HÍREK > AKTUÁLIS > Árvízvédelmi vészhelyzet - VIDEÓ + KÉPGALÉRIA!
t: 711
Árvízvédelmi vészhelyzet - VIDEÓ + KÉPGALÉRIA!
A Dunán a Komárom-Esztergom-Budapest és Tas közötti szakaszon, az Ipoly folyónak pedig Ipolytölgyes és a torkolat közötti részén rendelte el a miniszterelnök az árvízvédelmi vészhelyzetet. A nagyobb települések közül ez elsősorban a fővárost és Esztergomot érinti.
A vészhelyzet azt jelenti, hogy ezeken a területeken a polgármesterek és a megyei közgyűlések elnökei egyedül dönthetnek bizonyos intézkedésekről. Vagyis nem kell megvárniuk a képviselőtestület jóváhagyását. Így például elrendelhetik az árvízveszélyes területekről a kitelepítést.
„Elrendelhető korlátozás az árvízveszéllyel érintett területeken az ott-tartózkodás tilalma, vagy engedélyhez való kötése. Elrendelhető közlekedési korlátozás, utazási, beutazási vagy kiutazási korlátozás” – mondta Gyurcsány Ferenc, az MSZP miniszterelnök-jelöltje.
Emellett a polgármesterek elrendelhetnek folyamatos polgári védelmi szolgálatot, dönthetnek a hátrahagyott állatok, mezőgazdasági termények elszállításáról, vagy az árvíz miatt elhagyott házak őrzéséről.
Budapesten a Római-partról már több családot kitelepítettek. Lezárták a Margit- és a Hajógyári-szigetet. A főváros eddig 500 millió forintot költött az árvíz elleni védekezésekre. A főpolgármester szerint a vészhelyzet kihirdetése azért is fontos volt, mert ezentúl a védekezés költségeit nem a város, hanem az állam fizeti.
„Ha egy gátrendszer veszélyben van, hogyha átszivárgások történnek, buzgárak törnek fel, akkor azonnal intézkednünk kell, mint ahogy a tömegközlekedéssel kapcsolatban is. Vagy a tűzoltóságot kell mozgósítani, embereket kell a legveszélyeztetettebb helyekről elszállítani, kitelepíteni” – mondta Demszky Gábor szabaddemokrata főpolgármester.
Esztergomban is súlyos a helyzet. A megáradt Duna tönkretett egy szakközépiskolát, egy tornatermet, és elárasztotta a helyi könyvtárat is. A polgármester szerint egyelőre nincs szükség korlátozó intézkedésekre.
„Az szükséges, hogy a sziget ne csak egy gátat, hanem két zsilipet is kapjon, erről évek óta folyamatosan tárgyalunk, készülnek is tervek erre vonatkozóan, de a megvalósítást mindig a távoli jövőbe tolja ki a kormány és az állam” – mondta Meggyes Tamás, Esztergom fideszes polgármestere.
A polgármester abban bízik, hogy a gátak bírják a terhelést. A Duna vízállása Esztergomnál ugyanis várhatóan már hétfő este megdönt minden eddigi rekordot.
Veszélyhelyzet kihirdetésére Magyarországon eddig még nem volt példa, a kormány ódzkodott is a bevezetésétől. Bár az RTL Klub Híradója úgy tudja: vízügyi szakemberek már vasárnap is javasolták ezt, a kabinet a választási kampány miatt másként döntött. Veszélyhelyzetben ugyanis korlátozhatják az embereket alkotmányos jogaikban. Hétfőn azonban a kormányzati koordinációs bizottság - az árvízi védekezésre hivatkozva - mégis úgy döntött, hogy elrendelik a vészhelyzetet.
A Duna vízgyűjtő területén szerdától esőt, sőt, zivatarokat jósolnak a meteorológusok. Ez a vízmennyiség pedig a jövő hétre érkezik meg az országba. Hétfő délután a Duna vízszintje meghaladta a 2002-es rekordmagasságot. Valószínűleg a keddi tetőzésig tovább nő a vízszint. A Tiszán pedig még nem is vonult le az ár.
Nem „érdekelte” a helyieket Leányfalun, hogy az árvíz miatt lezárták a 10-es utat. Hétfő délután kettőkor még bejutott egy dzsip a településre. A mögötte haladó kisteherautó azonban már nem volt ilyen szerencsés.
Már nemcsak a katonák, hanem a tanulók is beálltak homokzsákokat pakolni, például a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemről. Hétfőn 20 ezren dolgoztak a magyarországi gátakon, 3039 kilométert kell védeniük.
„Minden szakaszon védekezés folyik, ez a helyzet másfél-két hétig folyamatos lesz. Sőt, nem zárom ki, hogy tovább tarthat, mert a keleti folyókon az árhullámok még el sem indultak” – mondta Dobson Tibor, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője.
A Duna és a Tisza vízgyűjtő területére is esőt mondanak szerdától. A 20-25 milliméternyi csapadék a jövő hétre ér ide. Emiatt újabb árhullámok várhatók.
Az elmúlt egy napban 200 millió forint volt a védekezés becsült költsége. Jelenleg 32 ezer ember van veszélyben az árvíz miatt, legtöbbjük ártérben lakik.
Ötvenkettő település 458 lakóját kellett eddig kiköltöztetni, de mindenki biztonságban van. A többség a rokonoknál lakik, de volt olyan, aki azt mondta, inkább felköltözik a padlásra, és ott vészeli át az árvizet. Budapesten a Duna vízszintje hétfő délután meghaladta a 2002-ben mért magasságot.
A HÉV alagútjába is betört a Duna vize. A szerelvények ezért a Batthyányi térig nem közlekedhetnek. Ha még egy métert emelkedne a vízszint, a metróalagutat is le kell zárni. A vízszintemelkedés miatt városszerte a csatornákból is jött fel a víz, és sok helyen az utakon is fennakadást okozott. A Római-parton összesen 200 ezer homokzsákkal erősítik a gátakat.
Most már a HÉV alagútjában is folyik a víz Budapesten, ezért az alagutat lezárták, a szerelvények pedig csak a Margit hídig járnak. A BKV vezérigazgatója szerint nem építési hiba miatt alakult ki ez a helyzet, hanem azért, mert túl magas a Duna vízszintje.
A 2-es metró aluljárójában igazi zuhany fogadta az utasokat. Egy elektromos kábel bevezető csövén át ugyanis dőlt a víz az aluljáróba. Aba Botond szerint, ha szükséges, lezárják a metrót is.
„A metró nincs veszélyben, de ha a víz átlép egy kék vonalat - ez egy vízvonal -, akkor a metróállomás lezárható” – mondta Aba Botond, a BKV Rt. vezérigazgatója.
Méghozzá egy hermetikusan záródó kapuval. A fővárosban egyébként rövidebb úton jár a 2-es villamos, amelynek vonalán az árvízveszély ellenére locsolták a síneket. A főváros több pontján a csatornákból jön fel a Duna vize, a Batthyány téren nem is bírtak vele. Homokzsákokkal próbálják útját állni, de ez sok helyen nem sikerül, és a kiömlő víz miatt óriási dugók alakultak ki.
„A vízállás magas és a gravitáció nem működik, szivattyúzni kell. Zárva van az összes csatorna a Duna és a csatornák között” – mondta Palkó György, a Fővárosi Csatornázási Művek vezérigazgatója.
A vezérigazgató szerint nem fordulhat elő, hogy a csatornákon keresztül feltörő Duna-víz összekeveredik a szennyvízzel. A Római-parton is rengeteg úgynevezett buzgár ellen kellett védekezni. Több száz ember összesen 300 ezer homokzsákkal erősíti a gátakat.
Átütemezik az útépítéseket
Az útfelújításokat is lelassíthatja az árvíz. A budapesti Nánási úton és az alsórakpartokon is a védekezés, illetve az elöntés miatt kellett leállítani a munkát. Ráadásul a rakpartok a főváros legforgalmasabb útjai, így hétfő reggel a párhuzamos és a bevezető utakon is dugók alakultak ki. Erre lehet számítani este is, és a következő napokban.
Emellett az sem biztos, hogy a beütemezett felújítások időben elkezdődhetnek, ugyanis a Nagykörút felújítása is csúszhat akkor, ha április 22-éig nem vonul le az ár.
„Akkor nem tudjuk megkezdeni a Nagykörút akadálymentesítését a rakpart miatt, viszont az meg elengedhetlenül fontos, hogy megkezdjük április 22-én, mert mire a 2-es metró felújítása megindul, a nagykörúti munkát be kell fejezni” - mondta Vajda Pál szocialista főpolgármester-helyettes.
Tíz méterig védenek a gátak
A mostani árvíz a szakemberek szerint Budapesten nem fenyeget lakóépületeket. A jelenlegi védműveket az 1870-es években építették ki, és az 1876-os nagy árvíz után körülbelül egy méterrel megemelték azok magasságát. Akkor 867 centiméteren tetőzött a Duna, és betört a fővárosba.
A legnagyobb úgynevezett jeges árvíz azonban 1838-ban volt, 1024 centiméteres volt a folyó vízállása. Akkor a Nagyvárad tér, a Keleti pályaudvar, az Állatkert és a Váci út által határolt területen minden víz alatt volt, kivéve az Erzsébet teret és a Ferenciek terét, mert azok magasabban vannak.
Az RTL Klub Híradója által megkérdezett szakember szerint a most várható 860 centiméteres vízállásnál, ha a védművek nem épültek volna meg, a Rákóczi út bizonyos részein körülbelül 20 centiméteres lenne a víz, de az Astoriánál akár az egymétert is elérhetné. A Veres Pálné utca még mélyebben van, így ott akár másfél méteres is lehetne a víz. A Parlamentet és a Bazilikát azonban valószínűleg nem fenyegetné, mert azok töltésre épültek.
A 10-es és a 11-es főutat is le kellett zárni a Duna áradása miatt, így Komáromból Esztergomba csak 50-60 kilométeres kerülővel lehet eljutni. Ráadásul hétfőn már vonattal sem lehet erre jönni, mert a sínek töltései is vízben állnak, ezért a MÁV leállította a forgalmat.
„Értesítjük kedves utasainkat, hogy az árvíz miatt, az Almásfüzítő és Esztergom közötti vasúti közlekedés bizonytalan ideig szünetel!”
Hétfő reggel már nem sokan voltak, akik meglepődtek a hangosbemondó hallatán. Komáromból már vasárnap is csak a Tatabánya, Budapest kerülővel lehetett Esztergomba utazni vonattal. A Duna ugyanis teljesen körbefogta a vasúti töltést. A MÁV ezért ezen a szakaszon leállította a forgalmat.
Korábban azt tervezték, hogy nem indítanak vonatpótló buszokat, de a volános sofőrök elfogadják a vonatjegyet. Reggelre azonban kiderült, hogy Esztergomba már buszok sem indulnak.
Az Esztergomba vezető országutat több mint félméteres víz borítja. Mostanra az egész partszakasz víz alá került, így nem csak Esztergomig, hanem Visegrádra sem lehet közúton eljutni.
Az árvíz miatt nem csak a térségben élők közlekedése nehéz, a nemzetközi vonatok is legalább fél órát késnek. A Budapest-Bécs vonalon a víz több helyütt a töltésig ér, ezért a vonatok csak a Dunától távolabbi sínpárt használhatják, és azon is csak lassan mehetnek.
Kampány helyett védekezés
Az árvíz miatt a politikusok is megváltoztatták programjukat. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Kismaroson járt, ahol azt mondta, hogy az osztrák előrejelzések szerint újabb esőzések lesznek, ezért az árvízszint a 2002-esnél is magasabb lesz. A kormányfő szerint az elkövetkezendő négy-öt nap kritikus lesz.
Orbán Viktor, a Fidesz elnöke Szentendrére ment a gátakon dolgozó katonákhoz és diákokhoz. A pártelnök szerint jelenleg az a legnagyob baj, hogy a településeknek nincs elég pénzük a védekezésre.
A Fidesz miniszterelnök-jelöltje azt mondta, hogy bár a vasárnapi nagygyűlésen a beteg gyerekeknek gyűjtöttek pénzt, de annak egy részét várhatóan átcsoportosítják az árvízkárosultak javára.
„Miután százasokban van, szerintem még nem számolták össze. Az biztos, hogyha a kormány nem ad a fővárosnak továbbra sem a védekezéshez szükséges forrásokra pénzt, akkor néhány millió forintnyi támogatást a Fidesz költségvetéséből át kell, hogy csoportosítsunk a védekezésre” – mondta Orbán Viktor, a Fidesz miniszterelnök-jelöltje.
180 ezer hektáron öntötte el a Duna az ártéri erdőt Tolnában, Gemencnél. Az őzeket és a vaddisznókat a vadászok megpróbálták etetéssel a magasabb területekre szoktatni. A víz már most két méter mély az erdőben, így azok az állatok, amelyek nem érték el a vaddombokat, valószínűleg elpusztulnak.
A vaddisznók malacok nélkül álldogálnak az erdő egy magasabb pontján. Kicsinyeik valószínűleg már elpusztultak. Hétfő estére ezt a töltést is elönti a Duna, így éjjel tovább kell úszniuk a 6 fokos vízben, magasabb helyet keresve.
„Jelenleg egy magasabb pontján vagyunk az ártérnek, de alattunk két méter víz van. Körülbelül 95-96 százalékos most az elöntés, még egy méter vizet várunk, ez annyit jelent, hogy a vaddombokon kívül minden víz alatt fog lenni” – mondta Lőrincz Sándor, a Gemenc Zrt. Szekszárdi Erdészet fővadásza.
A tisztások helyén tavak, az utak helyén folyók alakultak ki az ártéri erdőben. A vadászok motorcsónakkal járőröznek a fák között, és megpróbálják a magasabban fekvő vaddombok, vagy a gátak felé terelni az állatokat.
Az egyik őz például csak néhány méterre volt a biztonságot jelentő szárazföldtől, de nem mert átkelni a nagy sodrású vízen. Egy fiatal bikát viszont a töltés túloldalán dolgozó vízügyi szakembereknek sikerült kiterelniük az áradó Dunából.
A szakemberek a 2002-es árvíznél nagyobb áradásra számítanak. Akkor a szarvasok tíz százaléka, a vaddisznóknak viszont az egyharmada elpusztult.