Február elején alakult meg a Adóreform Bizottsága, amelynek célja az adózási rendszer egyszerűsítését szolgáló szakmai reform kidolgozása. A bizottsági munka két szinten az ún. Főbizottságban, illetve öt munkabizottságban folyik. Tevékenységében az érintett tárcák és hatóságok (GKM, PM, Esélyegyenlőségi Minisztérium, APEH) képviselőin kívül neves független szakemberek is részt vesznek. A PM által a bizottság elé terjesztett vitaanyag kiiktatná a vállalkozások adózása tekintetében az egymásnak ellentmondó szabályokat.
A munkába járás költségeinek enyhítését szolgálja az a személyi jövedelemadóban várható módosítás, amely szerint a személygépkocsi használata esetén az évek óta változatlan összegű, 3 forint/kilométeres adómentes költségtérítést 6 forint/kilométerre emelheti a munkáltató.
Megszűnhet az előtársasági időszakra vonatkozó soron kívüli adóbevallási kötelezettség. A jelenlegi szabályok szerint a gazdasági társaságok a létesítő okirat cégbírósági benyújtásától a cégjegyzékbe történő bejegyzés időpontjáig ún. előtársaságként működhetnek. A cégbejegyzés megtörténtével az előtársasági időszak lezárul, amelyről az adózót valamennyi adónem tekintetében soron kívüli bevallási kötelezettség terheli. A PM álláspontja felesleges az általában igen rövid előtársasági időszak tekintetében a bevallási kötelezettség fenntartása. Az előtársasági bevallást a következő adómegállapítási időszak bevallási kötelezettségével együtt kell majd teljesíteni.
A helyi iparűzési adóhoz kapcsolódó adóalap-csökkentésre csak akkor kerülhet sor, ha az adózónak az adóév utolsó napján nincsen köztartozása. A köztartozás azonban nem csak adótartozást jelent, éppen ezért a pénzügyi tárca szerint a jövőben csak az állami és az önkormányzati adóhatóság felé fennálló tartozás lenne kizáró ok. Az evások az iparűzési adóbevallás egyszerűsített módjának a választásáról az adóévet megelőző évről (pl. 2005. esetében 2004-es évről) szóló adóbevallással egyidejűleg kell bejelenteni. A módosító javaslat értelmében az adózó a választását legkésőbb az adóévről szóló bevallás benyújtásáig, azaz azzal egyidejűleg tehetné meg (pl. 2005-ös bevallás esetében 2006. május 31-ig.)
A jelenlegi szabályozás adótitokra hivatkozással nem teszi lehetővé, hogy az adózó az internetes keresztül győződjön meg arról, az üzleti partner regisztrált adóalany. A pénzügyi tárca javaslata értelmében lehetővé kellene tenni az online ellenőrzés lehetőségét.
A január elsején bevezetett vállalkozói járulék szabályozása kissé pontatlan. A foglalkoztatás elősegítéséről szóló törvény értelmében az egyéni és a társas vállalkozó az egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem után 4 százalékos mértékű vállalkozói járulékot fizet. Mentesül a járulékfizetés alól a nyugdíjas személy, illetve az az egyéni és társas vállalkozó, aki a munkaviszonyban is áll, és munkaideje eléri a heti 36 órát. Korrekciós módosítással egyértelművé lehetne tenni, hogy a többes jogviszonyban, vagy hallgatói jogviszonyban állóknak nem kell járulékot fizetniük.
Az általános forgalmi adót érintő változás, hogy külön engedély nélkül, a törvény erejénél fogva lehetőség nyílna önellenőrzés esetén a mérsékelt pótlékszámítás alkalmazására. A göngyölítéses módszer alkalmazása miatt gyakran előfordul, hogy egy hiba miatt több hónap, negyedév áfa-bevallását kell önellenőrzéssel módosítani. A jelenlegi szabályok szerint azonban ilyen esetben a mérsékelt pótlékszámításra csak külön kérelem alapján kerülhet sor.
Az építési telek megszerzéséhez fűződő feltételes illetékmentesség szabályainak a módosítása a magánszemélyek számára jelenthet lényeges könnyebbséget. A lakóház építésére alkalmas telektulajdon megszerzése ugyanis illetékmentességet élvez, ha azon az ingatlanszerző négy éven belül lakóházat épít. Az illetékmentesség azonban csak akkor válik véglegessé, amikor a lakóház felépítését - a négy év elteltét követő 15 napon belül - a használatba vételi engedély benyújtásával igazolják. Ellenkező esetben az illetékhivatal a felfüggesztett illeték megfizetését írja elő méghozzá késedelmi pótlékkal növelten. A PM javaslata értelmében az igazolási rend lényegesen leegyszerűsödne. Az illetékhivatal kötelezettsége lenne, hogy a négy év elteltével megkeresse az illetékes építésügyi hatóságot annak közlésére, hogy használatba vételi engedély kiadása megtörtént-e vagy sem.
[LHP.HU]
2005.02.19. 18:18