre utazik és eltűnik örökre. A kifosztott, megzsarolt férfi ehelyett egy ismerőséhez ment, de kifosztói ott is megtalálták. Azt mondták neki, hogy lehallgatják a telefonját és ha véletlenül eszébe jutna a rendőrséget hívni, eltörik az ujját és a négy gyermeke sem lesz biztonságban.
- Többször tudomásomra hozták, különböző, vállon vertek, hátba vertek vagy egy pofont kaptam esetlegesen, hogy nyomatékul annak, hogy véletlenül se telefonáljak, véletlenül se lépjek úgy, ahogy őnekik ez nem jó esetlegesen.
A testi-lelki terror négy napig tartott, de végül egy óvatlan pillanatban feljelentést tudott tenni.
Ezek a képek már az egyik zsaroló elfogásakor készültek, a Terrorelhárító Szolgálat kommandósai a háromból két "barátot" elkaptak. Egy férfi, a főkolomposnak tartott Zelenák Csaba még szökésben van. Zsákmányukból, a 337,5 millióból egyelőre mindössze 60 millió forint van meg, hiszen bűnügyi zárlat alá került a három zsaroló összes értéke: az autóik és némi készpénz is. Az egyik férfi lakásában ráadásul ezek a kések, tőrök és szamurájkardok is előkerültek, így talán már érthető, hogy a színesfém-kereskedő miért nem érzi magát biztonságban még most sem.
AZ ÉVTIZED VÁMCSALÁSA
- És akkor maradjunk is az akár lottónyereménynek is beillő mesés összegeknél, igaz, itt egy kicsivel többről is szó van, hiszen nem százmilliók, hanem milliárdokat kasszíroztak a most következő történet főszereplői, gyanúsítottja. Itt van a stúdióban Nagy János A VPOP országos parancsnoka és Morvai Attila, a Fővárosi Főügyészség szóvivője. Ugye itt ÁFA-csalásról és csempészetről van szó. Na de ez a társaság, akiről most szó lesz az elkövetkezendő percekben, mégis hogyan tudott ekkora pénzre szert tenni, mi volt a trükkjük, mi volt ennek az egész folyamatnak a lényege?
Nagy János: - Azt gondolom, hogy az ügy hátterének megértéséhez feltétlenül el kell mondani, hogy az uniós csatlakozásunk után Magyarország, illetve a többi 24 tagország között, miután vámunióról van szó, megszűntek a vámhatárok, következésképpen a vámellenőrzés is, és megváltozott az importáruk, az Unión kívülről behozott áruk utáni ÁFA-fizetés rendje is. A vámunióból következik, hogy egy általános illetékesség lépett életbe. Tehát az Unión kívülről, mondjuk a Távol-Keletről behozott árukat gyakorlatilag bármely tagország bármely vámhivatalánál lehetett vámkezeltetni.
- Tehát ha mondjuk valaki Szlovákiába visz valamit, ugyanúgy Magyarországon is tudja vámoltatni.
- Így van. Nyilván ennek az a célja, hogy több lehetőséget adjon a gazdálkodók kezébe. De sajnos ez a könnyítés, ha úgy tetszik, a visszaélések lehetőségét is kinyitotta egy kicsit. És tulajdonképpen ez volt az egyik alappillére a visszaéléseknek. Valóban két alapvető irányból közelítették meg a dolgot.
- Erről készült egy folyamatábra is, hogy a nézők jobban megértsék. Most hamarosan ezt látni is fogják. Tehát hogyan kezdődött, hogyan kezdték el ezt?
- Nyilvánvalóan egy hosszas felderítő munka, információ gyűjtés, feldolgozás, elemzés előzte meg végül is a realizálást, amely a múlt héten kedden történt. És hát ennek a visszaélés sorozatnak a hátterében gyakorlatilag az húzódott meg, hogy az Unión kívülről, Távol-Keletről jellemzően onnan behozott árukat részben Szlovákiában vámkezeltették, helyezték az Unió szabadforgalmába, de azzal, hogy a végső felhasználás Magyarországon fog megtörténni, tehát az ÁFÁ-t majd ott kell bevallani, illetve befizetni az APEH felé. Egy másik irány volt, amikor Magyarországon kérték a vámkezelést, azzal a bejelentéssel, hogy a végső felhasználás helye majd Szlovákia lesz, tehát majd ott fogják megfizetni az ÁFÁ-t a szlovák szabályok szerint a szlovák adóhatóság felé. Hát mondanom sem kell, hogy sem az első, sem a második esetben sem itt, sem ott nem történt meg az ÁFA befizetése. De tulajdonképpen a vámmal is történt visszaélés, hiszen meghamisították, illetve pontosabban hamis származási igazolásokkal, illetve hamis számlákkal kérték a vámkezeléseket. Ez azt idézte elő, hogy így meg lehetett kerülni az Unióban a távol-keleti árukra érvényben lévő korlátozásokat, kvótákat.
- Tehát más országot jelöltek meg származási helyként...
- Így van. Belső-ázsiai, dél-ázsiai országokat, más távol-keleti országokat jelöltek meg. Illetve miután hamis számlákat is készítettek, ezeken a számlákon alacsonyabb értékek szerepeltek. Tehát mind a vám, mind pedig az ÁFA, ha lett volna ilyen befizetés, annak az alapjai is nyilván kisebb lett volna.
- Annyi szent, hogy trükkös társaságról van szó. Viszont ugye, ahogy említette, múlt héten kedden lecsaptak rájuk. Magyarországon 14 embert vettek őrizetbe, Szlovákiában pedig két embert. Viszont a történet itt kezd még érdekesebbé válni, hiszen Szlovákiában azt a két embert előzetes letartóztatásba helyezte a bíróság, Magyarországon viszont nem helyezték őket előzetes letartóztatásba. Ügyész Úr, Önök javasolták, hogy ezek az emberek kerüljenek előzetesbe. Miért javasolták és miért nem kerültek, a bíróság mivel indokolta?
Morvai Attila: - Így igaz, mi, amikor a Vám és Pénzügyőrségtől megkaptuk az erre irányuló előterjesztést, akkor azt láttuk, hogy mint a parancsnok úr mondta, volt egy több hónapig tartó felderítő, megelőző munka, ahol ugye értelemszerűen gyűltek a bizonyítékok. Majd az őrizetbe vétel napján összehangoltan házkutatást tartottak minden egyes gyanúsított lakásán, illetve az általuk használt helyiségben, és a házkutatás során számos tárgyi bizonyíték került elő, ezek a pecsétek, a hamis származási bizonyítványok, hamis számlatömbök, mikrofilmek és így tovább. Tehát ugye a bűnjelek, a készpénz és így tovább, tehát gyakorlatilag számos olyan bizonyíték került elő, amit összevetve az őrizetbe vételig gyűjtöttekkel, illetve a lefoglalás során keletkezett bizonyítékok alapján, mi azt láttuk, miután átolvastuk a nyomozati iratot, hogy itt egy ilyen szervezett, összehangolt elkövetői csoportról van szó. Ennek megfelelően azt is láttuk, hogy igen rég, tehát több hónapja folytatják ezt a tevékenységet, nem kis bevételre tettek ebből szert. Több határon átívelő tevékenységről van szó. Ugye ezeknek a bűncselekményeknek mind a csempészet, mind az adócsalás tekintetében kiemelkedő tárgyi súlya van. Tehát tulajdonképpen azt is láttuk, ha most nem indítványozzuk az előzetes letartóztatást, akkor bőven van okuk, meg lehetőségük is, hogy a későbbiekben kivonják magukat. Mindezek alapján, miután láttuk, hogy mindenkivel szemben megállapítható a személyre szóló megalapozott gyanú, mi indítványoztuk a bíróság felé az előzetes letartóztatást, mert szerintünk fönnáll mind a szökés, elrejtőzés veszélye, mind az, hogy ugye ha kiengedjük őket, akkor összebeszéléssel, tanú befolyásolással, illetve a bizonyítékok, további bizonyítékok elrejtésével a nyomozás további eredményességét veszélyeztetik, illetve sajnos attól is kell tartani, hogy még folyamatban lévő, vagy be nem fejezett további bűncselekményeket követnek el, hisz erre rendezkedtek be.
- Most szerintem amit elmondott, abból minden laikus úgy gondolja, hogy ezeknek az embereknek rács mögött a helyük. A bíróság végül is mivel indokolta azt, hogy hát nem kerültek előzetes letartóztatásba?
- Ugye mi úgy gondoltuk, hogy mindenkivel szemben van elég adat, mi több, a bírósági meghallgatás alkalmával az egyik, a 14 gyanúsított közül az egyik egy részbeni beismerő vallomást is tett. Ennek ellenére a bíróság úgy gondolta, hogy nem állnak fönn az előzetes letartóztatás feltételei, ezért elutasította az indítványunkat, amit természetesen mi ott még a meghallgatás során megfellebbeztünk.
- Tehát akár más döntés is születhet másod fokon...
- Ez már ugye a Fővárosi Bíróságra tartozik.
- Ez már az ő hatáskörük. Parancsnok Úr, azért hatalmas összegről van szó, tehát a kárérték, az ötmilliárd forint. És hát ahogy láttuk vagy ahogy hallottuk, azért elég nagy vagyonra tettek szert ezek az emberek viszonylag rövid idő alatt. Hogyan lehetne ezt érzékeltetni, tehát mondjuk bűnügyi zárlat alá mi került, mekkora összegek?
Nagy János: - Azt kell elmondjam, hogy talán ebből a szempontból is sikeres volt ez az akció, hiszen, ahogy korábban elhangzott, nagyon bonyolult ügyről van szó, nagyon szerteágazó ügyről van szó. Nagyon szoros együttműködésben kellett dolgozni a siker érdekében magán a vámszakmán belül is: nyomozók, járőrök, Vámigazgatóság, Közép-magyarországi Régiós Parancsnokság szakértői, ügyészek, vám- és adóhatóság, magyar és szlovák hatóságok, és azt gondolom, hogy egy másik nagyon fontos kiemelést érdemlő körülmény, hogy az esedékes köztartozások megfizetésének biztosítékául mintegy 2 milliárd forint értékben sikerült zár alá vennünk, illetve lefoglalnunk ingatlant, ingóságokat, gépjárművet, festményeket. Tehát vélhetően megtérül, ha úgy tetszik, az a kár, ami a költségvetést érte.
- Azért ez is ritka, hogy a büntetőeljárások már egyből ilyen nagy értékben, vagy mértékben tudják megtéríteni a kárt. Parancsnok Úr, Ügyész Úr, köszönöm szépen, hogy itt volt, biztos, hogy visszatérünk még erre az ügyre.
AKTUÁLIS
Ma kihallgatták a Szlávy-per első rendű vádlottját, aki tagadta, hogy köze lenne a gyilkossághoz. W. Lászlót azzal gyanúsítják, hogy 1997 nyarán megölette Szlávy Bulcsút, mert a Balaton császáraként ismert üzletember megerőszakolta barátnőjét. Egy budapesti lakás garázsának szerelőaknájában rejtették el a holttestet, amit hét évvel később talált meg a rendőrség. W. Lászlót tetten érték, amint éppen kiásta Szlávy fóliába csavart testét. Korábban az ügy másod- és harmad rendű vádlottját hallgatták ki, Szlávy egyik testőrét, aki segített a kivégzés megszervezésében, illetve W. Lászlót, aki a vádirat szerint meghúzta a ravaszt. Mindketten ártatlannak vallották magukat.
Szerelemféltésből szúrta le volt barátnőjét, majd magával is végzett egy férfi a fővárosi XI. kerületben. Az eset nem egyedülálló a magyar kriminalisztikában, egy szerelmi háromszög viszonzatlan érzelmei vezettek a tavalyi óbudai lövöldözéshez is, amiben ketten haltak meg. A múlt heti tragédia áldozataira: a 37 éves nőre és a 43 éves férfire ismerősük talált rá. A nő aznap nem ment be dolgozni és ez feltűnt a munkatársaknak, betörték a bérelt lakás ajtaját, ahol megtalálták a két vérbe fagyott holttestet.
Dr. Fülöp Valter alezredes, BRFK: - A férfi szinte betegesen szerette a nőt. A környezet elmondásából nemcsak, hogy szerette, de szerelmével birtokolni is akarta. A nő pedig nem volt vevő erre a kapcsolatra, ő szakítani szeretett volna vele, és ezt pont a férfi születésnapján jelentette be.
Az elhagyott szerető készült a gyilkosságra, ezt egy hátrahagyott búcsúlevél bizonyítja. Két halálos szúrással végzett a nővel, majd felvágta ereit. A rendőrök a nő lábainál találták meg elvérzett holttestét.
Forró Tamás, a bróker-per tizedrendű vádlottja mai meghallgatásán tagadta az ellene felhozott vádakat. Az ügyészség szerint az újságíró többször vett át nagyobb összeget Kulcsár Attilától, ezért sikkasztással és pénzmosással vádolják. Forró azt mondta, 2000 és 2003 között különböző aukciókon műtárgyakat vásárolt Kulcsár megbízásából összesen 60-80 millió forintért. Ezért kapta a pénzt a brókertől, illetve megbízottjától (...) taxistól, aki szintén a per vádlottja. Az ügyben eddig meghallgatott vádlottak Kulcsár Attila kivételével valamennyien ártatlannak vallották magukat.
Lövöldözésbe torkollt egy helyszíni ellenőrzés Kispesten. A járőr igazolgatni akarta az egyik parkoló BMW sofőrjét, de ő gázt adott úgy, hogy közben elsodorta az egyik rendőrt. A menekülő autóra három figyelmeztető lövést adtak le.
Szemtanú: - Az egyik pillanatról a másikra elkezdett nagyon gyorsan rükvercelni, ezt követően hallottam, hogy valaki azt mondja: állj! - feltehetően az egyik rendőr. És ezután három lövést hallottam.
Később kihallgatták az autó utasát, aki a tulajdonos is egyben, de a BMW sofőrjét még keresik.
*
Sztecura, Tasnádi, Szeva bácsi, Boros József...itt a Kékfényben, és persze máshol, a bűnügyi hírekben is szinte hetente feltűnnek ezek a nevek. A szervezett bűnözés rendszerváltás utáni történtében viszont mind a mai napig akadnak fehér foltok jócskán. Nem ismerjük a kilencvenes évek végi robbantókat, bérgyilkosokat, és persze megbízóikat sem, és még hosszan sorolhatnám kiket nem és mit nem tudunk... Egy azonban biztosan megváltozott az utóbbi években: az összes nagy alvilági vezér - már aki még életben maradt persze - jelenleg börtönben ül. Most riportsorozatunk első része következik...
A MAGYAR MAFFIA I.
A rendszerváltás idején a hazai alvilág is átrendeződésbe kezdett. Az azt követő néhány évben néhány csoport ugyancsak megerősödött, és mint a filmekben, nagyhatalmú főnökök, alvezérek katonákkal és középkori minta szeri igazi kliensekkel vették körbe magukat. Már a régi rendszerben is tehetős vagyonra tettek szert egyes bűnözői körök, mivel az éjszakai életet, főleg a különböző szórakozóhelyeket sápolták. A 90-es évek elején aztán ugrásszerűen megnőtt a vállalkozói kedv, mindenki céget alapított, vagy esetleg arra kényszerült, valamilyen üzletbe kezdjen. Sokaknak azonban ehhez nem volt elég tőkéje. A tehetősebb bűnözők viszont örömmel adtak kölcsön, természetesen uzsorakamat mellett. Amit aztán kíméletlenül be is hajtottak. Ebben az időben bukkantak fel először Magyarországon az orosz bűnözők. A legenda szerint Seres Zoltán, az alvilág egyik rettegett figurája gyűjtötte maga köré testőrként az orosz sportolókat, akik esetleg az afganisztáni háborút is megjárt veterán katonák voltak. Ők pedig nem sokat tétováztak: először ütöttek, aztán kérdeztek, sőt nem egyszer már a hullazsákot is vitték magukkal, hátha elfajul egy-egy rábeszélés. De másból is lehetett pénzt csinálni. Egyre nagyobb mennyiségben áramlott be az országba a drog, virágzani kezdett a prostitúció és jól fialt az autólopás vagy éppen a lopott luxusautók Magyarországra csempészése is. Az első igazi maffialeszámolás egy autókereskedő céghez kötődik. 1992-ben a Conti Car irodaházában leszúrtak egy bűnözőt. A gyilkosságnak nem volt szemtanúja, az alkalmazottak pedig nem láttak és nem hallottak semmit.
Az Autus üzlet lecsengése és az uzsorakölcsönök után jött egy sokkal jövedelmezőbb üzlet, az olaj. Az egykori autókereskedők, pénzbehajtók olajforgalmazó cégeket vásároltak, vagy ha másképpen nem ment, egyszerűen elvették azokat tulajdonosaiktól. Akkoriban az ún. repülő emberek egy ideig jól éltek, kaptak mondjuk 100 millió forintot és csak két dolguk volt: papíron nekik kellett vinni az olajcéget, majd miután aláírták a szerződést, gyorsan el kellett tűnniük, lehetőleg örökre. És innentől a bűnszervezet vígan hozhatta be az olajat, mert papíron ugye nekik semmi közük nem volt az exportáló céghez. Az olajozásnak is több szakasza volt: először nem gázolajnak nem feltűntetett olajat adtak át gázolajként, majd jött a halasztott vámfizetés, végül pedig a szőkítés és különböző ún. pancsolási technikák. A lényeg azonban az, hogy az olajjal való manipulálás a gazdasági szabályozás hiányosságai, kiskapui miatt hihetetlen hasznot eredményezett.
Az illegális olajüzletek miatti indítottak eljárást az Energol Csoport vezetői ellen is. Ők voltak a legnagyobbak akkoriban. A cég irányítói, akik közül sokan a már említett Conti Car-ban is feltűntek korábban, néhány évig még előzetes letartóztatásban is voltak. Később azonban szabadlábra kerültek, de a 9 éve húzódó rendkívül szövevényes ügyben mind a mai napig nincs jogerős ítélet.
És akkor térjünk vissza az oroszokra, akiket aztán követtek az ukránok, albánok és persze szerbek is. Oroszországból érkezett a Szeva bácsi néven ismert Szemjon Moguljevics is, aki először az Oroszországból érkező zsidók Izraelbe utaztatásából élt, majd amikor ez az üzlet lecsengett, az akkori rendőrségi közlemények szerint az éjszakai életben kezdte kiépíteni érdekeltségeit. A nyomozóknak az ő megfogalmazásuk szerint végül sikerült kiszorítaniuk őt az országból. Szeva bácsi persze mindent tagadott, a korabeli lapoknak azt nyilatkozta, hogy ők csak egy békés családapa. Magyarországról Amerikába ment, ahol néhány éve egy nagy volumenű csalás miatt kezdték el körözni, mind a mai napig keresik.
Moguljevics mellett a másik legismertebb név Leonyid Stecura volt. Stecura, alvilági nevén Loncsi embereivel többek között a fővárosi Citadella diszkót is az ellenőrzése alatt tartotta. Stecurát egy sikertelen kivégzés miatt fogták el, ugyanis parancsot adott egy csecsen férfi megölésére. Gorillái jól helyben is hagyták a férfit, majd azt hitték, meghalt. Gondolták, később majd eltüntetik a holttestet, csakhogy miután leléptek, áldozatuk visszanyerte az eszméletét, kórházba került és persze mindent elmondott a nyomozóknak. Stecurát néhány hete ítélték el 8 évre. Vele és vádlott társaival szemben tudták először bizonyítani, hogy bűnszervezetben követték el a terhükre rótt bűncselekményeket.
De nem ez volt az első kísérlet, hogy valakire rábizonyítsák: maffiavezérként működtetett egy jól szervezett bűnözői csapatot. Tasnádi Péter perében hiába küzdött évekig körömszakadtáig az ügyészség, a bűnszervezet vádja nem állta meg a helyét, igaz, Tasnádinak adócsalás, felbujtóként elkövetett súlyos testi sértés és önbíráskodás miatt is négy évre börtönbe kellett vonulnia. Tasnádi 2004-ben szabadult a börtönből, fél év sem telt és ismét előzetesbe került. A közismert vállalkozó és nyolc társa ellen meglehetősen hosszú a bűnlajstrom: késelés, verés, autófelgyújtások, zsarolás, robbantással való fenyegetés, mindez Tasnádi parancsára, aki állítólag a börtönből irányította a kint lévő embereit. A pontos bűncselekményi tételek felsorolása négy sor az iratokban, és úgy tudjuk, hogy az ügyészség arra készül, hogy ismét bűnszervezet irányításával vádolja meg Tasnádi Pétert. Sőt a napokban azzal is megvádolták, hogy meg akarta öletni a volt feleségét és annak jelenlegi élettársát, így már emberölés előkészületével is bővült a vádirat.
De térjünk még vissza az olajhoz. A 90-es évek végén véres leszámolási hullám söpört végig az alvilágban. 1996-ban Óbudán egy kerékpáros bérgyilkos lelőtte Prisztás Józsefet. Üllői úti lakása előtt végeztek a Cinóber néven ismert Domák Ferenccel. Három évvel később szintén egy biciklis gyilkos lőtte le Tahitótfaluban Seres Zoltánt és vele együtt egy olasz üzletembert. Szintén golyó végzett Döhrer Györggyel és állítólagos üzlettársával még ugyanebben az évben. A leszámolások csúcspontja az Aranykéz utcai merénylet volt 1998-ban. Négy kiló TNT repítette levegőbe a videó vallomásában kipakoló Boros Józsefet és még három másik embert. Ez volt az első olyan eset, amikor civil járókelők is áldozatai lettek egy alvilági leszámolásnak. Mindegyik megölt vállalkozóról azt lehetett tudni, hogy valamilyen formában kötődött az olajos bűnözői körökhöz, de hogy kinek álltak az útjában, arról mind a mai napig csak sejtéseik vannak a rendőröknek, bizonyítékaik nincsenek. Állítólag feltűnt valaki, aki az ún. kupolát akarta létrehozni. A szicíliai maffiózók azt az erős embert és csapatát hívják így, aki a többi bűnözői csoport fölé emelkedik, már nem bűnöz, csak irányít és mindenkitől sápot szed. Aki pedig nem fizet, az előbb-utóbb meghal.
A bérgyilkosok, a merényletek végrehajtói sem ülnek börtönben, rendőrségi forrásból úgy tudjuk, hogy a legtöbb leszámolás végrehajtója egy szlovák férfi, Jozef Rohács. Az ő ujjlenyomatát megtalálták egy Seres Zoltánnak szánt fel nem robbant bombában is. A pokolgépet ugyanis tépőzárral erősítették a kocsi aljára, de az elengedett. Sőt már az is tény, hogy az Aranykéz utcában egy Jozef Hamala nevű férfi bérelte azt az autót, amelyikben a robbanóanyag volt. Hamala pedig Rohács embere volt. Hogy hol bujkálnak, vagy élnek-e még egyáltalán, nem tudjuk.
Bodnár Zsolt, a Nyomozó Főosztály vezetője, BRFK: - Ez közel 150-200 eseményt jelentett mondjuk 1995-től 2000-ig bezárólag. Vannak olyan események, ahol vannak elkövetők. Ha jól emlékszem, 3-4 esetben konkrét elkövetők és ítéletek is születtek, illetve vannak olyanok, ahol bizonyíthatóvá vált egyes cselekmények között az összefüggés, és gyakorlatilag egy ügyként kezelni ezeket.
Ez az interjú 2002-ben készült, a felderítési arány azóta sem változott sokat.
ROMA GYAKORNOKOK AZ MTV-BEN
- És jövő héten folytatjuk a szervezett bűnözés magyarországi történetéről készült riportsorozatunkat. Viszonylag ritkán fordul elő, hogy a Kékfényben kollégáimmal beszélgetek. Hát most ez a ritka eset fordult elő. Itt van a stúdióban Dr. Lakatos Beáta, a Kékfény gyakornoka, riportere, és Joka Daróczi János, a Magyar Televízió Roma Magazinjának felelős szerkesztője. Ugye itt a történet alapja az az, hogy egy elég pozitív és támogatandó kezdeményezés indult el, egy ösztöndíj. De miről is van szó?
Joka Daróczi János: - Az Ifjúsági Szociális és Családügyi Minisztériummal, a Partners Hungary Alapítvánnyal és a mi alapítványunkkal, a Roma Produkciós Irodával kötöttünk egy együttműködést, amely keretében egy éven keresztül öt gyakornokot tudunk alkalmazni. És itt jött a negyedik fél, a Magyar Televízió. A Magyar Televízió elnöke vállalta, hogy teret, lehetőséget biztosít arra, hogy ez az öt gyakornok dolgozzon a Magyar Televízióban. Ennek az az oka, hogy ugye közel háromezren, külsősökkel együtt dolgozunk a Magyar Televízióban, és hogy ha összeadunk mindenkit, akkor kb. öten vagyunk romák. Tehát, hogy ez egy nagyon egyensúlytalan helyzet, ezen a helyzeten szeretnénk változtatni, hogy gyakornokként hívtuk be többek közt a Beátát, akik a Televízió különböző szerkesztőségeiben dolgoznak és tanulják a szakmát.
- Igen, Beáta a Kékfényhez került, illetve kerültél. Szerintem a tegeződés, az most abszolút mehet. Miért pont a Kékfény, te választottad, vagy mi választottunk, ez hogy volt pontosan?
- Azt hiszem, hogy ez egy ilyen kölcsönös választás volt. Egyik részről nyilván adott abból a szempontból, hogy jogász az alapvégzettségem, és ez ilyen formán közel áll hozzám. Másrészről meg azt gondolom, hogy a Kékfény, az egy olyan kiemelt terület, mint bűnügyi magazin, ahol azért nagyon sokat jelent az, hogy hogyan jelenik meg a roma kérdés egy ilyen magazinban.
- Forgattál is az elmúlt hetekben, készítettél egy riportot, amit hamarosan majd láthatunk is. Mik a tapasztalataid, mit láttál, hogyan élted meg ezt, és ugye nem árulok el titkot, hogy ha azt mondom, hogy itt szintén, ennek a történetnek a főszereplői szintén romák.
- Nagyon megdöbbentő volt, tehát a legfontosabb, amit el tudok mondani az az, hogy talán belemehetünk most egy kicsit előre annyiban, hogy ezek olyan roma emberek, akikről az anyag szól és az a forgatás, amit folytattunk, akik ártatlanul, nagyrészt a saját származásuk miatt, vagy én úgy érzékeltem, hogy a származásuk miatt egy olyan igazságtalan elbánásban részesültek, ami most hála Istennek, utólag mondhatjuk, hogy szerencsésen alakult a dolog, mert felmentéssel végződött. De ez fordulhatott volna másképp is. És az, hogy ha egy roma ember büntetőügybe keveredik, akkor ne az előítélet dolgozzon az emberekben és ne az működjön, hogy már ránézés előtti szigorított, ahogy szokták ezt mondani, hanem adjuk meg neki azt, ami mindenkinek jár: az ártatlanság vélelmét, adjuk meg neki azt, hogy bizonyítsa a saját igazát. Ez ebben az esetben nem állt fent. És ezzel nagyon nehéz volt, megrázó volt szembesülni.
- Csak nagyon röviden: mi az a plusz, mi az a más szemlélet, amivel másképp tudsz ezekhez az anyagokhoz nyúlni, másképp látod, másképp tudod feldolgozni?
- Egyszerűen azért, mert másképp látom. Valószínűleg jobban bele tudom élni magamat az ő helyzetükbe, és mert bennem nincs meg az az előítélet, ami sajnos a mai magyar társadalom többségében benne van.
Joka Daróczi János: - Bocsánat, hogy közbevágok, de azt gondolom, hogy ebben az országban a cigányembernek is lehet igaza. Hogyha a televíziók és nemcsak a Magyar Televízió - többes számot használom direkt - hogy ha alkotnak rólunk képet és a társadalom közel 7 százalékát mi, romák adjuk, és az elmúlt ötven évben ez a kép mindig úgy született, hogy ezt nem romák készítették, ezt a képet. Többek közt a Magyar Televízió Kékfény előző műsora is sajnos olyan képet alkotott, úgy gyártotta az előítéleteket velünk, romákkal szemben, aminek azt gondolom, hogy ha ez az előítéletesség ma nem lenne, akkor az lenne a furcsa. Tehát, hogy a médiának a szerepe ebben a dologban azt gondolom, hogy kiemelten fontos. És hát a világ az úgy működne jól és úgy működik jól, hogy ha van egy Televízió, hogy ha van egy munkahely, akkor a társadalom különböző tagjai, különböző csoportjai élnek, akkor ezek a különböző csoportok megjelennek. Tehát ez volt az elképzelésünk. És annak örülök, hogy ugyan nagyon pici szám, ez az öt, én abban bízom, hogy ez növekedni fog. Mert ha az előítéletek ilyen erősek maradnak ebben az országban, amilyenek most is vannak sajnos, akkor azt gondolom, hogy ez nemcsak nekünk, romáknak rossz, ez rossz a többségi társadalomban. És látni fogjuk a következő bejátszóban - nem akarom elsütni a poént -, hogy bizony ennek forintosítható következményei is vannak. És egy demokráciában, azt gondolom, hogy ez nem engedhető meg.
*
Hogy miért, az hamarosan ki is fog derülni, hiszen Beáta és kolléganőnk Szabó Nóra egy elég érdekes kórképet festett a 2000-es évek Magyarországáról, hiszen felületes nyomozás, meseszerű vádirat, megkérdőjelezhető elsőfokú bírósági eljárás vezetett Burka Ferencék meghurcoltatásához. Bár a napokban jogerősen is felmentették őket, a közben eltelt hat évet apa és fia előzetes letartóztatásban, tehát börtönben töltötte. A valódi gyilkos pedig szabad, és még csak nem is nyomoznak utána.
A TÖRVÉNY ELŐTT MINDENKI EGYENLŐ?
Id. Burka Ferenc: - Az volt az első gondolatom, hogy én az igazságban bíztam, hogy ez nem fog nekem megmaradni, mivel én tudtam belsőleg, hogy én nem követtem el ezt a bűncselekményt.
Ifj. Burka Ferenc: - Nagyon nehezen bírtam így felfogni, hogy mi történt, hogy ártatlan vagyok és mégis elítélnek, és hiába tettem, bármit csináltam, akkor is elítélnek, nem tudom, miért.
Apa és fia talán sosem heverik ki a történteket, de most, hogy a Debreceni Ítélőtábla jogerősen is felmentette őket, úgy érzik, lassacskán visszafogadja őket a falu. Hat évet, pontosan 2100 napot töltöttek előzetes letartóztatásban börtönben, egy Újszentmargitán történt gyilkossági ügy vádlottjaiként. Még mindig rejtély, mi történt valójában a Kossuth utcai házban, ahol 1999 márciusának egyik éjjelén a szívességből ott lakó férfit brutálisan agyonverték. A Korona kocsmában ma sem látják szívesen Burkáékat. Ezt egy felirat is jelzi az ivóban. A 28 éves fiatalember azt kívánja: bár ne lépett volna be ide a gyilkosság napján.
Ifj. Burka Ferenc: Édesapámmal itt italoztunk és az a személy is, aki elhalálozott. Az akkori felszolgáló azt mondta neki, az iratokból tudom, hogy menjen haza, mert figyelik a cigányok, és vagy elveszik a pénzt tőle, vagy elkérik. Azután többször is módosította a vallomását a bíróságon, hogy több cigány volt a presszóban és ő ismer minket személyesen is, nem miránk értette ezt.
Segélyt osztottak aznap a faluban. Az áldozat ki is próbálta a szerencséjét a nyerőgépen. Néhány ezer forinttal a zsebében indult haza. Kora reggel holtan találták az udvaron. Koponyáját és arcát a felismerhetetlenségig szétzúzták. Pár óra múlva már nyüzsögtek a rendőrök Burkáék házánál is.
Margitics Péter védőügyvéd: - A nyomozóhatóság az egyik talpnyomtöredékből rögzített szagminta alapján nyomkövető kutya segítségével jutott el a Burka Ferencék ingatlanához. Egyébként a nyomkövető kutya a nyomkövetés során mindvégig bizonytalankodott, több ingatlanba betért, nem adott határozott nyomvége jelzést, amely ebben az esetben a szolgálati kutya lefekvése lett volna.
Burka Ferencné: - Mikor hazajöttem, nagyon meg voltam lepődve, borzalmasan meg voltunk lepődve a menyemmel. Alig tudtam bejönni a lakásba, annyi rendőr volt. Azt láttam, hogy a kutya ott állt meg ennél a szomszédomnál, ment be a kutya, még a másik szomszédnál ment a kutya, ide abszolút nem jött be a kutya, be volt zárva a kapu.
Ifj. Burka Ferenc: - Én senkinek nem mondtam, az az igazság, hogy amikor az önkormányzathoz fölvittek délelőtt 11 tájban, akkor semmi jogaimat nem ismertették, csak mondták, hogy mondjam el, hol jártam aznap, mit csináltam, kivel mondtam, minden. És hiába elmondtam ötször is, meg tízszer is, akkor is nem tudom mit akartak, akkor fogták a kezemet, bilincselték, fejemet verték könyvekkel, ilyeneket tettek. Kihallatszott a sírásom is, többen voltak akkor az önkormányzatnál.
A tetthelyen mindössze egy gumicsizma talpnyom-töredéket találtak. Egy tanú előző este együtt látta apát és fiát a kocsmából az áldozat háza felé indulni. A vádiratba már az került, hogy még hazaugrottak gumicsizmát húzni. Az ügyész a tárgyaláson azt mondta: nem szokás olyan ünneplő cipőben lopni menni, amiben kocsmába járnak.
Ifj. Burka Ferenc: - Ami nálam volt, 42-es volt és egy olyat kerestek. Mikor már a börtönben voltam, akkor is kértem, hogy a maradványokat vizsgálják meg, azon kéthetes sár volt, az nem volt a lábamon semmiféleképpen.
Idősebb Burka gumicsizmájára viszont nem leltek rá a rendőrök. A család szomszédja régóta a haragosuk. Tanúként azt mondta: látta, hogy egy szatyorban Burkáné elásott valamit, ami akár a férje csizmája is lehetett. Később gumiszagot érzett, a vád szerint ez arra utalt, hogy az asszony kiásta és elégette a bizonyítékot. A vádirat szerint a fiatalabb Burka felesége is azért mosott reggel, hogy a férfi ruhájából eltüntesse a vérnyomokat.
Zeke László védőügyvéd: - Akár benzinben ki lehet mosni a ruhát, nem fogja tudni nyom nélkül a vért eltüntetni a vászonból. És azt mondták, hogy megvizsgálták ilyen szemszögből is, és valóban, ami volt szennyeződés rajta, annak semmi köze a vérhez.
Id. Burka Ferenc: - Az ügyész azt mondta, hogy ilyen bűncselekményt csak a cigányok követnek el, és azért nem találták a szagmintámat sehol se, mert én egy profi bűnöző vagyok.
Ha volt is közvetlen bizonyíték a helyszínen, az biztosan nem Burkáékra utalt. Az áldozat markában és a mellette lévő farúdon hajszálakat találtak. De a szakértő szerint ezek nem tőlük származtak, így a vád ezzel a fontos részlettel egy percig sem foglalkozott tovább.
Jónáné Dr. Pocsai Edit főügyész-helyettes, Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség: - A szakértői vélemény eredményét követően nem kell további vizsgálatot végezni ezekkel a hajszálakkal, hiszen az a cél, hogy akiket gyanúsítottként az ügyben kihallgattak, azok elkövetői minőségét alátámasztja-e a hajszál eredete. És hogy ha ez nemleges, akkor a továbbiakban e vonatkozásban nincs más teendő.
A hajszálak tulajdonosát azóta sem keresik. Burkáékat pedig kizárólag közvetett bizonyítékok és tanúvallomások alapján nyereségvágyból elkövetett emberölésért ítélték el első fokon 15, illetve 13 évre. Házastársaik bűnpártolásért 10 és 6 hónap felfüggesztett börtönt kaptak.
Ifj. Burka Ferenc: - Az ügyész olyan kijelentést tett, hogy ez a fajta bűncselekmény a cigányokra jellemző. Ezt így mondta, jegyzőkönyvben le van írva.
Zeke László: - A nyereségvágy jelen ügyben rendkívül érdekes, mint minősítő körülmény. Azt gondolom, hogy az ügyészség a mai napig nem adott választ arra a kérdésre, hogy két elkövető számára mi lehet vonzó egy hajléktalan személy ingatlanában, ahol vélhetően nincsen semmilyen érték. Ügyet sem vetnek arra, hogy az asztalon készpénz van. Távoznak az ingatlanból, anélkül, hogy bármit onnan kihoznának.
Jónáné Dr. Pocsai Edit: - Elég arra törekednie az elkövetőnek, hogy ő meg akarja szerezni. Ehhez a minősítő körülményhez az már nem feltétel, hogy ténylegesen magához is vegye.
Valami azért mégiscsak eltűnt: a melléképület tetejéről egy 3 ezer forintos tetőantenna. A vád szerint a brutális gyilkosság után Burkáék nekiláttak fűrészelni. Az antenna nem került elő, és az sem bizonyított, hogy éppen akkor veszett nyoma.
Zeke László: - Ez az ügyészi koncepció szerint a nyereségvágy tárgya.
A Szegedi Ítélőtábla másodfokon nem tartotta elég alaposnak a bizonyítást, ezért 2003 szeptemberében hatályon kívül helyezte az ítéletet és új eljárást rendelt el. Burkáékat azonban a bűncselekmény súlya miatt továbbra is előzetesben tartották. A megismételt eljárásban több tanú visszavonta korábbi vallomását és egy váratlan fejlemény tovább gyengítette a vádat.
Balla Lajos, a Büntető Kollégium elnöke, Debreceni Ítélőtábla: - Jelentkezett olyan személy is, aki az alapeljárásban nem jelentkezett, és arra utalt, hogy esetlegesen nem a terheltek, hanem egy más személy valósította meg a bűncselekményt.
A bejelentés egy olyan falubeli férfira vonatkozott, aki szinte elsőként tett terhelő vallomást Burkáékra, sőt segített a rendőröknek a kertben bűnjeleket keresni. A védelem szerint a nyomozóhatóság nem kezelte jelentőségének megfelelően az új fejleményt.
Ambrus Vencel bűnügyi igazgató, Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság: - Ilyenkor természetes dolog, hogy az eljáró ügyészt értesíti a nyomozóhatóság erről, de jegyzőkönyvet felvenni, nyomozást folytatni a nyomozás befejezését követően ügyész rendelkezése nélkül nem lehet.
Tudomásunk szerint azóta sem indult semmiféle vizsgálat ez ügyben. Tavaly nyáron a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság első fokon felmentette Burkáékat. A Debreceni Ítélőtábla pedig nemrégiben jogerősen is kimondta ezt.
Balla Lajos: - Országosan is nagyon-nagyon ritkán fordul elő, amikor ilyen döntés születik. Nyilvánvalóan akkor lenne hibás a rendszer, hogy ha nem derülne ki akár egy megismételt eljárásban az, hogy az alapeljárásban hozott döntés, az téves volt és ehelyett nyilvánvalóan más döntést kell hozni, mint ahogy az jelen esetben is megtörtént.
Ifj. Burka Ferenc: - Nagyon örültünk annak, én is és a családom is, hogy felmentettek. De ez még nem volt végleges, mert az ügyészség, az megfellebbezte. Tudtuk, hogy lesz egy másodfok, amin bármi történhet. És az nem volt teljes, teljes most volt, amikor kimondták a véglegest. Nagyon örültünk.
Id. Burka Ferenc: - Az az igazság, hogy azért nagyon megviselt ez a hat év, idegileg rendesen kikészültem én is, a fiam is. Hatéves volt a kislányom, mikor bementem és tizenkét éves volt, mire hazajöttem. Még mindig nekem kell alkalmazkodnom, hogy elfogadjon, az az igazság.
Ifj. Burka Ferenc: - Találják meg a gyilkost, az elkövetőt.
EGY NEM CIGÁNY ELKÖVETŐ KÖNNNYEBBEN MEGÚSSZA
- És újabb vendégek a stúdióban. Itt van Kőszeg Ferenc, a magyar Helsinki Bizottság munkatársa és Zeke László, Burkáék ügyvédje. Egyik ügyvéd, ha jól tudom akkor többen, ketten is voltak. Ügyvéd Úr, én nagyon nem értem ezt a történetet. Tehát azért ami a riportból kiderült, itt azért gyakorlatilag szinte semmilyen bizonyíték nem volt Burkáék ellen, mégis hat évig voltak előzetes letartóztatásban, tehát börtönben. Jó, azt én egy darabig értem, hogy van első fok, másod fok, utána megint első fok, tehát az egy hosszadalmasabb prodecúra, eljárás, de hogy lehet valaki Magyarországon hat évig előzetes letartóztatásban úgy, hogy szinte semmilyen bizonyíték nincs ellene?
Zeke László: - Ez a rendszer hibája, azt gondolom. Tehát a jogszolgáltatási rendszer alapvető hibája. Ebben a konkrét esetben talán a legkirívóbb probléma abból ered, hogy az első elsőfokú ítélet meghozataláig 3 év eltelt előzetes letartóztatásban. Tehát ez egy kirívóan hosszú idő, erre van több precedens döntés az Emberi Jogi Bíróság előtt, a strasbourgi bíróság előtt, amikor a magyar államot elmarasztalják ilyen hosszú tartalmú előzetesért. Ez a hibája a rendszernek. Egyetértek abban a bíró úrnak a bejátszásban elmondott szavaival, hogy a rendszer azért jó alapjaiban, mert kilöki magából a hibás döntéseket. Tehát itt négy bírósági döntés van, ebben az első volt hibás. Az én véleményem szerint ez a hiba, ilyen döntést hozni. A második, harmadik és negyedik döntés viszont nagyon jó volt. A hatályon kívül helyező is és a két ezt felülbíráló döntés is. Az a baj azonban, hogy ez hat évig tart, ez a fő gyökere, problémája a dolognak. És hogy nem derül ki hamarabb egy ilyen hibás döntés és ennek a lényege.
- És erre rámehetnek emberek életei, jelen esetben két ember élete. És hát az igazi tettes még mindig nincsen meg. Ön ugye a kezdetektől fogva ott volt és Ön védte Burkáékat. Az eljárás során - a riportban is már esett szó erről - milyen gyakran, vagy mennyire volt érezhető az, hogy itt mondjuk a hatóságok részéről, ügyészség vagy bíróság vagy rendőrség, azért vaskosan ott van az előítélet. Cigányokról, romákról van szó.
Zeke László: - Egy-egy rosszul megfogalmazott mondaton túl, ami azért ilyesmi jellegű eljárásokban elő-előfordul.
- Ez természetes, hogy előfordul?
Zeke László: - Nem természetes, nem kellene, hogy természetes legyen. Én nem ezekre helyezném a hangsúlyt. Én a hangsúlyt arra helyezném talán, ami példaértékű ebben a történetben, utaltak rá Burkáék is a filmben, hogy jellegzetesen cigány elkövetési mód, ugye ez elhangozhat a bíróságon az ügyészségnek az álláspontjaként anélkül, hogy a bíróság ezt kikérné magának. Én nekem ez volt a fő problémám. Egyrészt szakmailag ez butaság - hadd mondjam ezt - hiszen elégetni egy bizonyítékot, ez mitől lenne egyébként jellegzetesen cigány dolog. Colombo epizódjai ezzel tele vannak, és egyetlen cigányt sem látunk ezekben a filmekben. Másrészről pedig hogyan lehet bizonyítékként kezelni egy ilyen feltevést, egy ilyen előítéletet? Tehát innentől kezdve, hogy ha a bizonyíték elégetésének nyomát látjuk, akkor faji alapon fogjuk kiválasztani az elkövető személyét? Ez egy olyan fajta durva megjegyzés, amely fölött én szerintem nem lett volna szabad talán a bíróságnak sem elmennie. Megjegyzem, ez csak az elsőfokú eljárásban hangzott el.
- Az elsőfokú eljárás, amit Önök is kifogásolnak. Kőszegi Úr, ez mennyire jellemző a magyar igazságszolgáltatás rendszerében, a rendőrség, az ügyészség és a bíróság esetében, hogy valakit a származása alapján megbélyegeznek? Úgy tudom, hogy erről a Helsinki Bizottság készített is egy tanulmányt, egy kutatást. Mit mutatnak a számok, az adatok?
Kőszeg Ferenc: - Valóban elkészítettünk egy kutatást. Ez a kutatás nem teljes értékű, és hogy nem az, az már részben összefügg és részben amit erre tudok mondani, az valamennyire válasz is a feltett kérdésre. Annyiban, hogy a bíróságoknak csak egy része tette lehetővé, hogy a lezárt ügyek aktáiban kutassunk. Más bíróságok ezt megtagadták, méghozzá azért, mert az akkori, az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsnak az egyik tagja azt mondta, hogy ilyen vizsgálatra, amelyik arról szól, hogy a büntetőeljárásban mennyire érvényesülnek az előítéletek, a cigányellenesség, ilyen vizsgálatra nincs szükség, hiszen nem is lehetséges, hogy ilyenek érvényesüljenek, hiszen Magyarországon tilos a származásra vonatkozó adatokat nyilvántartani, tehát a bíróság nem is tudja, mondom, az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsnak az egyik tagja, aki jelenleg vezető beosztású bíró, tehát ilyen fajta...
- Itt az élő cáfolat például ebben az ügyben, a bírósági tárgyalóteremben...
Kőszeg Ferenc: - De nemcsak ezt cáfolja, hanem ennek ellenére, miután a bíróságok egy része mégiscsak engedélyezte a kutatást, kiderült, hogy az aktáknak, azoknak az aktáknak ahol a gyanúsított vagy a vádlott roma, azoknak az aktáknak a 70-80 %-ában volt valami egyértelmű utalás vagy a tanúvallomásban, vagy ügyészi, bírói kijelentésben az elkövetőnek vagy a gyanúsítottnak a származására. Na most ami ennek következtében, a részleges engedélyezés következtében a csonkán maradt vizsgálatnak azért egyértelmű eredménye az az, hogy a rendőrségi nyomozásban, pontosabban a felderítési törekvésekben igenis van egyfajta előítélet, az a bizonyos dolog, amit az angolszász, amerikai angol szakirodalomban etnikai profilalkotásnak hívnak.
- Ez mit jelent?
Kőszeg Ferenc: - Mi a legátlagosabb bűncselekményeket vizsgáltuk, egy 1200 fős...
- Lopásokat...
Kőszeg Ferenc: - Igen, lopás, rablás. De hát különösen a lopásügyben volt ez világos, hogy a nem cigány elkövetők esetében a nem cigány elkövetőknek a 23 %-a került a rendőrség kezébe, vagy látókörébe, tettenérés következtében. A cigány elkövetőknek mindössze 13 %-a. Ezzel szemben az utcai igazoltatás során az elkövetők, a nem cigány elkövetőknek a 17 %-a bukott le, a cigány elkövetőknek a 29 %-a. Magyarán ez azt jelenti, hogy miután Magyarországon elképesztően nagy számban hajtanak végre igazoltatásokat, másfél milliós számban évente igazoltatnak embereket, ezeknek feltehetőleg egy aránytalanul nagy része cigány, illetve külföldi, illetve színesbőrű külföldi. Tehát az ő esetükben a lebukásnak ez a módja sokkal nagyobb, mint a - hogy így mondjam - fehér emberek esetében. Volt azzal kapcsolatban tapasztalatunk, hogy egy rutin rendőrségi ellenőrzés során bementek rendőrök egy IX. kerületi kocsmába és ott mindenkit igazoltattak, aki cigány volt, senkit nem igazoltattak, aki nem volt cigány. Tehát a rendőrségi eljárásban, és nevezetesen az igazoltatásban, nagyon erőteljesen érvényesül ez az etnikai megkülönböztetés.
- Tehát ez kitapintható otthon, mindennapokban...
Kőszeg Ferenc: - Azt lehet mondani, még hogyha zárójelbe tesszük is azt, hogy az eljárás, a bírósági eljárás során van egy diszkrimináció, az egészen biztos, hogy egy cigány elkövetőnek, pontosabban egy nem cigány elkövetőnek sokkal nagyobb esélye van arra, hogy megússza, hogy kiderüljön, hogy ő követte el a bűncselekményt, mint egy cigánynak.
- Értem. Az előző beszélgetésben a Daróczi János, az MTV Roma Magazinjának felelős szerkesztője utalt arra, hogy azért ez a fajta előítélet - most nagyon kisarkítom és nagyon kifacsarom ezt a történetet - azért a többségi társadalomnak se jó, az államnak se jó, hiszen - például ugye hat évig két ember ártatlanul volt börtönben - hát ezért azért valami fajta kártérítés is jár. Itt most Önök miben gondolkodnak, mekkora összegben, és adott a válasz, hogy miért kérik ezt a kártérítést.
Zeke László: - Pontosítsunk: kártalanítás. A kártalanítás esetében nem kell a jogellenességet firtatni. Tehát ez alanyi jogon jár, akit felmentenek és aki előzetesben volt azt megelőzően, annak ez jár. Bírói mérlegelés kérdése pusztán ennek az összegszerűsége. Ez egy nem vagyoni jellegű kártétel egyébként. Tehát a bírónak azt kell majd mérlegelnie, hogy mit ér meg ez egy ember életéből. Nincs család, nincs magánélet, nincsenek gyerekek, nincsenek perspektívák, erkölcsileg, egzisztenciálisan is hátrányos helyzetbe kerül...
- Ez abszolút érthető. Nagyon kevés az időnk, egy összeget mondjon: Önök mekkora kártalanításra számítanak?
Kőszeg Ferenc: - Mi azt gondoljuk, hogy épp ideje átlépni azokat a szemtelenül alacsony bírói gyakorlatban megjelenő összegeket, amelyek pár millió forintot jelentenek. Mi demonstratíve magas összeget szeretnénk: 50-50 millió forintot, tehát összesen a két ember esetében százmillió forintról van.
- Köszönöm szépen, hogy itt voltak és mindezt elmondták.
hirado
2006.05.18. 09:25
t: 2386
Drága barátság - szervezett bűnözés - igazságszolgáltatás
A most következő riportnak egy tanulsága biztos, hogy van. Ha százmilliókról van szó, már nincs barátság! A színesfém-kereskedő - történetünk főhőse - egy zsáknyi pénzt vett fel a bankban, és ismerőseit kíséretként hívta magával. A védelemből azonban támadás lett, a fiatalemberek néhány pofonnal rábeszélték, hogy a több mint háromszáz millió forintjának jobb helye van náluk."DRÁGA" BARÁTSÁG
Háromszázharminchét és félmillió forint. Ez azért barátok között is rengeteg pénz, és ezt most értsék szó szerint, hiszen egy színesfém-kereskedőt éppen a barátai szabadították meg ettől az összegtől. M. Ferenc, mint már említettük, színesfémekből él. Tonnaszámra adja le a színesfémet, ezért a szokásosnál nagyobb összegek forognak a kezében. Fél évvel ezelőtt 337,5 millió forintot kért kölcsön az egyik üzletfelétől és egy hónappal ezelőtt vissza is akarta adni ugyanúgy, ahogy kapta, kéz a kézhez, készpénzben.
Blitz Miklós, a Szervezett Bűnözési Elleni Alosztály vezetője, Pest Megyei Rendőr-főkapitányság: - Megkérte üzlettársait, ismerőseit, hogy kísérjék el egy budapesti bankfiókba, ahol 337 millió forintot kíván felvenni. Ez nem volt meglepő számukra, hiszen elmondásuk szerint többször volt már ilyen, hogy nagyobb összegekhez egymás segítségét kérve mentek.
Hát igen, nem biztonságos több százmillió forinttal jönni-menni a városban, és hát ki másban bízhat az ember, mint a barátaiban. Elmentek a bankba, felvették a pénzt és ekkor váratlan fordulatot vettek az események, hiszen a három testőr arra kérte barátjukat, hogy mielőtt elviszik a pénzt a hitelezőnek, ugorjanak még be egyikük édesanyjához.
Sértett: - Ott közölték velem, hogy a pénzt nem fogom elvinni, mert ezt ők most elosztják, és ha bármi gondom van, majd akkor ők megpróbálnak nekem ebben segíteni. Mire közöltem velük, hogy ezt a pénzt vissza kell vinnem annak, akitől én ezt kértem ezelőtt fél évvel. És akkor egy pofonnal nyomatékosították, hogy ezt én nem fogom visszavinni.
Ezután a három férfi elosztotta a pénzt egymás között és nem tudni miért, hatmillió forinttal a színesfém-kereskedőt is megdobták egy "Ezt tartsd meg!" felkiáltással. Aztán még azt is tanácsolták neki, jobb, ha külföldre utazik és eltűnik örökre. A kifosztott, megzsarolt férfi ehelyett egy ismerőséhez ment, de kifosztói ott is megtalálták. Azt mondták neki, hogy lehallgatják a telefonját és ha véletlenül eszébe jutna a rendőrséget hívni, eltörik az ujját és a négy gyermeke sem lesz biztonságban.
- Többször tudomásomra hozták, különböző, vállon vertek, hátba vertek vagy egy pofont kaptam esetlegesen, hogy nyomatékul annak, hogy véletlenül se telefonáljak, véletlenül se lépjek úgy, ahogy őnekik ez nem jó esetlegesen.
A testi-lelki terror négy napig tartott, de végül egy óvatlan pillanatban feljelentést tudott tenni.
Ezek a képek már az egyik zsaroló elfogásakor készültek, a Terrorelhárító Szolgálat kommandósai a háromból két "barátot" elkaptak. Egy férfi, a főkolomposnak tartott Zelenák Csaba még szökésben van. Zsákmányukból, a 337,5 millióból egyelőre mindössze 60 millió forint van meg, hiszen bűnügyi zárlat alá került a három zsaroló összes értéke: az autóik és némi készpénz is. Az egyik férfi lakásában ráadásul ezek a kések, tőrök és szamurájkardok is előkerültek, így talán már érthető, hogy a színesfém-kereskedő miért nem érzi magát biztonságban még most sem.
AZ ÉVTIZED VÁMCSALÁSA
- És akkor maradjunk is az akár lottónyereménynek is beillő mesés összegeknél, igaz, itt egy kicsivel többről is szó van, hiszen nem százmilliók, hanem milliárdokat kasszíroztak a most következő történet főszereplői, gyanúsítottja. Itt van a stúdióban Nagy János A VPOP országos parancsnoka és Morvai Attila, a Fővárosi Főügyészség szóvivője. Ugye itt ÁFA-csalásról és csempészetről van szó. Na de ez a társaság, akiről most szó lesz az elkövetkezendő percekben, mégis hogyan tudott ekkora pénzre szert tenni, mi volt a trükkjük, mi volt ennek az egész folyamatnak a lényege?
Nagy János: - Azt gondolom, hogy az ügy hátterének megértéséhez feltétlenül el kell mondani, hogy az uniós csatlakozásunk után Magyarország, illetve a többi 24 tagország között, miután vámunióról van szó, megszűntek a vámhatárok, következésképpen a vámellenőrzés is, és megváltozott az importáruk, az Unión kívülről behozott áruk utáni ÁFA-fizetés rendje is. A vámunióból következik, hogy egy általános illetékesség lépett életbe. Tehát az Unión kívülről, mondjuk a Távol-Keletről behozott árukat gyakorlatilag bármely tagország bármely vámhivatalánál lehetett vámkezeltetni.
- Tehát ha mondjuk valaki Szlovákiába visz valamit, ugyanúgy Magyarországon is tudja vámoltatni.
- Így van. Nyilván ennek az a célja, hogy több lehetőséget adjon a gazdálkodók kezébe. De sajnos ez a könnyítés, ha úgy tetszik, a visszaélések lehetőségét is kinyitotta egy kicsit. És tulajdonképpen ez volt az egyik alappillére a visszaéléseknek. Valóban két alapvető irányból közelítették meg a dolgot.
- Erről készült egy folyamatábra is, hogy a nézők jobban megértsék. Most hamarosan ezt látni is fogják. Tehát hogyan kezdődött, hogyan kezdték el ezt?
- Nyilvánvalóan egy hosszas felderítő munka, információ gyűjtés, feldolgozás, elemzés előzte meg végül is a realizálást, amely a múlt héten kedden történt. És hát ennek a visszaélés sorozatnak a hátterében gyakorlatilag az húzódott meg, hogy az Unión kívülről, Távol-Keletről jellemzően onnan behozott árukat részben Szlovákiában vámkezeltették, helyezték az Unió szabadforgalmába, de azzal, hogy a végső felhasználás Magyarországon fog megtörténni, tehát az ÁFÁ-t majd ott kell bevallani, illetve befizetni az APEH felé. Egy másik irány volt, amikor Magyarországon kérték a vámkezelést, azzal a bejelentéssel, hogy a végső felhasználás helye majd Szlovákia lesz, tehát majd ott fogják megfizetni az ÁFÁ-t a szlovák szabályok szerint a szlovák adóhatóság felé. Hát mondanom sem kell, hogy sem az első, sem a második esetben sem itt, sem ott nem történt meg az ÁFA befizetése. De tulajdonképpen a vámmal is történt visszaélés, hiszen meghamisították, illetve pontosabban hamis származási igazolásokkal, illetve hamis számlákkal kérték a vámkezeléseket. Ez azt idézte elő, hogy így meg lehetett kerülni az Unióban a távol-keleti árukra érvényben lévő korlátozásokat, kvótákat.
- Tehát más országot jelöltek meg származási helyként...
- Így van. Belső-ázsiai, dél-ázsiai országokat, más távol-keleti országokat jelöltek meg. Illetve miután hamis számlákat is készítettek, ezeken a számlákon alacsonyabb értékek szerepeltek. Tehát mind a vám, mind pedig az ÁFA, ha lett volna ilyen befizetés, annak az alapjai is nyilván kisebb lett volna.
- Annyi szent, hogy trükkös társaságról van szó. Viszont ugye, ahogy említette, múlt héten kedden lecsaptak rájuk. Magyarországon 14 embert vettek őrizetbe, Szlovákiában pedig két embert. Viszont a történet itt kezd még érdekesebbé válni, hiszen Szlovákiában azt a két embert előzetes letartóztatásba helyezte a bíróság, Magyarországon viszont nem helyezték őket előzetes letartóztatásba. Ügyész Úr, Önök javasolták, hogy ezek az emberek kerüljenek előzetesbe. Miért javasolták és miért nem kerültek, a bíróság mivel indokolta?
Morvai Attila: - Így igaz, mi, amikor a Vám és Pénzügyőrségtől megkaptuk az erre irányuló előterjesztést, akkor azt láttuk, hogy mint a parancsnok úr mondta, volt egy több hónapig tartó felderítő, megelőző munka, ahol ugye értelemszerűen gyűltek a bizonyítékok. Majd az őrizetbe vétel napján összehangoltan házkutatást tartottak minden egyes gyanúsított lakásán, illetve az általuk használt helyiségben, és a házkutatás során számos tárgyi bizonyíték került elő, ezek a pecsétek, a hamis származási bizonyítványok, hamis számlatömbök, mikrofilmek és így tovább. Tehát ugye a bűnjelek, a készpénz és így tovább, tehát gyakorlatilag számos olyan bizonyíték került elő, amit összevetve az őrizetbe vételig gyűjtöttekkel, illetve a lefoglalás során keletkezett bizonyítékok alapján, mi azt láttuk, miután átolvastuk a nyomozati iratot, hogy itt egy ilyen szervezett, összehangolt elkövetői csoportról van szó. Ennek megfelelően azt is láttuk, hogy igen rég, tehát több hónapja folytatják ezt a tevékenységet, nem kis bevételre tettek ebből szert. Több határon átívelő tevékenységről van szó. Ugye ezeknek a bűncselekményeknek mind a csempészet, mind az adócsalás tekintetében kiemelkedő tárgyi súlya van. Tehát tulajdonképpen azt is láttuk, ha most nem indítványozzuk az előzetes letartóztatást, akkor bőven van okuk, meg lehetőségük is, hogy a későbbiekben kivonják magukat. Mindezek alapján, miután láttuk, hogy mindenkivel szemben megállapítható a személyre szóló megalapozott gyanú, mi indítványoztuk a bíróság felé az előzetes letartóztatást, mert szerintünk fönnáll mind a szökés, elrejtőzés veszélye, mind az, hogy ugye ha kiengedjük őket, akkor összebeszéléssel, tanú befolyásolással, illetve a bizonyítékok, további bizonyítékok elrejtésével a nyomozás további eredményességét veszélyeztetik, illetve sajnos attól is kell tartani, hogy még folyamatban lévő, vagy be nem fejezett további bűncselekményeket követnek el, hisz erre rendezkedtek be.
- Most szerintem amit elmondott, abból minden laikus úgy gondolja, hogy ezeknek az embereknek rács mögött a helyük. A bíróság végül is mivel indokolta azt, hogy hát nem kerültek előzetes letartóztatásba?
- Ugye mi úgy gondoltuk, hogy mindenkivel szemben van elég adat, mi több, a bírósági meghallgatás alkalmával az egyik, a 14 gyanúsított közül az egyik egy részbeni beismerő vallomást is tett. Ennek ellenére a bíróság úgy gondolta, hogy nem állnak fönn az előzetes letartóztatás feltételei, ezért elutasította az indítványunkat, amit természetesen mi ott még a meghallgatás során megfellebbeztünk.
- Tehát akár más döntés is születhet másod fokon...
- Ez már ugye a Fővárosi Bíróságra tartozik.
- Ez már az ő hatáskörük. Parancsnok Úr, azért hatalmas összegről van szó, tehát a kárérték, az ötmilliárd forint. És hát ahogy láttuk vagy ahogy hallottuk, azért elég nagy vagyonra tettek szert ezek az emberek viszonylag rövid idő alatt. Hogyan lehetne ezt érzékeltetni, tehát mondjuk bűnügyi zárlat alá mi került, mekkora összegek?
Nagy János: - Azt kell elmondjam, hogy talán ebből a szempontból is sikeres volt ez az akció, hiszen, ahogy korábban elhangzott, nagyon bonyolult ügyről van szó, nagyon szerteágazó ügyről van szó. Nagyon szoros együttműködésben kellett dolgozni a siker érdekében magán a vámszakmán belül is: nyomozók, járőrök, Vámigazgatóság, Közép-magyarországi Régiós Parancsnokság szakértői, ügyészek, vám- és adóhatóság, magyar és szlovák hatóságok, és azt gondolom, hogy egy másik nagyon fontos kiemelést érdemlő körülmény, hogy az esedékes köztartozások megfizetésének biztosítékául mintegy 2 milliárd forint értékben sikerült zár alá vennünk, illetve lefoglalnunk ingatlant, ingóságokat, gépjárművet, festményeket. Tehát vélhetően megtérül, ha úgy tetszik, az a kár, ami a költségvetést érte.
- Azért ez is ritka, hogy a büntetőeljárások már egyből ilyen nagy értékben, vagy mértékben tudják megtéríteni a kárt. Parancsnok Úr, Ügyész Úr, köszönöm szépen, hogy itt volt, biztos, hogy visszatérünk még erre az ügyre.
AKTUÁLIS
Ma kihallgatták a Szlávy-per első rendű vádlottját, aki tagadta, hogy köze lenne a gyilkossághoz. W. Lászlót azzal gyanúsítják, hogy 1997 nyarán megölette Szlávy Bulcsút, mert a Balaton császáraként ismert üzletember megerőszakolta barátnőjét. Egy budapesti lakás garázsának szerelőaknájában rejtették el a holttestet, amit hét évvel később talált meg a rendőrség. W. Lászlót tetten érték, amint éppen kiásta Szlávy fóliába csavart testét. Korábban az ügy másod- és harmad rendű vádlottját hallgatták ki, Szlávy egyik testőrét, aki segített a kivégzés megszervezésében, illetve W. Lászlót, aki a vádirat szerint meghúzta a ravaszt. Mindketten ártatlannak vallották magukat.
Szerelemféltésből szúrta le volt barátnőjét, majd magával is végzett egy férfi a fővárosi XI. kerületben. Az eset nem egyedülálló a magyar kriminalisztikában, egy szerelmi háromszög viszonzatlan érzelmei vezettek a tavalyi óbudai lövöldözéshez is, amiben ketten haltak meg. A múlt heti tragédia áldozataira: a 37 éves nőre és a 43 éves férfire ismerősük talált rá. A nő aznap nem ment be dolgozni és ez feltűnt a munkatársaknak, betörték a bérelt lakás ajtaját, ahol megtalálták a két vérbe fagyott holttestet.
Dr. Fülöp Valter alezredes, BRFK: - A férfi szinte betegesen szerette a nőt. A környezet elmondásából nemcsak, hogy szerette, de szerelmével birtokolni is akarta. A nő pedig nem volt vevő erre a kapcsolatra, ő szakítani szeretett volna vele, és ezt pont a férfi születésnapján jelentette be.
Az elhagyott szerető készült a gyilkosságra, ezt egy hátrahagyott búcsúlevél bizonyítja. Két halálos szúrással végzett a nővel, majd felvágta ereit. A rendőrök a nő lábainál találták meg elvérzett holttestét.
Forró Tamás, a bróker-per tizedrendű vádlottja mai meghallgatásán tagadta az ellene felhozott vádakat. Az ügyészség szerint az újságíró többször vett át nagyobb összeget Kulcsár Attilától, ezért sikkasztással és pénzmosással vádolják. Forró azt mondta, 2000 és 2003 között különböző aukciókon műtárgyakat vásárolt Kulcsár megbízásából összesen 60-80 millió forintért. Ezért kapta a pénzt a brókertől, illetve megbízottjától (...) taxistól, aki szintén a per vádlottja. Az ügyben eddig meghallgatott vádlottak Kulcsár Attila kivételével valamennyien ártatlannak vallották magukat.
Lövöldözésbe torkollt egy helyszíni ellenőrzés Kispesten. A járőr igazolgatni akarta az egyik parkoló BMW sofőrjét, de ő gázt adott úgy, hogy közben elsodorta az egyik rendőrt. A menekülő autóra három figyelmeztető lövést adtak le.
Szemtanú: - Az egyik pillanatról a másikra elkezdett nagyon gyorsan rükvercelni, ezt követően hallottam, hogy valaki azt mondja: állj! - feltehetően az egyik rendőr. És ezután három lövést hallottam.
Később kihallgatták az autó utasát, aki a tulajdonos is egyben, de a BMW sofőrjét még keresik.
*
Sztecura, Tasnádi, Szeva bácsi, Boros József...itt a Kékfényben, és persze máshol, a bűnügyi hírekben is szinte hetente feltűnnek ezek a nevek. A szervezett bűnözés rendszerváltás utáni történtében viszont mind a mai napig akadnak fehér foltok jócskán. Nem ismerjük a kilencvenes évek végi robbantókat, bérgyilkosokat, és persze megbízóikat sem, és még hosszan sorolhatnám kiket nem és mit nem tudunk... Egy azonban biztosan megváltozott az utóbbi években: az összes nagy alvilági vezér - már aki még életben maradt persze - jelenleg börtönben ül. Most riportsorozatunk első része következik...
A MAGYAR MAFFIA I.
A rendszerváltás idején a hazai alvilág is átrendeződésbe kezdett. Az azt követő néhány évben néhány csoport ugyancsak megerősödött, és mint a filmekben, nagyhatalmú főnökök, alvezérek katonákkal és középkori minta szeri igazi kliensekkel vették körbe magukat. Már a régi rendszerben is tehetős vagyonra tettek szert egyes bűnözői körök, mivel az éjszakai életet, főleg a különböző szórakozóhelyeket sápolták. A 90-es évek elején aztán ugrásszerűen megnőtt a vállalkozói kedv, mindenki céget alapított, vagy esetleg arra kényszerült, valamilyen üzletbe kezdjen. Sokaknak azonban ehhez nem volt elég tőkéje. A tehetősebb bűnözők viszont örömmel adtak kölcsön, természetesen uzsorakamat mellett. Amit aztán kíméletlenül be is hajtottak. Ebben az időben bukkantak fel először Magyarországon az orosz bűnözők. A legenda szerint Seres Zoltán, az alvilág egyik rettegett figurája gyűjtötte maga köré testőrként az orosz sportolókat, akik esetleg az afganisztáni háborút is megjárt veterán katonák voltak. Ők pedig nem sokat tétováztak: először ütöttek, aztán kérdeztek, sőt nem egyszer már a hullazsákot is vitték magukkal, hátha elfajul egy-egy rábeszélés. De másból is lehetett pénzt csinálni. Egyre nagyobb mennyiségben áramlott be az országba a drog, virágzani kezdett a prostitúció és jól fialt az autólopás vagy éppen a lopott luxusautók Magyarországra csempészése is. Az első igazi maffialeszámolás egy autókereskedő céghez kötődik. 1992-ben a Conti Car irodaházában leszúrtak egy bűnözőt. A gyilkosságnak nem volt szemtanúja, az alkalmazottak pedig nem láttak és nem hallottak semmit.
Az Autus üzlet lecsengése és az uzsorakölcsönök után jött egy sokkal jövedelmezőbb üzlet, az olaj. Az egykori autókereskedők, pénzbehajtók olajforgalmazó cégeket vásároltak, vagy ha másképpen nem ment, egyszerűen elvették azokat tulajdonosaiktól. Akkoriban az ún. repülő emberek egy ideig jól éltek, kaptak mondjuk 100 millió forintot és csak két dolguk volt: papíron nekik kellett vinni az olajcéget, majd miután aláírták a szerződést, gyorsan el kellett tűnniük, lehetőleg örökre. És innentől a bűnszervezet vígan hozhatta be az olajat, mert papíron ugye nekik semmi közük nem volt az exportáló céghez. Az olajozásnak is több szakasza volt: először nem gázolajnak nem feltűntetett olajat adtak át gázolajként, majd jött a halasztott vámfizetés, végül pedig a szőkítés és különböző ún. pancsolási technikák. A lényeg azonban az, hogy az olajjal való manipulálás a gazdasági szabályozás hiányosságai, kiskapui miatt hihetetlen hasznot eredményezett.
Az illegális olajüzletek miatti indítottak eljárást az Energol Csoport vezetői ellen is. Ők voltak a legnagyobbak akkoriban. A cég irányítói, akik közül sokan a már említett Conti Car-ban is feltűntek korábban, néhány évig még előzetes letartóztatásban is voltak. Később azonban szabadlábra kerültek, de a 9 éve húzódó rendkívül szövevényes ügyben mind a mai napig nincs jogerős ítélet.
És akkor térjünk vissza az oroszokra, akiket aztán követtek az ukránok, albánok és persze szerbek is. Oroszországból érkezett a Szeva bácsi néven ismert Szemjon Moguljevics is, aki először az Oroszországból érkező zsidók Izraelbe utaztatásából élt, majd amikor ez az üzlet lecsengett, az akkori rendőrségi közlemények szerint az éjszakai életben kezdte kiépíteni érdekeltségeit. A nyomozóknak az ő megfogalmazásuk szerint végül sikerült kiszorítaniuk őt az országból. Szeva bácsi persze mindent tagadott, a korabeli lapoknak azt nyilatkozta, hogy ők csak egy békés családapa. Magyarországról Amerikába ment, ahol néhány éve egy nagy volumenű csalás miatt kezdték el körözni, mind a mai napig keresik.
Moguljevics mellett a másik legismertebb név Leonyid Stecura volt. Stecura, alvilági nevén Loncsi embereivel többek között a fővárosi Citadella diszkót is az ellenőrzése alatt tartotta. Stecurát egy sikertelen kivégzés miatt fogták el, ugyanis parancsot adott egy csecsen férfi megölésére. Gorillái jól helyben is hagyták a férfit, majd azt hitték, meghalt. Gondolták, később majd eltüntetik a holttestet, csakhogy miután leléptek, áldozatuk visszanyerte az eszméletét, kórházba került és persze mindent elmondott a nyomozóknak. Stecurát néhány hete ítélték el 8 évre. Vele és vádlott társaival szemben tudták először bizonyítani, hogy bűnszervezetben követték el a terhükre rótt bűncselekményeket.
De nem ez volt az első kísérlet, hogy valakire rábizonyítsák: maffiavezérként működtetett egy jól szervezett bűnözői csapatot. Tasnádi Péter perében hiába küzdött évekig körömszakadtáig az ügyészség, a bűnszervezet vádja nem állta meg a helyét, igaz, Tasnádinak adócsalás, felbujtóként elkövetett súlyos testi sértés és önbíráskodás miatt is négy évre börtönbe kellett vonulnia. Tasnádi 2004-ben szabadult a börtönből, fél év sem telt és ismét előzetesbe került. A közismert vállalkozó és nyolc társa ellen meglehetősen hosszú a bűnlajstrom: késelés, verés, autófelgyújtások, zsarolás, robbantással való fenyegetés, mindez Tasnádi parancsára, aki állítólag a börtönből irányította a kint lévő embereit. A pontos bűncselekményi tételek felsorolása négy sor az iratokban, és úgy tudjuk, hogy az ügyészség arra készül, hogy ismét bűnszervezet irányításával vádolja meg Tasnádi Pétert. Sőt a napokban azzal is megvádolták, hogy meg akarta öletni a volt feleségét és annak jelenlegi élettársát, így már emberölés előkészületével is bővült a vádirat.
De térjünk még vissza az olajhoz. A 90-es évek végén véres leszámolási hullám söpört végig az alvilágban. 1996-ban Óbudán egy kerékpáros bérgyilkos lelőtte Prisztás Józsefet. Üllői úti lakása előtt végeztek a Cinóber néven ismert Domák Ferenccel. Három évvel később szintén egy biciklis gyilkos lőtte le Tahitótfaluban Seres Zoltánt és vele együtt egy olasz üzletembert. Szintén golyó végzett Döhrer Györggyel és állítólagos üzlettársával még ugyanebben az évben. A leszámolások csúcspontja az Aranykéz utcai merénylet volt 1998-ban. Négy kiló TNT repítette levegőbe a videó vallomásában kipakoló Boros Józsefet és még három másik embert. Ez volt az első olyan eset, amikor civil járókelők is áldozatai lettek egy alvilági leszámolásnak. Mindegyik megölt vállalkozóról azt lehetett tudni, hogy valamilyen formában kötődött az olajos bűnözői körökhöz, de hogy kinek álltak az útjában, arról mind a mai napig csak sejtéseik vannak a rendőröknek, bizonyítékaik nincsenek. Állítólag feltűnt valaki, aki az ún. kupolát akarta létrehozni. A szicíliai maffiózók azt az erős embert és csapatát hívják így, aki a többi bűnözői csoport fölé emelkedik, már nem bűnöz, csak irányít és mindenkitől sápot szed. Aki pedig nem fizet, az előbb-utóbb meghal.
A bérgyilkosok, a merényletek végrehajtói sem ülnek börtönben, rendőrségi forrásból úgy tudjuk, hogy a legtöbb leszámolás végrehajtója egy szlovák férfi, Jozef Rohács. Az ő ujjlenyomatát megtalálták egy Seres Zoltánnak szánt fel nem robbant bombában is. A pokolgépet ugyanis tépőzárral erősítették a kocsi aljára, de az elengedett. Sőt már az is tény, hogy az Aranykéz utcában egy Jozef Hamala nevű férfi bérelte azt az autót, amelyikben a robbanóanyag volt. Hamala pedig Rohács embere volt. Hogy hol bujkálnak, vagy élnek-e még egyáltalán, nem tudjuk.
Bodnár Zsolt, a Nyomozó Főosztály vezetője, BRFK: - Ez közel 150-200 eseményt jelentett mondjuk 1995-től 2000-ig bezárólag. Vannak olyan események, ahol vannak elkövetők. Ha jól emlékszem, 3-4 esetben konkrét elkövetők és ítéletek is születtek, illetve vannak olyanok, ahol bizonyíthatóvá vált egyes cselekmények között az összefüggés, és gyakorlatilag egy ügyként kezelni ezeket.
Ez az interjú 2002-ben készült, a felderítési arány azóta sem változott sokat.
ROMA GYAKORNOKOK AZ MTV-BEN
- És jövő héten folytatjuk a szervezett bűnözés magyarországi történetéről készült riportsorozatunkat. Viszonylag ritkán fordul elő, hogy a Kékfényben kollégáimmal beszélgetek. Hát most ez a ritka eset fordult elő. Itt van a stúdióban Dr. Lakatos Beáta, a Kékfény gyakornoka, riportere, és Joka Daróczi János, a Magyar Televízió Roma Magazinjának felelős szerkesztője. Ugye itt a történet alapja az az, hogy egy elég pozitív és támogatandó kezdeményezés indult el, egy ösztöndíj. De miről is van szó?
Joka Daróczi János: - Az Ifjúsági Szociális és Családügyi Minisztériummal, a Partners Hungary Alapítvánnyal és a mi alapítványunkkal, a Roma Produkciós Irodával kötöttünk egy együttműködést, amely keretében egy éven keresztül öt gyakornokot tudunk alkalmazni. És itt jött a negyedik fél, a Magyar Televízió. A Magyar Televízió elnöke vállalta, hogy teret, lehetőséget biztosít arra, hogy ez az öt gyakornok dolgozzon a Magyar Televízióban. Ennek az az oka, hogy ugye közel háromezren, külsősökkel együtt dolgozunk a Magyar Televízióban, és hogy ha összeadunk mindenkit, akkor kb. öten vagyunk romák. Tehát, hogy ez egy nagyon egyensúlytalan helyzet, ezen a helyzeten szeretnénk változtatni, hogy gyakornokként hívtuk be többek közt a Beátát, akik a Televízió különböző szerkesztőségeiben dolgoznak és tanulják a szakmát.
- Igen, Beáta a Kékfényhez került, illetve kerültél. Szerintem a tegeződés, az most abszolút mehet. Miért pont a Kékfény, te választottad, vagy mi választottunk, ez hogy volt pontosan?
- Azt hiszem, hogy ez egy ilyen kölcsönös választás volt. Egyik részről nyilván adott abból a szempontból, hogy jogász az alapvégzettségem, és ez ilyen formán közel áll hozzám. Másrészről meg azt gondolom, hogy a Kékfény, az egy olyan kiemelt terület, mint bűnügyi magazin, ahol azért nagyon sokat jelent az, hogy hogyan jelenik meg a roma kérdés egy ilyen magazinban.
- Forgattál is az elmúlt hetekben, készítettél egy riportot, amit hamarosan majd láthatunk is. Mik a tapasztalataid, mit láttál, hogyan élted meg ezt, és ugye nem árulok el titkot, hogy ha azt mondom, hogy itt szintén, ennek a történetnek a főszereplői szintén romák.
- Nagyon megdöbbentő volt, tehát a legfontosabb, amit el tudok mondani az az, hogy talán belemehetünk most egy kicsit előre annyiban, hogy ezek olyan roma emberek, akikről az anyag szól és az a forgatás, amit folytattunk, akik ártatlanul, nagyrészt a saját származásuk miatt, vagy én úgy érzékeltem, hogy a származásuk miatt egy olyan igazságtalan elbánásban részesültek, ami most hála Istennek, utólag mondhatjuk, hogy szerencsésen alakult a dolog, mert felmentéssel végződött. De ez fordulhatott volna másképp is. És az, hogy ha egy roma ember büntetőügybe keveredik, akkor ne az előítélet dolgozzon az emberekben és ne az működjön, hogy már ránézés előtti szigorított, ahogy szokták ezt mondani, hanem adjuk meg neki azt, ami mindenkinek jár: az ártatlanság vélelmét, adjuk meg neki azt, hogy bizonyítsa a saját igazát. Ez ebben az esetben nem állt fent. És ezzel nagyon nehéz volt, megrázó volt szembesülni.
- Csak nagyon röviden: mi az a plusz, mi az a más szemlélet, amivel másképp tudsz ezekhez az anyagokhoz nyúlni, másképp látod, másképp tudod feldolgozni?
- Egyszerűen azért, mert másképp látom. Valószínűleg jobban bele tudom élni magamat az ő helyzetükbe, és mert bennem nincs meg az az előítélet, ami sajnos a mai magyar társadalom többségében benne van.
Joka Daróczi János: - Bocsánat, hogy közbevágok, de azt gondolom, hogy ebben az országban a cigányembernek is lehet igaza. Hogyha a televíziók és nemcsak a Magyar Televízió - többes számot használom direkt - hogy ha alkotnak rólunk képet és a társadalom közel 7 százalékát mi, romák adjuk, és az elmúlt ötven évben ez a kép mindig úgy született, hogy ezt nem romák készítették, ezt a képet. Többek közt a Magyar Televízió Kékfény előző műsora is sajnos olyan képet alkotott, úgy gyártotta az előítéleteket velünk, romákkal szemben, aminek azt gondolom, hogy ha ez az előítéletesség ma nem lenne, akkor az lenne a furcsa. Tehát, hogy a médiának a szerepe ebben a dologban azt gondolom, hogy kiemelten fontos. És hát a világ az úgy működne jól és úgy működik jól, hogy ha van egy Televízió, hogy ha van egy munkahely, akkor a társadalom különböző tagjai, különböző csoportjai élnek, akkor ezek a különböző csoportok megjelennek. Tehát ez volt az elképzelésünk. És annak örülök, hogy ugyan nagyon pici szám, ez az öt, én abban bízom, hogy ez növekedni fog. Mert ha az előítéletek ilyen erősek maradnak ebben az országban, amilyenek most is vannak sajnos, akkor azt gondolom, hogy ez nemcsak nekünk, romáknak rossz, ez rossz a többségi társadalomban. És látni fogjuk a következő bejátszóban - nem akarom elsütni a poént -, hogy bizony ennek forintosítható következményei is vannak. És egy demokráciában, azt gondolom, hogy ez nem engedhető meg.
*
Hogy miért, az hamarosan ki is fog derülni, hiszen Beáta és kolléganőnk Szabó Nóra egy elég érdekes kórképet festett a 2000-es évek Magyarországáról, hiszen felületes nyomozás, meseszerű vádirat, megkérdőjelezhető elsőfokú bírósági eljárás vezetett Burka Ferencék meghurcoltatásához. Bár a napokban jogerősen is felmentették őket, a közben eltelt hat évet apa és fia előzetes letartóztatásban, tehát börtönben töltötte. A valódi gyilkos pedig szabad, és még csak nem is nyomoznak utána.
A TÖRVÉNY ELŐTT MINDENKI EGYENLŐ?
Id. Burka Ferenc: - Az volt az első gondolatom, hogy én az igazságban bíztam, hogy ez nem fog nekem megmaradni, mivel én tudtam belsőleg, hogy én nem követtem el ezt a bűncselekményt.
Ifj. Burka Ferenc: - Nagyon nehezen bírtam így felfogni, hogy mi történt, hogy ártatlan vagyok és mégis elítélnek, és hiába tettem, bármit csináltam, akkor is elítélnek, nem tudom, miért.
Apa és fia talán sosem heverik ki a történteket, de most, hogy a Debreceni Ítélőtábla jogerősen is felmentette őket, úgy érzik, lassacskán visszafogadja őket a falu. Hat évet, pontosan 2100 napot töltöttek előzetes letartóztatásban börtönben, egy Újszentmargitán történt gyilkossági ügy vádlottjaiként. Még mindig rejtély, mi történt valójában a Kossuth utcai házban, ahol 1999 márciusának egyik éjjelén a szívességből ott lakó férfit brutálisan agyonverték. A Korona kocsmában ma sem látják szívesen Burkáékat. Ezt egy felirat is jelzi az ivóban. A 28 éves fiatalember azt kívánja: bár ne lépett volna be ide a gyilkosság napján.
Ifj. Burka Ferenc: Édesapámmal itt italoztunk és az a személy is, aki elhalálozott. Az akkori felszolgáló azt mondta neki, az iratokból tudom, hogy menjen haza, mert figyelik a cigányok, és vagy elveszik a pénzt tőle, vagy elkérik. Azután többször is módosította a vallomását a bíróságon, hogy több cigány volt a presszóban és ő ismer minket személyesen is, nem miránk értette ezt.
Segélyt osztottak aznap a faluban. Az áldozat ki is próbálta a szerencséjét a nyerőgépen. Néhány ezer forinttal a zsebében indult haza. Kora reggel holtan találták az udvaron. Koponyáját és arcát a felismerhetetlenségig szétzúzták. Pár óra múlva már nyüzsögtek a rendőrök Burkáék házánál is.
Margitics Péter védőügyvéd: - A nyomozóhatóság az egyik talpnyomtöredékből rögzített szagminta alapján nyomkövető kutya segítségével jutott el a Burka Ferencék ingatlanához. Egyébként a nyomkövető kutya a nyomkövetés során mindvégig bizonytalankodott, több ingatlanba betért, nem adott határozott nyomvége jelzést, amely ebben az esetben a szolgálati kutya lefekvése lett volna.
Burka Ferencné: - Mikor hazajöttem, nagyon meg voltam lepődve, borzalmasan meg voltunk lepődve a menyemmel. Alig tudtam bejönni a lakásba, annyi rendőr volt. Azt láttam, hogy a kutya ott állt meg ennél a szomszédomnál, ment be a kutya, még a másik szomszédnál ment a kutya, ide abszolút nem jött be a kutya, be volt zárva a kapu.
Ifj. Burka Ferenc: - Én senkinek nem mondtam, az az igazság, hogy amikor az önkormányzathoz fölvittek délelőtt 11 tájban, akkor semmi jogaimat nem ismertették, csak mondták, hogy mondjam el, hol jártam aznap, mit csináltam, kivel mondtam, minden. És hiába elmondtam ötször is, meg tízszer is, akkor is nem tudom mit akartak, akkor fogták a kezemet, bilincselték, fejemet verték könyvekkel, ilyeneket tettek. Kihallatszott a sírásom is, többen voltak akkor az önkormányzatnál.
A tetthelyen mindössze egy gumicsizma talpnyom-töredéket találtak. Egy tanú előző este együtt látta apát és fiát a kocsmából az áldozat háza felé indulni. A vádiratba már az került, hogy még hazaugrottak gumicsizmát húzni. Az ügyész a tárgyaláson azt mondta: nem szokás olyan ünneplő cipőben lopni menni, amiben kocsmába járnak.
Ifj. Burka Ferenc: - Ami nálam volt, 42-es volt és egy olyat kerestek. Mikor már a börtönben voltam, akkor is kértem, hogy a maradványokat vizsgálják meg, azon kéthetes sár volt, az nem volt a lábamon semmiféleképpen.
Idősebb Burka gumicsizmájára viszont nem leltek rá a rendőrök. A család szomszédja régóta a haragosuk. Tanúként azt mondta: látta, hogy egy szatyorban Burkáné elásott valamit, ami akár a férje csizmája is lehetett. Később gumiszagot érzett, a vád szerint ez arra utalt, hogy az asszony kiásta és elégette a bizonyítékot. A vádirat szerint a fiatalabb Burka felesége is azért mosott reggel, hogy a férfi ruhájából eltüntesse a vérnyomokat.
Zeke László védőügyvéd: - Akár benzinben ki lehet mosni a ruhát, nem fogja tudni nyom nélkül a vért eltüntetni a vászonból. És azt mondták, hogy megvizsgálták ilyen szemszögből is, és valóban, ami volt szennyeződés rajta, annak semmi köze a vérhez.
Id. Burka Ferenc: - Az ügyész azt mondta, hogy ilyen bűncselekményt csak a cigányok követnek el, és azért nem találták a szagmintámat sehol se, mert én egy profi bűnöző vagyok.
Ha volt is közvetlen bizonyíték a helyszínen, az biztosan nem Burkáékra utalt. Az áldozat markában és a mellette lévő farúdon hajszálakat találtak. De a szakértő szerint ezek nem tőlük származtak, így a vád ezzel a fontos részlettel egy percig sem foglalkozott tovább.
Jónáné Dr. Pocsai Edit főügyész-helyettes, Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség: - A szakértői vélemény eredményét követően nem kell további vizsgálatot végezni ezekkel a hajszálakkal, hiszen az a cél, hogy akiket gyanúsítottként az ügyben kihallgattak, azok elkövetői minőségét alátámasztja-e a hajszál eredete. És hogy ha ez nemleges, akkor a továbbiakban e vonatkozásban nincs más teendő.
A hajszálak tulajdonosát azóta sem keresik. Burkáékat pedig kizárólag közvetett bizonyítékok és tanúvallomások alapján nyereségvágyból elkövetett emberölésért ítélték el első fokon 15, illetve 13 évre. Házastársaik bűnpártolásért 10 és 6 hónap felfüggesztett börtönt kaptak.
Ifj. Burka Ferenc: - Az ügyész olyan kijelentést tett, hogy ez a fajta bűncselekmény a cigányokra jellemző. Ezt így mondta, jegyzőkönyvben le van írva.
Zeke László: - A nyereségvágy jelen ügyben rendkívül érdekes, mint minősítő körülmény. Azt gondolom, hogy az ügyészség a mai napig nem adott választ arra a kérdésre, hogy két elkövető számára mi lehet vonzó egy hajléktalan személy ingatlanában, ahol vélhetően nincsen semmilyen érték. Ügyet sem vetnek arra, hogy az asztalon készpénz van. Távoznak az ingatlanból, anélkül, hogy bármit onnan kihoznának.
Jónáné Dr. Pocsai Edit: - Elég arra törekednie az elkövetőnek, hogy ő meg akarja szerezni. Ehhez a minősítő körülményhez az már nem feltétel, hogy ténylegesen magához is vegye.
Valami azért mégiscsak eltűnt: a melléképület tetejéről egy 3 ezer forintos tetőantenna. A vád szerint a brutális gyilkosság után Burkáék nekiláttak fűrészelni. Az antenna nem került elő, és az sem bizonyított, hogy éppen akkor veszett nyoma.
Zeke László: - Ez az ügyészi koncepció szerint a nyereségvágy tárgya.
A Szegedi Ítélőtábla másodfokon nem tartotta elég alaposnak a bizonyítást, ezért 2003 szeptemberében hatályon kívül helyezte az ítéletet és új eljárást rendelt el. Burkáékat azonban a bűncselekmény súlya miatt továbbra is előzetesben tartották. A megismételt eljárásban több tanú visszavonta korábbi vallomását és egy váratlan fejlemény tovább gyengítette a vádat.
Balla Lajos, a Büntető Kollégium elnöke, Debreceni Ítélőtábla: - Jelentkezett olyan személy is, aki az alapeljárásban nem jelentkezett, és arra utalt, hogy esetlegesen nem a terheltek, hanem egy más személy valósította meg a bűncselekményt.
A bejelentés egy olyan falubeli férfira vonatkozott, aki szinte elsőként tett terhelő vallomást Burkáékra, sőt segített a rendőröknek a kertben bűnjeleket keresni. A védelem szerint a nyomozóhatóság nem kezelte jelentőségének megfelelően az új fejleményt.
Ambrus Vencel bűnügyi igazgató, Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság: - Ilyenkor természetes dolog, hogy az eljáró ügyészt értesíti a nyomozóhatóság erről, de jegyzőkönyvet felvenni, nyomozást folytatni a nyomozás befejezését követően ügyész rendelkezése nélkül nem lehet.
Tudomásunk szerint azóta sem indult semmiféle vizsgálat ez ügyben. Tavaly nyáron a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság első fokon felmentette Burkáékat. A Debreceni Ítélőtábla pedig nemrégiben jogerősen is kimondta ezt.
Balla Lajos: - Országosan is nagyon-nagyon ritkán fordul elő, amikor ilyen döntés születik. Nyilvánvalóan akkor lenne hibás a rendszer, hogy ha nem derülne ki akár egy megismételt eljárásban az, hogy az alapeljárásban hozott döntés, az téves volt és ehelyett nyilvánvalóan más döntést kell hozni, mint ahogy az jelen esetben is megtörtént.
Ifj. Burka Ferenc: - Nagyon örültünk annak, én is és a családom is, hogy felmentettek. De ez még nem volt végleges, mert az ügyészség, az megfellebbezte. Tudtuk, hogy lesz egy másodfok, amin bármi történhet. És az nem volt teljes, teljes most volt, amikor kimondták a véglegest. Nagyon örültünk.
Id. Burka Ferenc: - Az az igazság, hogy azért nagyon megviselt ez a hat év, idegileg rendesen kikészültem én is, a fiam is. Hatéves volt a kislányom, mikor bementem és tizenkét éves volt, mire hazajöttem. Még mindig nekem kell alkalmazkodnom, hogy elfogadjon, az az igazság.
Ifj. Burka Ferenc: - Találják meg a gyilkost, az elkövetőt.
EGY NEM CIGÁNY ELKÖVETŐ KÖNNNYEBBEN MEGÚSSZA
- És újabb vendégek a stúdióban. Itt van Kőszeg Ferenc, a magyar Helsinki Bizottság munkatársa és Zeke László, Burkáék ügyvédje. Egyik ügyvéd, ha jól tudom akkor többen, ketten is voltak. Ügyvéd Úr, én nagyon nem értem ezt a történetet. Tehát azért ami a riportból kiderült, itt azért gyakorlatilag szinte semmilyen bizonyíték nem volt Burkáék ellen, mégis hat évig voltak előzetes letartóztatásban, tehát börtönben. Jó, azt én egy darabig értem, hogy van első fok, másod fok, utána megint első fok, tehát az egy hosszadalmasabb prodecúra, eljárás, de hogy lehet valaki Magyarországon hat évig előzetes letartóztatásban úgy, hogy szinte semmilyen bizonyíték nincs ellene?
Zeke László: - Ez a rendszer hibája, azt gondolom. Tehát a jogszolgáltatási rendszer alapvető hibája. Ebben a konkrét esetben talán a legkirívóbb probléma abból ered, hogy az első elsőfokú ítélet meghozataláig 3 év eltelt előzetes letartóztatásban. Tehát ez egy kirívóan hosszú idő, erre van több precedens döntés az Emberi Jogi Bíróság előtt, a strasbourgi bíróság előtt, amikor a magyar államot elmarasztalják ilyen hosszú tartalmú előzetesért. Ez a hibája a rendszernek. Egyetértek abban a bíró úrnak a bejátszásban elmondott szavaival, hogy a rendszer azért jó alapjaiban, mert kilöki magából a hibás döntéseket. Tehát itt négy bírósági döntés van, ebben az első volt hibás. Az én véleményem szerint ez a hiba, ilyen döntést hozni. A második, harmadik és negyedik döntés viszont nagyon jó volt. A hatályon kívül helyező is és a két ezt felülbíráló döntés is. Az a baj azonban, hogy ez hat évig tart, ez a fő gyökere, problémája a dolognak. És hogy nem derül ki hamarabb egy ilyen hibás döntés és ennek a lényege.
- És erre rámehetnek emberek életei, jelen esetben két ember élete. És hát az igazi tettes még mindig nincsen meg. Ön ugye a kezdetektől fogva ott volt és Ön védte Burkáékat. Az eljárás során - a riportban is már esett szó erről - milyen gyakran, vagy mennyire volt érezhető az, hogy itt mondjuk a hatóságok részéről, ügyészség vagy bíróság vagy rendőrség, azért vaskosan ott van az előítélet. Cigányokról, romákról van szó.
Zeke László: - Egy-egy rosszul megfogalmazott mondaton túl, ami azért ilyesmi jellegű eljárásokban elő-előfordul.
- Ez természetes, hogy előfordul?
Zeke László: - Nem természetes, nem kellene, hogy természetes legyen. Én nem ezekre helyezném a hangsúlyt. Én a hangsúlyt arra helyezném talán, ami példaértékű ebben a történetben, utaltak rá Burkáék is a filmben, hogy jellegzetesen cigány elkövetési mód, ugye ez elhangozhat a bíróságon az ügyészségnek az álláspontjaként anélkül, hogy a bíróság ezt kikérné magának. Én nekem ez volt a fő problémám. Egyrészt szakmailag ez butaság - hadd mondjam ezt - hiszen elégetni egy bizonyítékot, ez mitől lenne egyébként jellegzetesen cigány dolog. Colombo epizódjai ezzel tele vannak, és egyetlen cigányt sem látunk ezekben a filmekben. Másrészről pedig hogyan lehet bizonyítékként kezelni egy ilyen feltevést, egy ilyen előítéletet? Tehát innentől kezdve, hogy ha a bizonyíték elégetésének nyomát látjuk, akkor faji alapon fogjuk kiválasztani az elkövető személyét? Ez egy olyan fajta durva megjegyzés, amely fölött én szerintem nem lett volna szabad talán a bíróságnak sem elmennie. Megjegyzem, ez csak az elsőfokú eljárásban hangzott el.
- Az elsőfokú eljárás, amit Önök is kifogásolnak. Kőszegi Úr, ez mennyire jellemző a magyar igazságszolgáltatás rendszerében, a rendőrség, az ügyészség és a bíróság esetében, hogy valakit a származása alapján megbélyegeznek? Úgy tudom, hogy erről a Helsinki Bizottság készített is egy tanulmányt, egy kutatást. Mit mutatnak a számok, az adatok?
Kőszeg Ferenc: - Valóban elkészítettünk egy kutatást. Ez a kutatás nem teljes értékű, és hogy nem az, az már részben összefügg és részben amit erre tudok mondani, az valamennyire válasz is a feltett kérdésre. Annyiban, hogy a bíróságoknak csak egy része tette lehetővé, hogy a lezárt ügyek aktáiban kutassunk. Más bíróságok ezt megtagadták, méghozzá azért, mert az akkori, az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsnak az egyik tagja azt mondta, hogy ilyen vizsgálatra, amelyik arról szól, hogy a büntetőeljárásban mennyire érvényesülnek az előítéletek, a cigányellenesség, ilyen vizsgálatra nincs szükség, hiszen nem is lehetséges, hogy ilyenek érvényesüljenek, hiszen Magyarországon tilos a származásra vonatkozó adatokat nyilvántartani, tehát a bíróság nem is tudja, mondom, az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsnak az egyik tagja, aki jelenleg vezető beosztású bíró, tehát ilyen fajta...
- Itt az élő cáfolat például ebben az ügyben, a bírósági tárgyalóteremben...
Kőszeg Ferenc: - De nemcsak ezt cáfolja, hanem ennek ellenére, miután a bíróságok egy része mégiscsak engedélyezte a kutatást, kiderült, hogy az aktáknak, azoknak az aktáknak ahol a gyanúsított vagy a vádlott roma, azoknak az aktáknak a 70-80 %-ában volt valami egyértelmű utalás vagy a tanúvallomásban, vagy ügyészi, bírói kijelentésben az elkövetőnek vagy a gyanúsítottnak a származására. Na most ami ennek következtében, a részleges engedélyezés következtében a csonkán maradt vizsgálatnak azért egyértelmű eredménye az az, hogy a rendőrségi nyomozásban, pontosabban a felderítési törekvésekben igenis van egyfajta előítélet, az a bizonyos dolog, amit az angolszász, amerikai angol szakirodalomban etnikai profilalkotásnak hívnak.
- Ez mit jelent?
Kőszeg Ferenc: - Mi a legátlagosabb bűncselekményeket vizsgáltuk, egy 1200 fős...
- Lopásokat...
Kőszeg Ferenc: - Igen, lopás, rablás. De hát különösen a lopásügyben volt ez világos, hogy a nem cigány elkövetők esetében a nem cigány elkövetőknek a 23 %-a került a rendőrség kezébe, vagy látókörébe, tettenérés következtében. A cigány elkövetőknek mindössze 13 %-a. Ezzel szemben az utcai igazoltatás során az elkövetők, a nem cigány elkövetőknek a 17 %-a bukott le, a cigány elkövetőknek a 29 %-a. Magyarán ez azt jelenti, hogy miután Magyarországon elképesztően nagy számban hajtanak végre igazoltatásokat, másfél milliós számban évente igazoltatnak embereket, ezeknek feltehetőleg egy aránytalanul nagy része cigány, illetve külföldi, illetve színesbőrű külföldi. Tehát az ő esetükben a lebukásnak ez a módja sokkal nagyobb, mint a - hogy így mondjam - fehér emberek esetében. Volt azzal kapcsolatban tapasztalatunk, hogy egy rutin rendőrségi ellenőrzés során bementek rendőrök egy IX. kerületi kocsmába és ott mindenkit igazoltattak, aki cigány volt, senkit nem igazoltattak, aki nem volt cigány. Tehát a rendőrségi eljárásban, és nevezetesen az igazoltatásban, nagyon erőteljesen érvényesül ez az etnikai megkülönböztetés.
- Tehát ez kitapintható otthon, mindennapokban...
Kőszeg Ferenc: - Azt lehet mondani, még hogyha zárójelbe tesszük is azt, hogy az eljárás, a bírósági eljárás során van egy diszkrimináció, az egészen biztos, hogy egy cigány elkövetőnek, pontosabban egy nem cigány elkövetőnek sokkal nagyobb esélye van arra, hogy megússza, hogy kiderüljön, hogy ő követte el a bűncselekményt, mint egy cigánynak.
- Értem. Az előző beszélgetésben a Daróczi János, az MTV Roma Magazinjának felelős szerkesztője utalt arra, hogy azért ez a fajta előítélet - most nagyon kisarkítom és nagyon kifacsarom ezt a történetet - azért a többségi társadalomnak se jó, az államnak se jó, hiszen - például ugye hat évig két ember ártatlanul volt börtönben - hát ezért azért valami fajta kártérítés is jár. Itt most Önök miben gondolkodnak, mekkora összegben, és adott a válasz, hogy miért kérik ezt a kártérítést.
Zeke László: - Pontosítsunk: kártalanítás. A kártalanítás esetében nem kell a jogellenességet firtatni. Tehát ez alanyi jogon jár, akit felmentenek és aki előzetesben volt azt megelőzően, annak ez jár. Bírói mérlegelés kérdése pusztán ennek az összegszerűsége. Ez egy nem vagyoni jellegű kártétel egyébként. Tehát a bírónak azt kell majd mérlegelnie, hogy mit ér meg ez egy ember életéből. Nincs család, nincs magánélet, nincsenek gyerekek, nincsenek perspektívák, erkölcsileg, egzisztenciálisan is hátrányos helyzetbe kerül...
- Ez abszolút érthető. Nagyon kevés az időnk, egy összeget mondjon: Önök mekkora kártalanításra számítanak?
Kőszeg Ferenc: - Mi azt gondoljuk, hogy épp ideje átlépni azokat a szemtelenül alacsony bírói gyakorlatban megjelenő összegeket, amelyek pár millió forintot jelentenek. Mi demonstratíve magas összeget szeretnénk: 50-50 millió forintot, tehát összesen a két ember esetében százmillió forintról van.
- Köszönöm szépen, hogy itt voltak és mindezt elmondták.
hirado
2006.05.18. 09:25
Legfrissebb hirek
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
- Viharral érkezik a hidegfront
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Ezeken a magyar településeken már készülhetnek az ivóvízhiányra
- Fokozódik a konfliktus: tűzharc tört ki a Wagner-csoport és az orosz légierő között, már három helikoptert lelőttek
- Putyin beszédet intézett népéhez a a Wagner-csoport lázadása után: „Az ilyen fenyegetésre keményen fogunk reagálni”
- Lázadás tört ki Oroszországban: a Wagner zsoldoscsoport elfoglalt egy orosz várost, Putyin hamarosan beszédet mond
- Olyan vihar jöhet, ami ellen az esernyő nem elég
- Ők öten vesztek hullámsírba a Titan fedélzetén
- Az Európai Parlament megszavazta: Magyarország alkalmatlan az uniós elnökségre
- Aligha most robban föl a Balkán puskaporos hordója
- Putyin arra játszik, hogy legyen ürügye az első nukleáris csapásra
- Novák Katalin a kórházban indította a reggelt
HIRDETÉS
