HIRDETÉS
HIRDETÉS

HÍREK > BŰNÜGY > Két nagy per kezdődik szerdán

t: 1311

Két nagy per kezdődik szerdán

Szerdán kezdődik el Kulcsár Attila és 21 társa büntetőpere a Fővárosi Bíróságon.

A 71 oldalas vádiratban többek között sikkasztás, pénzmosás, vesztegetés, orgazdaság és bűnpártolás szerepel. Kulcsár Attila vádlott-társai között van Rejtő E. Tibor, a K and H Bank volt vezérigazgatója, Kerék Csaba, a Britton Kft. volt ügyvezető igazgatója és az Egyesült Államokból önként hazatért Schönthal Henrik.

A sikkasztás elkövetési értéke körülbelül 23 milliárd forint, a cselekménnyel okozott kár mintegy 8,3 milliárd, amiből 6,3 milliárd forint - hét gyanúsított teljes vagyona, négy cég - van zár alatt.
A nyomozás során 157 kötet, körülbelül 55 ezer oldalnyi nyomozati irat és 110 ezer oldalnyi melléklet készült. A K and H-ügyhöz kapcsolódva tucatnyi nyomozás indult.

Tavaly a Fővárosi Bíróság büntető kollégiumának vezetője, Frech Ágnes azt nyilatkozta, hogy az elsőfokú eljárás akár két évig is eltarthat.


Kulcsár Attilával összefüggésben több magas rangú rendvédelmi vezető ellen is büntetőeljárások indultak. Ez év februárjában Bácskai János tábornokot, a maffiaellenes központ korábbi vezetőjét nem jogerősen egy év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte és lefokozta az ellene Kulcsár Attilával kapcsolatban hivatalos személyként elkövetett bűnpártolás miatt indult büntetőügy megismételt elsőfokú eljárásában a Csongrád Megyei Bíróság katonai tanácsa. Bácskai János 2003 nyarán, a Kulcsár-ügy kipattanása után Ausztriában találkozott a magyar hatóságok elől bujkáló brókerrel.


Molnár Csaba alezredes ellen, aki 2003-ban az Országos Rendőr-főkapitányság pénzmosás elleni osztályának vezetőjeként közreműködött a Kulcsár-ügy több gyanúsítottjának - köztük a brókernek Bécsben történt - elfogásában, egy Kulcsár Attilával közvetlenül összefüggő ügyben emelt vádat az ügyészség.
Bácskai János és Molnár Csaba egyaránt tagadta az ellen felhozott vádakat.

Ez év februárjában a Központi Nyomozó Főügyészség megszüntette azt a nyomozást, amit a brókerügyben vesztegetés miatt rendeltek el Puch László és Baja Ferenc szocialista országgyűlési képviselők szerepének tisztázására. Kulcsár Attila egyik vallomásában azt állította, hogy Puch László és Baja Ferenc segítette őt a sikkasztásban, ezért több tízmillió forintot kaptak. Az ügyészség szerint azonban nem bizonyítható Kulcsár Attila állítása, ezért megszüntették a nyomozást.

Viszont már tavaly októberben jogerősen letöltendő szabadságvesztésre ítélt a Fővárosi Bíróság bűnsegédi magatartás miatt egy személyt, aki közreműködött annak a Szász Károlynak a bántalmazásában, aki 2003-ban a PSZÁF egykori vezetőjeként az úgynevezett Pannonplast-ügyben a bűnüldöző szervekhez intézett bejelentésével a Kulcsár-ügy egyik elindítója volt.

Szerdán kezdődik a Szlávy Bulcsú megölése miatt indult büntetőper a Pest Megyei Bíróságon.

Az ügyben korábban három személyt helyeztek előzetes letartóztatásba, mert a bűnüldöző hatóságok szerint 1997. július 31-én a "Balaton királyaként" ismert sértettet Budaörsre csalták és egy irodában lelőtték, majd holttestét a főváros XII. kerületében egy garázs szerelőaknájába rejtették és lebetonozták.


Az egyik feltételezett elkövetőt, W. Lászlót hét évvel később, 2004. január 23-án tetten érték a rendőrök, amint éppen a holttest kiemelésén és más helyre történő elrejtésén fáradozott. A rendőrök a helyszínen őrizetbe vették W. Lászlót, majd folytatták a garázs padlójának kibontását, és egy nejlonfóliába burkolt holttestet találtak az évekkel ezelőtt betonnal kiöntött szerelőaknában. A tetemet számos ismertetőjel és egy névjegykártya alapján Szlávy Bulcsúval azonosítottak.

Szlávy Bulcsúnak, aki a "Balaton királyaként" vált ismertté, a kilencvenes évek elején számos Balaton-parti szórakozóhelyen volt érdekeltsége, a törvénnyel többször összeütközésbe került. 1994 szeptemberében a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság körözést adott ki ellene hat rendbeli zsarolás bűntettének kísérlete, bűnszövetkezet szervezése, súlyos testi sértés, valamint tartozás fedezetének elvonásának alapos gyanúja miatt. Ezután Szlávy Bulcsú "üzleti ügyeit intézni" Spanyolországba távozott.

A hatóságok nemzetközi körözés alapján fogták el Szlávyt 1994 októberben, ahonnan 1995 nyarán került a magyar hatóságokhoz. Az előzetes letartóztatásból szabadult Szlávy Bulcsú 1997-ben tűnt el. A rendőrség kezdeményezésére 2002-ben államigazgatási eljárás indult az eltűnt vállalkozó felkutatására, és egy év múlva megalapozottá vált a gyanú, hogy Szlávy Bulcsú bűncselekmény áldozata lett. Szlávy Bulcsú eltűnése előtt konfliktusokba keveredett több, akkori alvilági vezetővel, gyilkosát is egykori haragosainak körében keresték a nyomozók.

Az eljárás adatai szerint 1997 júliusának utolsó hetében Szlávy komoly vitába keveredett egy másik vállalkozóval, W. Lászlóval, aki tőle bérelt egy éjszakai szórakozóhelyet. Az összetűzés egyrészt személyes okra, másrészt egy elszámolással kapcsolatos nézeteltérésre vezethető vissza, ugyanis a bár portaszolgálatát Szlávy emberei látták el. Lapinformációk szerint a személyes okok arról szóltak, hogy Szlávy Bulcsú "megerőszakolta a vállalkozó barátnőjét".

Szlávy Bulcsú a 90-es évek elején alelnöke volt a Magyar Republikánus Pártnak.

hirado

2006.05.01. 11:21

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

Legfrissebb hirek