HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Két hét alatt csaknem hétszáz új álláshirdetést adott fel a Belügyminisztérium, óriási a tanárhiány
- Jön még pénz Brüsszelből? Megszólalt a miniszter
- Gyárfás Tamás ismét a bíróság előtt: kulcsfontosságú hangfelvételek kerültek terítékre
- Mi történt? Lezuhant egy helikopter a Mount Everest közelében - Senki nem élte túl
- Mutatjuk, melyek lesznek a legfontosabb témák a vilniusi NATO-csúcson
HIRDETÉS
HÍREK > BŰNÜGY > Rokkantnyugdíjért ölt - rablások és szökések - igazságot kapott, munkát nem
Kékfény, 2006. március 29.
Eltűnés után. Meddig titkos a telefon híváslistája?
Rokkantnyugdíjért ölt a 21 éves fiatalember.
Első fejezet. Életregény a fegyházból.
Igazságot kapott, munkát viszont nem.
Végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte a bíróság első fokon, nem jogerősen azt a 4 fiatalembert, akik 2003 novemberében halálra vertek és szurkáltak egy siketnéma fiút. Ötödik társuk, aki nem volt ugyan a tragédia helyszínén, de tudott a gyilkosságról és mégsem szólt a rendőrségnek, felfüggesztett börtönbüntetést kapott. Az áldozat szülei keveslik a büntetést, a vádlottak viszont enyhítésért fellebbeztek.
*
PÉNZÉÉRT ÖLTÉK MEG A SÜKETNÉMA FIÚT
Az áldozat, Viktor a tragédia idején 25 éves volt. Siketnémasága ellenére egyáltalán nem volt zárkózott, barátai jószívű, konfliktuskerülő embernek ismerték. Szülei mindenben támogatták, ezért anyagi problémái nem voltak. Pénzét a haveri körben előszeretettel mutogatta, lehet, hogy ez lett a veszte. Egyik este ugyanis egy buliban összevitatkozott néhány ismerősével, akik ezért elhatározták, hogy megölik. Úgy gondolták, ezzel pénzhez is jutnak. Másnap kicsalták egy elhagyott területre, Alsónémedi határába, majd ütni és szurkálni kezdték. A fiú menekülni próbált, de a kés, a tőr és a boxer erősebb volt. Viktor még a helyszínen meghalt. Az öt vádlott közül hárman vettek részt a gyilkosságban, negyedik társuk csak a holttest elrejtésében segített, majd később az ő vallomása tisztázta az eseményeket.
R. János negyedrendű vádlott: - Én nem akartam, hogy meghaljon. De nem tudtam, hogy akkor mi történik. Én bocsánatot kérek a szüleitől is.
A vádlottak elfogásuk után beismerték a gyilkosságot. Azt mondták, Viktornak azért kellett meghalnia, mert erőszakos volt és féltek tőle. Barátja azonban mást állít.
Soltész Zoltán, az áldozat barátja: - Én nem annak nevezném, hogy erőszakos lett volna, hanem mivel, hogy süketnéma volt, nehezen értette meg magát az emberekkel. És talán ezért hitték azt, hogy erőszakosabb.
A gyilkosok 600 ezer forintot vettek el Viktortól. Elosztották maguk között, majd elszórakozták. Ezért a bíróság nem értett egyet azzal a védői állásponttal, hogy a gyilkosság nem nyereségvágyból történt.
Szántó Szilvia bíró: - A megyei bíróság a fiatalkorú ... vádlottat bűnösnek találta előre kitervelten, nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel és társtettesként elkövetett emberölés bűntettében.
Őt tizenhárom és fél, a másodrendű vádlottat tizennégy, a harmadrendűt pedig tíz év szabadságvesztésre ítélték. A negyedrendű vádlottnak, aki nem bántotta az áldozatot, bűnsegédként három és fél évig kell börtönben maradnia. Az ötödrendű pedig, aki ott se volt a helyszínen, de a történtekről nem szólt a rendőrségnek, felfüggesztett börtönbüntetést kapott. Az ítélet ellen mindannyian fellebbeztek.
Breininger József, az áldozat édesapja: - Megdöbbentően fogadtam az ítéletet. Egy egyszerű rablásért és tíz-tizenöt évet adnak. Egyszerűen nem vagyok megelégedve ezzel az ítélettel. Sajnálom, hogy ebben az országban élek és ilyen jogrendek vannak, hogy egy előre kitervelt, nyereségvágyból brutális gyilkosságot ennyi évvel meg lehet úszni.
Az édesapa abban bízik, hogy a másodfokú bíróság súlyosbítani fog az ítéleten, polgári perben pedig tízmillió forint kártérítést követel. A pénzt Viktor sorstársainak, a Siketek és Nagyothallók Szövetségének ajánlaná fel.
Másfél hónappal ezelőtt, az Árpád-híd budai hídfőjénél gyakorlatilag két perc alatt nyoma veszett egy 17 éves szécsényi fiúnak. A rokonok és az ismerősök egyszerűen nem találnak magyarázatot a történtekre, azt állítják, hogy az öngyilkosság kizárt. Strehó Gergő élete minden tekintetben a lehető legjobban alakult. Az, hogy esetleg megszökött volna szeretteitől, szintén kizárt. Egyelőre államigazgatási eljárás folyik eltűnése ügyében, ezért a rendőrség lehetőségei a jogszabályi korlátok miatt beszűkültek, hiszen bűncselekményre utaló jeleket eddig még nem találtak.
"VALAMI MÁSNAK KELLETT TÖRTÉNNIE"
Szentendrei Angéla százados, XIV. Kerületi Rendőrkapitányság: - Annyit tudunk, hogy február 11-én az édesapja indította útba a szécsényi fiút, aki egyébként Budapesten tanul egy sportgimnáziumban és itt is kollégista a XIV. kerületben. Busszal jött Budapestre azzal a céllal, hogy végül is a hétvégét itt fogja tölteni édesapja, szülei engedélyével, hogy szórakozni megy a barátaival.
Gergő egy barátjával taxival érkezett éjjel tizenegy óra körül a hajógyári sziget egyik diszkójához, de ott meggondolta magát és úgy döntött, mégsem várja meg, hogy kinyisson a szórakozóhely, inkább bemegy a Mogyoródi úti kollégiumba. Társával ezen összevitatkoztak, de végül mégis elindultak. Az Árpád-híd budai hídfőjénél barátja megállt a rakparton, hogy könnyítsen magán, Gergő pedig azt mondta, hogy ismét taxit fog. Mire osztálytársa felment a hídra, a 17 éves fiú már nem volt sehol.
Szentendrei Angéla: - Végigkísértük Gergőnek a feltételezhető útvonalát, illetve sikerült megtalálni azt a taxisofőrt, aki elvitte a két fiatalembert a hajógyári szigetre. Sajnos egyik intézkedés sem vezetett eredményre, pedig igen nagy rendőri erő bevonásával a hajógyári szigetet is átkutattuk, hogy ha esetleg a Gergő visszament volna oda.
A fiatalember a kollégiumba már nem ment vissza és azóta sem adott életjelet. Mobiltelefonja hajnali 4-kor még kicsöngött, később azonban már nem. Gergő édesapja megszállottan nyomoz, éjszakákon át próbálja bejárni a lehetséges útvonalakat, több száz képet ragasztott ki a fővárosban, hátha valaki tud valamit a fiáról.
Gergő édesapja: - Keresés és keresés. És az ember félig-meddig már nyomozó lett, meg minden. Tehát amit ép ésszel föl lehet fogni, meg lehet csinálni és amit utána lehet járni dolgok után, vagy egyszerű kis logikával vagy józan paraszti ésszel az ember mindent megpróbál, de én szerintem ez nagyon kevés. Mire megtaláltuk azt a buszost, aki éppen akkor arra elment például, az már egy hétre rá volt az esemény, és több ezer ember nem tud egyáltalán visszaemlékezni semmire. Úgyhogy nagyon nehéz.
Szentendrei Angéla: - A mobiltelefonról próbáltuk ellenőrizni azt, hogy ő kezdeményezett-e hívást az eltűnése óta. Sajnos a mobilszolgáltató jogszabályi kötöttségek miatt ugye közigazgatási eljárásban nem tud tájékoztatást adni. Ez azóta már annyiban megoldást nyert, hogy a szülők feljelentést tettek a mobiltelefon feltételezhető eltulajdonítása miatt. Úgyhogy a mobilszolgáltató válaszát várjuk, hátha esetleg újabb érdemleges adatot jelent majd ez a felderítése vagy felkutatása irányában, érdekében.
Gergő édesapja:: - Én úgy gondolom, hogy a telefon alapján nagyon sok mindent meg lehetne tudni és nagyon sok segítséget tudna nyújtani. De sajnos ez az a pont, amivel semmivel, de semmivel nem jutottunk előbbre.
A Csanádi Árpád Sportgimnáziumnak ebbe az osztályába az ország legtehetségesebb fiatal focistái kerültek be. Zömmel vidékről, határon túlról, úgyhogy a fiúk együtt tanulnak, együtt edzenek, együtt laknak a kollégiumban. Gergő itt ülne most.
Bogdán Patrik, Gergő osztálytársa: - Nagyon boldog gyerek volt, szüleivel is mindig nagyon jóban volt, a focit, azt szerette, annak élt. Elég szeleburdinak mondható, de nem nagyon, szóval életvidám volt. Csak a foci.
- Csak a foci, de az reggeltől estig és állandóan.
Antal Sándor, Gergő osztálytársa:- Igen, igen, az érdekelte, főleg most, mert most kapta ezt az új átigazolást, vagy szerződést, lekötötte az edzés, akkor meccsek. Őt csak a foci érdekelte.
Bogdán Patrik: - Kikapcsolódni nagyon ritkán, szóval így havonta, kéthavonta egyszer-egyszer elmegyünk. Ő engem felhívott, mielőtt indultak volna, mentek bulizni, hogy hol vagyok.
- Szerintetek mi lehet, beszélgettek erről?
- Persze. Nagyon sokat beszélgettünk erről, hogy mi történhetett. De hát ez rejtély maradt eddig.
A Gergő eltűnése előtti napon edzője hosszan beszélgetett a fiúval, aki tanácsokat kért tőle a felnőtt csapatban való szerepléshez.
Buzsáky Ákos, Gergő edzője: - Nagyon-nagyon komoly tervei voltak a labdarúgással, az iskolával, az élettel. Tehát nem egy depressziós, levert, letört gyerekről van szó, aki esetleg önkezével véget vet az életének. Az egész eddigi sportpályafutása, az egész élete, amennyire mi megismerhettük, az kizárja azt a lehetőséget, hogy ő öngyilkos legyen, hogy ő elcsavarogjon, hogy ő ne azzal foglalkozzon, hogy holnapután focizni kell és teljesíteni kell.
Ezt a lehetőséget kizárják Gergő barátai és szülei is.
Gergő édesapja: - Ez teljesen kizárt. Ezt nem is akarom semmivel megindokolni, ilyen nem történhetett meg. Szóval, hogy ő magától jószántából elmenjen. Tehát mindenféleképp valami másnak kellett történnie.
Több rejtélyes néma telefonhívásra, ami a Strehó család készülékeire érkezett, nincs magyarázat, és a szolgáltató a törvényre hivatkozva ezekről nem adott ki információt. Gergő mobiltelefonját sem nyomozzák le addig, amíg nincs büntetőeljárás, pedig ha a telefon gazdája cselekvőképtelen és az információ létfontosságú, az adatok kiadható. És az is rejtélyes, hogy a VII. kerületi Csányi utcában kiragasztott összes fotó másnapra eltűnt.
Tehát akkor még egyszer kérjük Önöket, hogy ha valaki tud valamit Strehó Gergőről és látta az eltűnése óta, az hívja a rendőrséget.
- És most itt van a stúdióban Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos, adatvédelmi ombudsman. Az első kérdés az adódik a riportban: tulajdonképpen miért nem lehet kiadni egy eltűnt személy esetében a mobiltelefonja adatait, hiszen akár az életét meg lehetne menteni azzal, hogy ha mondjuk kiderülne, hogy hol van éppen most.
- Valóban így van, de az, hogy valaki hol tartózkodik, a cellainformációból tudható. Ez a cellainformáció, ez személyes adatnak minősül. Személyes adatot pedig akkor lehet továbbítani, hogy ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy törvény elrendeli, lehetővé teszi. A törvény arra nézve tartalmaz pontos szabályokat, hogy a rendőrség büntetőeljárás keretében, tehát ha már nyomozást indított vagy a nyomozóhatóság, akkor hogyan szerezhet adatot. Itt azt a szabályt kellene alkalmazni, ami egyébként el is hangzott a riport végén, hogy az adatvédelmi törvény azt mondja, hogy azoknál a személyeknél, akik fizikailag cselekvőképtelen állapotban vannak, például balesetet szenvedett személy vagy eltűnt olyan körülmények között, ami arra utal, hogy mondjuk probléma van vele, tehát cselekvőképtelen, akkor ennek a személynek a létfontosságú érdekében vagy a hozzátartozók, vagy más személy létfontosságú érdekében az adat kiadható. Itt viszont az a feltétel, hogy cselekvőképtelen legyen. Egyébként ezekben az esetekben a rendőrség elrendelhet eltűnt személyeknél körözést is. A probléma csak az, hogy annak a felelőssége, hogy kiadták az adatot, mindig az adatkezelőt terheli. Na most nyilvánvaló, hogy azért óvatosak a szolgáltatók, mert végső soron ő a felelős azért, hogy ha olyan körülmények között adta ki az adatot, amikor nem minősül cselekvőképtelennek a személy, csak mondjuk el akar tűnni a világ szeme elől egy kis időre. De e között különbséget kell tudni tenni.
- Viszonylag nehéz azért ezt eldönteni. Most a nézőinknek mondom, hogy az elmúlt néhány hétben eltűnt emberek fotóját láthatták az előbb és még látni is fogják majd a beszélgetés alatt. Viszont vannak olyan esetek, például nemrégiben volt egy vidéki kapitányságon, amikor egy öngyilkosjelölttel kerültek telefonkapcsolatba, próbálták lebeszélni az illetőt arról, hogy öngyilkos legyen, és közben hívták a mobilszolgáltatót, hogy hát a cellainformáció alapján be lehessen azonosítani. Ott mégsem adták meg ezt. Szerintem ez azért elég egyértelmű helyzet arra vonatkozóan, hogy ilyen esetben ki kell adni. Miért félnek ennyire ettől, tehát jó, rendben, elkövethetnek bármiféle törvénysértést, de hát azért alapvetően szerintem itt az életvédelem lenne a legfontosabb. Nem túl szigorúak a szabályok egyébként?
- Szerintem nem alakult még ki ennek a megfelelő gyakorlata. Ez a cselekvőképtelen személyre vonatkozó lehetőség, ez 2004. január elseje óta szerepel a magyar adatvédelmi törvényben, miután az Unió vonatkozó irányelve ezt tartalmazza. Valószínű, hogy 2004 óta nem volt olyan joggyakorlat, bár 2004 végén a rendőrség hozzám fordult és én kiadtam egy állásfoglalást, és ez azt tartalmazza, hogy a mérlegelés alapján, ha fennállnak a feltételek, kiadható az adat. Nemcsak a rendőrségnek egyébként, más személynek is, tehát adott esetben a hozzátartozónak is. Csak a hozzátartozók esetében nehéz valószínűsíteni, mert a jog nem valószínűséget kíván tulajdonképpen meg, hanem tényként kezeli, hogy akkor adható ki, ha cselekvőképtelen állapotban van, fizikai értelemben. Ezt viszont valamilyen szinten igazolni kell tudni.
- Igen, itt ugye a mérlegelésen van a hangsúly. Mielőtt elkezdtük a beszélgetést, a riport alatt Ön említett egy elég érdekes eset, ami szintén ebbe a témakörbe tartozik. Ugye felmerült az a kérdés, hogy mondjuk egy körözött bűnöző esetében az orvos kiadhatja-e a rendőrségnek azt az adatot, hogy mondjuk a körözött bűnöző nemrégiben ott járt nála kezelésen. Tehát erről mit lehet tudni, ez mégis hogyan fog kinézni a jövőben?
- A jogszabályok között vannak bizonyos joghézagok, nem egyértelmű a szabályozás, és én ezért az igazságügy miniszterhez fordultam, hogy fejtse ki álláspontját, illetőleg egyértelmű törvénymódosítást, akkor, ha szükség van, kezdeményezni kell, mert csak akkor adható ki személyes adat, hogy ha azt a törvény egyértelműen lehetővé teszi a körülményeket és az adatokat is. Viszont az is igaz, hogy nem lenne jó egyébként, hogy ha, így is, ahogy Ön is mondta, hogy sokszor nagyon szigorúnak tekintik az adatvédelmet. Tehát az nem lenne jó, hogy ha mondjuk bűnözők azért tudnának mentesülni a felelősség alól, mert az adatvédelem megvédi őket.
- Köszönöm szépen!
AKTUÁLIS
Sodrófával verte agyon saját nagyanyját egy 28 éves férfi. Az unoka maszkban, gumicsizmában és kesztyűben a hátsó ajtón osont be a 75 éves győrszentiváni asszony házába. Tizenhét ütést mért áldozatára. Az akkor még élő idős asszonyt vérbe fagyva a konyhában hagyta, a telefonzsinórt kihúzta, majd felforgatta a szobákat.
Bánhalmi Zsolt alezredes, Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság: - Mindössze 30 ezer forint készpénzért kellett meghalni a nagymamának. Állandó anyagi zavarai voltak az unokájának, több százezer forinttal tartozott különböző magánszemélyeknek, és aznap este szórakozni szeretett volna menni egy társasággal és ehhez pénzt kellett neki szerezni.
A véres gyúrórudat és a rablógyilkos eldobált ruhadarabjait a rendőrök egy közeli erdőben találták meg.
Helybenhagyta Leonyid Stecura 2004-ben első fokon kiszabott 8 éves fegyházbüntetését a Fővárosi Ítélőtábla. Akkor mellékbüntetésként végleg kiutasították Magyarországról az ukrán-izraeli állampolgárságú férfit, most a megváltozott jogszabályok miatt ezt 8 évre csökkentették.
Holló Gábor ügyvéd: - Külföldi állampolgár, aki nem nyert letelepedést Magyarországon, azzal kapcsolatosan ugye csak tíz év határozott szabadságvesztést követően lehet végleg kiutasítani a Magyar Köztársaság területéről. Ezért nyilvánvalóan csökkentette a kiutasítás időtartamát a Táblabíróság.
Stecurát, aki a bíróság szerint a 90-es években oroszokból és ukránokból álló bűnözői csoportot szervezett Magyarországon, majd segített a hatóságoknak lebuktatni a bombagyárosként elhíresült Dietmar Clodót, emberölés kísérletében felbujtóként, valamint zsarolásban társtettesként találták bűnösnek. Az ítélet jogerős.
Újabb 400 Skoda Octavia-val bűvült a rendőrség gépjárműparkja. A ma délelőtt átadott autókat tartós bérletben használják járőrszolgálatra, illetve közlekedésrendészeti feladatokra. A rendőrök eddig 800 lízingelt 5 ajtós Skodát kaptak, és az idén további 700 új ABS-szel felszerelt, légkondicionált autó érkezik majd.
Több százmillió forint értékű hamisított Luivuton és Armani táskára, valamint hamis márkajelű pénztárcákra bukkantak a határőrök egy budapesti nagykereskedésben, ahová azért mentek, hogy a külföldi árusok papírjait ellenőrizzék. Az utánzatokat az eredeti ár töredékéért kínálták. A hamis árukészletet a vámosok lefoglalják és megsemmisítik.
Nagygyűlések előtt
És akkor most jöjjön az, amiről az egész ország beszél tegnap óta. Bombaként robbant a hír, hogy a szlovák titkosszolgálat információi szerint három külföldi bűnöző pokolgépes merényletekre készül a hétvégi budapesti politikai nagygyűléseken. Hogy kik ők, kik a megbízóik, és miért akarnak robbantani, azt egyelőre senki sem árulta el, de úgy tűnik, vannak szlovákiai vonatkozásai is az ügynek. A feltételezések szerint a 90-es évek hazai robbantásos merényleteinek hátterében egy Josef Rohács nevű szlovák bűnöző és csapata állt, ugyanis az egyik fel nem robbant bomba belsejében megtalálták Rohács ujjlenyomatát. Akkor egy Sátor Lajosról nevű bűnöző is a nyomozók látókörébe került, ő szintén a mostani merényletekkel összefüggésbe hozott dunaszerdahelyi maffia egyik illusztris tagja volt. Ezekről az emberekről a hatóságok már évek óta semmit sem tudnak. Feltételezhető, hogy esetleg a kilencvenes évekbeli forgatókönyv most ismét megismétlődik? Délután szlovák kollégánkat kérdeztük telefonon.
*
A TELEFONNÁL: GRENDEL GÁBOR, A SZLOVÁK TA3 MUNKATÁRSA
- A szlovákiai lapok és az itteni politikusok nagyon kétkedve fogadták ezeket a híreket, éspedig abból az okból, hogy elég kevés konkrét információ derül ki azokból a sajtóhírekből, illetve Gyurcsány Ferenc tegnapi sajtótájékoztatójából is. A szlovák titkosszolgálat pedig nem kommentálja az eseményeket, tehát nem volt hajlandó sem cáfolni, sem megerősíteni azt, hogy pont a SIS állt volna az információ hátterében.
- Mi lehet a tervezett robbantások motivációja?
- Ez az a kérdés, amire senki igazából nem találja meg a kellő és logikus választ, és hát egyebek közt ez az, ami miatt ez az információ nem tűnik túl hitelesnek. Hiszen Szlovákia és Magyarország azért mégiscsak nem tartozik azok közé az országok közé, mint például a közel-keleti államok, ahol hasonló robbantásos merényletek, lehet mondani, hogy nap mint nap történnek.
- A magyar sajtóban felmerült az, hogy a dunaszerdahelyi maffia keze is benne van az előkészületekben. Esetleg ugyanazokról a személyekről van szó, akik 1998-ban Budapesten is robbantottak?
- Konkrét információ a feltételezett tettesekről nem került nyilvánosságra, így aztán azt csak tényleg találgatni lehet, hogy ezek a személyek, ez a három illető, akiket összefüggésbe hoznak az állítólagos hétvégére tervezett merényletekkel, lehet-e valami közük a 8 évvel ezelőtti merényletekhez.
- Mi történt Josef Roháccsal, az akkori bandavezérrel? Nálunk azt feltételezik, hogy már nem él...
- Rohács nem halt meg, az Imrik Oláh, ő halt meg, neki a holttestét találták meg tavaly. A Rohács hivatalosan eltűntnek nyilvánított személy, tehát évek óta hiába keresi a rendőrség, róla utoljára valamikor hat évvel ezelőtt lehetett hallani, amikor a jobboldali SME c. napilapnak adott egy interjút, amelyben letagadta, hogy köze lenne bármilyen bűncselekményekhez.
- Letartóztattak azóta is bárkit közülük? Mi történt Sátor Lajossal?
- Ő egy farmon tartózkodott egy családi házban az egyik ismerősénél, és a rendőrség körbekerítette a házat és mégis sikerült - azt lehet mondani - csodával határos módon megmenekülnie.
- 1998-ban felmerült az is, hogy a Meciar-kormány titkosszolgálatának is köze volt a merényletekhez...
- Igen, felmerült, de ezek mind, azt lehet mondani, hogy nem hivatalos információk és a bíróságon a mai napig nem sikerült rábizonyítani a titkosszolgálat akkori vezetőségére, hogy ez így működött volna.
- Hallott arról, hogy esetleg a mostani 3 gyanúsított nem is szlovák, hanem szerb vagy horvát nemzetiségű?
- Nem, ilyen jellegű információk még nem kerültek nyilvánosságra.
*
- Itt van a stúdióban Németh Zsolt kriminológus. A sajtóban, meg szinte mindenhol a tegnapi bejelentés óta ugye ezt a párhuzamot rebesgetik, erről beszélnek, hogy ugye a 90-es évek végén is szlovák szál, robbantások, politikai robbantások, pártszékházak és politikusok előtt, és ugye most is. Szlovákiából érkezik az információ, politikai nagygyűléseken akarnak robbantani. Mennyire lehet valós ez a párhuzam?
- Csak annyiban látok én összefüggést, hogy ha valaki zavart akar kelteni, akkor jól tette, hogy ebbe az irányba terelte az információ forrását, mert kézenfekvő. Hisz akkor is fölmerültek pont ugyanezek a személyek. De még előtte hadd mondjak valamit, hogy hogy is kerülök én ebbe a műsorba? Én kriminológiával foglalkozom. A kriminológia a bűnös emberi magatartás eredetét, okát, megelőzhetőségét, és foglalkozik persze az intézményekkel is, a rendőrséggel is, meg a többi büntető-igazságszolgáltatási szervezettel, hogy ez hogyan működik. Mert itt valójában, ezt azért mondom, a nézők, hogy tudják, hogy itt igazából egy nyomozónak kéne lenni, egy kriminalistának, de meg kell érteni, hogy itt nem lehet, vagy nem szívesen vannak itt, mert hát maga az ügy óriási horderejű. Az ő munkájuk pedig nagyon is titokban tartandó, hogy miket is csinálnak. Tehát szerintem érjék be azzal, aki csak érintőlegesen, de azért ismeri a helyzetet.
- Mi is kerestünk ugye nyomozókat, de ugye mindenki dolgozik, vagy nem nyilatkozhat, vagy nem tudhat az ügyről. Na most ugye az indítékról beszéltünk egy kicsit, említettük ezt. Tulajdonképpen kinek lehet érdeke, indítéka és milyen indítéka lehet arra vonatkozóan, hogy egy magyarországi politikai nagygyűlésen bombát robbantson?
- Tehát ha nagyon a szakmát nézem, akkor mikor ezt hallom, hogy itt bűnszervezetek, akkor rögtön ágálok, mert hát ez nem igazi dolog. Az igazi szervezett bűnözés, az vagyonszerző, egzisztencia teremtő. Abba az nem fér bele, hogy robbantunk, legfeljebb leszámolunk az ellenfelekkel. Ha politikai zavarkeltésre vállalkozik valaki, az lehet egy terrorista, magát nem tudom minek képzelő ember, lehet, hogy sok pénzt kap érte.
- Tehát akinek van valami fajta küldetéstudata vagy ideálja...
- Én azt hiszem még az sincsen. Mert valószínű, ha valóban arról van szó, amit hallunk, akkor megfizettek valakit jól. Mivel ők szakemberek, úgymond, hát robbantottak itt sikeresen Magyarországon, tehát őket föl lehet erre bérelni. De ez nem a szervezett bűnözés, ez inkább a terrorizmus körébe tartozik. Bár manapság a szervezett bűnözés, terrorizmus persze összemosódik.
- Volt már rá példa ugye Magyarországon, hogy terroristák egy politikai cél érdekében robbantottak, ugye Ferihegyen az orosz zsidókat szállító busz előtt robbant bomba. Viszont ez mennyire jellemző a közép-kelet-európai térségre, Magyarországra, Szlovákiára? Tehát ez feltételezhető, hogy most egy ilyen csoport áll e mögött?
- Tényleg pikáns a kérdés, mert valóban ezek a dolgok, ezek mindig zavarkeltésre irányulnak, tehát mindig politikai hatása lesz a dolognak. Ez nyilvánvaló lehet annak, aki ebben részt vesz. Másfelől meg ezekről a szlovák nehézfiúkról azt tudjuk, hogy ezek köztörvényes bűnözők, egymást mészárolják le, védelmi pénzeket szednek, területet osztanak fel. Tehát itt azért ha az elméletnek az a része, hogy a szervezett bűnözés az államba behatol és az állami tevékenységben részt vállal - persze a másik oldalról - akkor jogos az összefüggés keresése. Hát azt mondanám, hogy ha vannak köztörvényes bűnözők, akik kitanulták a robbantást, kitanulták azt, hogy emberekkel lehet hatást elérni és ezzel pénzt lehet keresni, akkor mindenre kaphatók. Tehát jogos az a riadalom, az a készültség, ami most itt az országban van, mert ezek tényleg képesek rá.
- Kíváncsian várjuk, reméljük, hogy azért most csak a levegőbe beszélünk úgymond és nem fog semmi ilyesmi történni. Viszont a tegnapi bejelentéssel kapcsolatban ugye az egy elfogadható indok, hogy ha napvilágra kerül az, hogy robbantásos merényletre készülnek, akkor ezzel csökken a robbantás esélye, viszont a robbantók elfogásának az esélye az ezzel nem csökken-e?
- Esetleg csökkenhet, bár az igazán elszánt emberek nem fognak visszariadni attól, hogy nagy a készültség, sőt, annál nagyobb lesz a szakmai kihívás számukra. Inkább abban látom ennek a jelentőségét, hogy nem fogják elkövetni, hiszen látják, hogy milyen nagy a készültség, és esetleg félrelépnek ettől. Voltaképpen a zavarkeltés megkezdődött és a célját - ha van itten megbízó - akkor elérte, mert hiszen óriási figyelem irányul az egész ügyre. Vannak a rendőri módszerekben, amikor nem lehet bizonyítani, hisz bírósági tárgyalóteremben kéne ezt igazolni, hogy mi történt, ezért azok a rendőri akciók is értelmesek és értékesek, amik éppen azt érik el, hogy a tervezett bűncselekmény ne legyen elkövetve. Hisz végül azt akarjuk, hogy ne legyen robbantás.
- Nyilván ez a legfontosabb cél. Németh Zsolt, köszönöm szépen, hogy itt volt.
Öt hónappal a gyilkosság elkövetése után már az első fokú bíróság ítéletét hallgathatta az a férfi, aki kevéske rokkantsági nyugdíjáért valósággal lemészárolt egy középkorú, hajléktalan, hallássérült nőt. A szabolcsi fiatalember most 21 éves, a nem jogerős ítélet szerint legkorábban 30 év múlva szabadulhat életfogytiglani büntetéséből.
*
MIKOR LÁTTA, HOGY MEGHALT, EGY KÚTBAN ELÁSTA
A gyanúsított: - Nekem a pénz a minden. Szóval ha pénzem nincs, akkor bepánikolok, valamiből pénzt kell csinálni. Szóval...
- Mindenáron?
- Mindenáron. Hogy érzem magam? Hát olyan semlegesen. Nyugodt is vagyok, meg végül is végiggondolva az eseményeket, így megbántam a dolgokat. Szóval nem könnyű dolog úgy élni, hogy elvettem egy embernek az életét. Az egyik buszmegállóban ismerkedtem meg evvel a későbbi áldozatommal. Akkor éppen ő Máriapócsra tartott, valami orvosi papírokat intézett. Ott beszélgettünk és utána kialakult köztünk egy baráti viszony. Én felajánlottam neki egy lehetőséget, egy dolgot, amivel ő később élt és odaköltözött az apám házába. Azt tudtam, hogy ő kap pénzt, és utána nyitottunk egy bankszámlát a nevére, ami felett engemet ő rendelkezővé tett. Szóval, hogy a számlájához bármikor hozzányúlhatok.
- Miért?
- Nem tudom. Ő így akarta, gondolta, hogy ha ott lakik, ha én segítettem rajta, akkor ő úgy segít rajtam, hogy egy kis pénzzel ő is beszáll a dolgokba. És utána meg elvette ez a pénz az eszemet, hogy az ő pénze felett is én rendelkező lehetek.
Dr. Nyakó Zsuzsanna elnökhelyettes, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság: - Már akkor, amikor ez a nyugdíj körüli beszélgetés folyt, illetve a bankszámlanyitás, már ekkor eldöntötte, illetve fontolgatta a vádlott, hogy tulajdonképpen a nyugdíja miatt meg fogja ölni a hölgyet. Erre a döntésre aztán október 18-án este jutott. Annyira eltervezte ezt a gyilkosságot, hogy este az ágya mellé készítette a kést.
- Az első perctől fogva úgy próbált hozzám közeledni, mint hogyha élettársi viszonyt akart volna kialakítani velem. Persze én nem akartam tőle semmit. Aztán kialakult köztünk egy olyan viszony tényleg, mint egy anya és fiú viszony.
- Mikor gondolt először arra, hogy mindenáron megszerezni a pénzét, akár az élete árán is?
- Már akkor, mikor a bankban a számlát megnyitottuk és jött az egyik reggel, már ott volt a kés aznap este a fejemnél. Bementem a szobájába, éppen aludt és megtörtént az eset. És akkor így, most így hosszúnak tűnik elmondani, de akkor ilyen percek töredékének tűnt az egész.
- Elég brutálisan bánt el az áldozatával...
- Ez így van.
- Mit csinált pontosan vele?
- Mit csináltam pontosan? Hát négyszer torkon szúrtam késsel, valamint nyakon, aztán mikor láttam, hogy még nem halt meg, akkor egy nagyobb betontömbbel többször fejbe vertem. Ezután, mikor láttam, hogy meghalt, egy kútban elástam.
Dr. Nyakó Zsuzsanna: - A megyei bíróság különös kegyetlenséggel, nyereségvágyból, előre kitervelten elkövetett emberölés bűntettében találta bűnösnek a vádlottat és életfogytiglani fegyházban letöltendő szabadságvesztés büntetésre, illetőleg tíz év közügyektől eltiltás mellékbüntetésre ítéltek. Kimondta, hogy a vádlott 30 év után bocsátható feltételes szabadlábra.
- Arra gondoltam, hogy ha felveszem majd a pénzét a későbbiekben, akkor abból kimegyek külföldre és kezdek egy új életet. De nem így történt volna ez az egész.
Dr. Nyakó Zsuzsanna: - Az, hogy tulajdonképpen mondjuk a tett elkövetésétől igazándiból egy félév sem telt addig, hogy ebben az ügyben első fokon a megyei bíróság igaz, hogy nem jogerősen, de ítéletet tudott hozni, ezzel kapcsolatosan fontos körülmény az, hogy lakossági bejelentésre a rendőrség gyorsan megtalálta az elkövetőt, aki maga is elismerte az elkövetést, annak a módját, a körülményeit, illetőleg a vádemelés is ezt követően rövid időn belül ez év januárjában megtörtént.
- Maga még nem ölt embert, szóval nem tudja gondolom, hogy milyen az, hogy éjszakánként nem tud aludni, többször felébred. A halott képét látja maga előtt állandóan, szóval ezt nem kívánom senkinek.
Fegyveres rablás, gyilkossági kísérlet, két szökés a börtönből, majd életfogytiglan. A most 34 éves fiatalember viszont azt állítja, hogy megváltozott, a fegyházban teológusnak készül, és addig is könyvet ír kalandos életútjáról. Szerintem van miről mesélnie.
*
RABLÁSOK ÉS SZÖKÉSEK
Ő Virág Imre, az ország szerintem legjobban őrzött elitéltje. Két grizli méretű fegyőr tartotta pórázon, rajtuk kívül még öt géppisztolyos őr vigyázott rá a tegnapi bírósági tárgyaláson - nem véletlenül. Virág Imre már kétszer is megszökött a börtönből. Az emberölés kísérlete miatt életfogytiglani büntetésre ítélt férfi cellájában kamerával figyelik minden mozdulatát. Most az egyik szökése miatt van újra a bíróságon.
Először nézzük, egyáltalán miért is került fegyházba a 34 éves férfi. A 90-es évek végén az ország egyik legkeményebb rablópárosának egyik tagja volt. Álarcban, golyóálló mellényben, Skorpió gépfegyverrel raboltak ki több takarékszövetkezetet. A listán Taksony, Tárnok és Zsámbék szerepelt. A legutolsó helyszínen Virág társa le is lőtt egy őrt. Aztán 1998 májusában Inárcs mellett raboltak ki egy pénzszállítót. Szitává lőtték a páncélautót, a pénzkísérők is megsérültek. Állítólag 30 millió forintot zsákmányoltak. Néhány nappal később lecsaptak rájuk a kommandósok. Virág Imrét azonban nem volt olyan könnyű megállítani. Dunaújvárosi előzetes letartóztatása alatt egy orvosi vizsgálatra vitték ki a városba, kikéredzkedett a mosdóba, ahol a tartály mögé valamelyik ismerőse már elhelyezett egy pisztolyt. A mosdóból már fegyverrel ment ki és mivel az ajtóban álló őr még így sem akarta elengedni, a levegőbe lőtt, majd elmenekült. Egy nappal később viszont már újra elfogták.
Másodszorra tavaly a Kozma utcai börtönből lógott meg. Most emiatt állt bíróság elé. Virág nem tagadott semmit. Elismerte, hogy elfűrészelte a rácsot, a lepedőből és törölközőkből készült kötélen leereszkedett, átmászott a szögesdróton és már kint is volt. De valaki kiszúrta egy közeli ház ablakából és hamarosan ismét elkapták. Az egyetlen nézeteltérés a vádhatóság és a vádlott között csak a szökéssel okozott kár összege. Az ügyészség szerint ugyanis 24 ezer forintba került a zárka helyreállítása, Virág Imre szerint azonban egy fillérbe sem, hiszen csupán a két elfűrészelt vasdarabot kellett visszahegeszteni, amit úgyis valamelyik rabbal csináltattak meg.
- Ezt magyaráztam Önnek, hogy ide betettek két 26 db ugyanilyen átmérőjűt, kettőt, ezt CO-val körbehegesztették a kerületét, alul, felül, alul, felül, és ezt az expanziós lemezt visszahúzták ide két füllel. Ezért sokalltam hozzá húszezer forintot.
- Tehát ez így nézne ki kívülről.
- Igen, ez így néz ki kívülről.
Aztán ezek az ellentétek is elsimultak. Virág Imre az utolsó szó jogán azt mondta, hogy ő az egyetlen rab, akit úgy éltek életfogytiglanra, hogy nem ölt meg senkit. Szerinte a szökése közben nem az őrre lőtt és ezt vallotta maga az őr is.
Gulyás G. Gábor védő: - Tekintettel arra, hogy a védencem személyi sérülést nem okozott, túl nagy kárt magával a rongálással nem okozott, és azokat a pozitív irányú változásokat, amiket ő elmondott a saját maga által elmondott védőbeszédben, tehát az utolsó szó jogán, abból is kitűnik, hogy egyfajta személyiség, pozitív irányú személyiségváltozás indult meg a védencemben, és szerintem a T. Bíróság ezt is és a védelem által elmondott enyhítő körülményeket is figyelembe vette. És én azt gondolom, hogy a mai ítélkezési gyakorlatban egy nagyon jó és enyhe ítélet volt.
Végül ezért a szökésért másfél évet kapott a férfi. Csakhogy. Ez a másfél év az ő esetében ötöt jelent, ugyanis akit életfogytiglanra ítélnek és bűncselekményt követ el a börtönben, eredeti ítéleténél minimum öt évvel később szabadulhat. Így Virág Imrének már 35 évet kell leülnie. Az ügyvédje szerint viszont védence ma már teljesen más ember lett, a Bibliát bújja egész nap, teológusnak készül és könyvet ír kalandos életéről.
*
Az ügy pikantériája egyébként az, hogy Virág Imre társa, aki ugye rálőtt az egyik biztonsági őrre, az csak 25 évet kapott.
Precedens értékű döntést hozott március közepén az Egyenlő Bánásmód Hatóság. Közvetlen hátrányos megkülönböztetés miatt többszázezer forint bírság megfizetésére kötelezte azt a céget, amely roma származása miatt tagadta meg egy munkavállaló felvételét a meghirdetett szobafestő állásra.
*
IGAZSÁGOT KAPOTT, MUNKÁT NEM
Tóth Csaba szakmáját tekintve szobafestő. Csak szakmáját tekintve az, mert nem kap munkát. Jelentős tapasztalattal bír, de amikor megtudják, hogy roma, azt mondják a munkaadók, hogy már betelt a meghirdetett állás. Itt, ebben a X. kerületi önkormányzati lakásban lakik élettársával és a 4,5 éves kislányukkal. Már nem sokáig, ugyanis nem tudták fizetni a lakbért, ezért ha jó idő lesz, menniük kell. Csaba egyetlen reménye az, hogy mint egykori állami gondozott, egy támogatás segítségével egy másik lakásba költözhet. Csakhogy ehhez munkaviszony is kell. És itt bezárult a kör.
- Vannak ilyen kisebb-nagyobb munkáim, de azok éppen, hogy arra elegek, hogy talán egyik napot kihúzzuk a másik nappal. Megállás nélkül dolgozom. Ha tehetem, azt csinálom, meg se állok, megyek, reggeltől-estig dolgozom. Este hazajövök, lefürdök, és akkor beleesek az ágyba. Aztán kezdődik másnap megint minden elölről.
Ezek az alkalmi munkák azonban - mint mondja - nagyon bizonytalanok, erre nem lehet alapozni semmit, állandó állásra lenne szüksége.
- Valójában mindig az derült ki, hogy nem kellek amiatt, mivel, hogy roma származású vagyok, mert én mindig általában a telefon végére ezt odabiggyesztem, hogy nem probléma-e, hogy roma származású vagyok? És akkor derülnek igazából ki a dolgok, hogy kellek-e vagy nem kellek.
Csaba a Kőbányai Családsegítő Központba jár munkát keresni. Ott ingyen felhívhatja a hirdetési újságban talált számokat. A központ egyik munkatársa megunta a folyamatos elutasításokat és rábeszélte Csabát, hogy forduljon a hatóságokhoz.
- Ő elégelte meg és az Expressz újságot, amit én vittem be, azt azonnal bekarikázta a telefonszámot, és azt mondta, hogy ő ezt már nem bírja tovább. És azt mondta, hogy jelentsük föl őket.
Így került Csaba ügye a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Irodához.
Dr. Muhi Erika ügyvéd, Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda: - Amikor ugye felmerül a gyanúja annak, hogy valakit származása miatt nem alkalmaznak, akkor mi ezt az ún. tesztelési módszert szoktuk alkalmazni és a hatóságnak pedig kifejezetten törvény adta kötelessége, vagy lehetősége ez a tesztelési módszernek az alkalmazása.
Tesztelő: - Az volt a feladatom, hogy telefonon fel kellett hívnom egy telefonszámot, ahol festőnek kellett jelentkeznem, és az volt a feladatom, hogy én is próbáljam egyértelművé tenni, hogy én roma származású vagyok. Azt gondoltam, hogy a Kolompár név, az egy elég közismert roma név, és akkor én bejelentkeztem, mint Kolompár István. És egy 20 másodperces, maximum 30 másodperces telefon volt, telefonbeszélgetés, amire egyből azt mondta, hogy köszönjük már nem, 2-3 emberre volt szüksége és már betelt a munkahely és már köszöni szépen, de nincs már felvétel. Én pedig szépen elköszöntem és akkor ennyi történt. És aztán volt egy nem roma tesztelő, aki a saját nevén jelentkezett be, őt viszont elhívta beszélgetésre, és szóval őt fölvette volna.
Dr. Muhi Erika ügyvéd: - A sérelmet szenvedő félnek csak azt kell bizonyítani, hogy őt hátrány érte, mondjuk nem vették fel egy munkahelyre, meg hogy rendelkezik a védett tulajdonsággal, azaz ilyen esetben roma. És ezek után kell bizonyítania az ellenérdekű félnek, hogy ő nem sértette meg az egyenlő bánásmód követelményét.
A jogvédők ezután a tavaly február 1-jétől működő speciális hivatalhoz, az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordultak. Minden olyan ügyet kivizsgálnak itt, ahol valakit a származása, kora, neme vagy éppen a szexuális hovatartozása miatt ért hátrány. Eddig több mint ötszáz panasz érkezett hozzájuk, leginkább munkaügyekben. Tóth Csaba esetében is megkeresték az állást meghirdető céget. A tulajdonos azzal védekezett, hogy ő valóban adott föl hirdetést, hiszen keresett szobafestőt, de Tóth Csabával nem ő beszélt.
Dr. Gyarmati Edit főosztályvezető, Egyenlő Bánásmód Hatóság: - A konkrét esetben az eljárás azt igazolta, hogy az eljárás alá vont nem tudta bizonyítani, hogy nem alkalmazott hátrányos megkülönböztetést. Egyébként pedig a munka természete, jellege sem követelte azt, hogy az adott szakember ne legyen roma származású vagy roma származású legyen, tehát ez teljesen független ettől a munkavégzéstől.
Tehát ez volt az első olyan eset a hivatal fennállása óta, hogy az egyenlő bánásmód megsértése miatt igen komoly bírságot, 700 ezer forintot szabtak ki egy cégre. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság döntése jogerős, de a szobafestő vállalkozás még megtámadhatja a határozatot a bíróságon.
Tóth Csaba: - Az a haszna az egésznek, hogy ha még egy ilyen történik, akkor mások is lássák ezt az egészet. Hogy valójában - hogy mondjam? - ilyen helyzetbe kényszerítik az embert. Ha nem találok munkát. Ez van. És aztán a vége az lesz, hogy megint megyünk majd az utcára, majd lesz még egy hajléktalannal több, vagy akárhánnyal. Az intézetben még egy gyerekkel több vagy kettővel. És akkor szépen szétszéled így a család. Mert nem talál ugye az ember egy bejelentett normális hivatalos munkahelyet, ahol ugye előrébb tudnék jutni valamerre. Hiába vagyok fiatal, megöregszem, utána meg azért nem fogok kelleni senkinek, mert öreg vagyok. És egyszerűen így kell utána leélni egy életet.
A pénzt ugyan nem Csaba kapta meg és munkája sincs továbbra sem, mégis úgy érzi, hogy volt értelme az eljárásnak, hiszen aki hasonló helyzetbe kerül, most már láthatja, hogy nem lehet büntetlenül sárba tiporni senki, még a kisebbségek jogait sem.
*
Egy év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte a bíróság első fokon azt a fiatalembert, aki 2004 májusában megfenyegette a rendőrséget: ha nem adnak neki 368 millió forintot, felrobbantja a szolnoki vasútállomást és több budapesti épületet is. A rendőrök a pénz átadásakor elfogták az akkor még 17 éves fiút, aki a bíróságon azt mondta: valójában nem is a pénz kellett neki, csak kíváncsi volt, hogy a rendőrség komolyan veszi-e ezt a fenyegetést.
*
AZ ÍTÉLET NEMCSAK BÜNTETNI, NEVELNI IS AKAR
A 2001. szeptember 11-i New York-i és a 2004. március 11-i madridi borzalmas terrortámadás után kiemelt szerepe van a különböző híradásokban a terrorfenyegetésekkel kapcsolatos tudósításoknak. Innen vette az ötletet az akkor 17 éves vádlott ki akarta próbálni, a magyar hatóságok vajon hogyan reagálnak egy feltételezett robbantás hírére. Számítógépén levelet szerkesztett, amelyben az al-Kaida nevében 368 millió forintot követelt. Azt írta, ha a megadott időben a pénz nem lesz a megadott helyen, felrobbantja a szolnoki vasútállomást és több budapesti épületet is. A levelet a Budapesti Rendőr-főkapitányságra küldte. A rendőrök engedelmeskedtek. Papírral teleraktak egy diplomatatáskát, besétáltak a vasútállomás férfi WC-jébe, berakták a bőröndöt, majd elmentek. A fiú, amikor észrevette, hogy a táskában pénz helyett csak papír van, menekülni próbált, de a rendőrök elfogták. Persze azonnal mindent elmondott érthetetlen agyszüleményéről.
V. Dániel vádlott: - Valóban megbántam tettemet, és majdnem két év eltelt azóta, mióta ezt tettem, és azóta teljesen másképp látom ezt a dolgot. Szégyellem és nagyon bánom.
Bár terrorcselekménnyel fenyegetésért már fiatalkorúaknak is akár ötéves szabadságvesztés is kiszabható, az ügyész a fiú beismerő vallomása és éretlen személyisége miatt felfüggesztett szabadságvesztést indítványozott. A védő további enyhítő körülménynek vélte, hogy vádlott anyagi kárt nem okozott, a társadalomban pedig nem keltett riadalmat. Ezért azt kérte, a bíróság ne szabjon ki semmilyen büntetést, hanem bocsássa próbára védencét.
Knorr János, a vádlott védője: - Adjon lehetőséget arra, hogy személyiség szerkezetében bekövetkezett változások során megtalálja az önértékelés helyrebillentéséhez szükséges sikerélményeket.
Az ítélet ezzel szemben az ügyészi indítványt támogatta.
Vaskuti András bíró: - Vádlott bűnös terrorcselekménnyel fenyegetés bűntettében. Ezért a bíróság egy évi fiatalkorúak fogháza büntetésre ítéli. A szabadságvesztés végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggeszti.
A bíró az indoklásban kiemelte: az ítélet nemcsak büntetni, hanem nevelni is akar, és nemcsak a vádlottnak, hanem minden fiatalnak figyelmeztetést jelent.
Vaskuti András: - A tűzzel nem szabad játszani, bűncselekményeket nem szabad elkövetni, mert ha ő még nem is olvasta az ezzel kapcsolatos irodalmat, de azt tudnia kell, hogy a legtöbb esetben a bűnt valamilyen fajta büntetés kell, hogy kövesse.
A vádlott és védője három nap gondolkodási időt kért. Ha nem fellebbeznek, akkor a fiúnak - aki azóta már főiskolára jár - három évig pártfogói felügyelet alatt kell állnia, ami azt jelenti, hogy egy szociális munkásnak időnként be kell számolnia mindennapjairól.
hirado
2006.03.31. 12:39
t: 2977
Rokkantnyugdíjért ölt - rablások és szökések - igazságot kapott, munkát nem
Kékfény, 2006. március 29.Eltűnés után. Meddig titkos a telefon híváslistája?
Rokkantnyugdíjért ölt a 21 éves fiatalember.
Első fejezet. Életregény a fegyházból.
Igazságot kapott, munkát viszont nem.
Végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte a bíróság első fokon, nem jogerősen azt a 4 fiatalembert, akik 2003 novemberében halálra vertek és szurkáltak egy siketnéma fiút. Ötödik társuk, aki nem volt ugyan a tragédia helyszínén, de tudott a gyilkosságról és mégsem szólt a rendőrségnek, felfüggesztett börtönbüntetést kapott. Az áldozat szülei keveslik a büntetést, a vádlottak viszont enyhítésért fellebbeztek.
*
PÉNZÉÉRT ÖLTÉK MEG A SÜKETNÉMA FIÚT
Az áldozat, Viktor a tragédia idején 25 éves volt. Siketnémasága ellenére egyáltalán nem volt zárkózott, barátai jószívű, konfliktuskerülő embernek ismerték. Szülei mindenben támogatták, ezért anyagi problémái nem voltak. Pénzét a haveri körben előszeretettel mutogatta, lehet, hogy ez lett a veszte. Egyik este ugyanis egy buliban összevitatkozott néhány ismerősével, akik ezért elhatározták, hogy megölik. Úgy gondolták, ezzel pénzhez is jutnak. Másnap kicsalták egy elhagyott területre, Alsónémedi határába, majd ütni és szurkálni kezdték. A fiú menekülni próbált, de a kés, a tőr és a boxer erősebb volt. Viktor még a helyszínen meghalt. Az öt vádlott közül hárman vettek részt a gyilkosságban, negyedik társuk csak a holttest elrejtésében segített, majd később az ő vallomása tisztázta az eseményeket.
R. János negyedrendű vádlott: - Én nem akartam, hogy meghaljon. De nem tudtam, hogy akkor mi történik. Én bocsánatot kérek a szüleitől is.
A vádlottak elfogásuk után beismerték a gyilkosságot. Azt mondták, Viktornak azért kellett meghalnia, mert erőszakos volt és féltek tőle. Barátja azonban mást állít.
Soltész Zoltán, az áldozat barátja: - Én nem annak nevezném, hogy erőszakos lett volna, hanem mivel, hogy süketnéma volt, nehezen értette meg magát az emberekkel. És talán ezért hitték azt, hogy erőszakosabb.
A gyilkosok 600 ezer forintot vettek el Viktortól. Elosztották maguk között, majd elszórakozták. Ezért a bíróság nem értett egyet azzal a védői állásponttal, hogy a gyilkosság nem nyereségvágyból történt.
Szántó Szilvia bíró: - A megyei bíróság a fiatalkorú ... vádlottat bűnösnek találta előre kitervelten, nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel és társtettesként elkövetett emberölés bűntettében.
Őt tizenhárom és fél, a másodrendű vádlottat tizennégy, a harmadrendűt pedig tíz év szabadságvesztésre ítélték. A negyedrendű vádlottnak, aki nem bántotta az áldozatot, bűnsegédként három és fél évig kell börtönben maradnia. Az ötödrendű pedig, aki ott se volt a helyszínen, de a történtekről nem szólt a rendőrségnek, felfüggesztett börtönbüntetést kapott. Az ítélet ellen mindannyian fellebbeztek.
Breininger József, az áldozat édesapja: - Megdöbbentően fogadtam az ítéletet. Egy egyszerű rablásért és tíz-tizenöt évet adnak. Egyszerűen nem vagyok megelégedve ezzel az ítélettel. Sajnálom, hogy ebben az országban élek és ilyen jogrendek vannak, hogy egy előre kitervelt, nyereségvágyból brutális gyilkosságot ennyi évvel meg lehet úszni.
Az édesapa abban bízik, hogy a másodfokú bíróság súlyosbítani fog az ítéleten, polgári perben pedig tízmillió forint kártérítést követel. A pénzt Viktor sorstársainak, a Siketek és Nagyothallók Szövetségének ajánlaná fel.
Másfél hónappal ezelőtt, az Árpád-híd budai hídfőjénél gyakorlatilag két perc alatt nyoma veszett egy 17 éves szécsényi fiúnak. A rokonok és az ismerősök egyszerűen nem találnak magyarázatot a történtekre, azt állítják, hogy az öngyilkosság kizárt. Strehó Gergő élete minden tekintetben a lehető legjobban alakult. Az, hogy esetleg megszökött volna szeretteitől, szintén kizárt. Egyelőre államigazgatási eljárás folyik eltűnése ügyében, ezért a rendőrség lehetőségei a jogszabályi korlátok miatt beszűkültek, hiszen bűncselekményre utaló jeleket eddig még nem találtak.
"VALAMI MÁSNAK KELLETT TÖRTÉNNIE"
Szentendrei Angéla százados, XIV. Kerületi Rendőrkapitányság: - Annyit tudunk, hogy február 11-én az édesapja indította útba a szécsényi fiút, aki egyébként Budapesten tanul egy sportgimnáziumban és itt is kollégista a XIV. kerületben. Busszal jött Budapestre azzal a céllal, hogy végül is a hétvégét itt fogja tölteni édesapja, szülei engedélyével, hogy szórakozni megy a barátaival.
Gergő egy barátjával taxival érkezett éjjel tizenegy óra körül a hajógyári sziget egyik diszkójához, de ott meggondolta magát és úgy döntött, mégsem várja meg, hogy kinyisson a szórakozóhely, inkább bemegy a Mogyoródi úti kollégiumba. Társával ezen összevitatkoztak, de végül mégis elindultak. Az Árpád-híd budai hídfőjénél barátja megállt a rakparton, hogy könnyítsen magán, Gergő pedig azt mondta, hogy ismét taxit fog. Mire osztálytársa felment a hídra, a 17 éves fiú már nem volt sehol.
Szentendrei Angéla: - Végigkísértük Gergőnek a feltételezhető útvonalát, illetve sikerült megtalálni azt a taxisofőrt, aki elvitte a két fiatalembert a hajógyári szigetre. Sajnos egyik intézkedés sem vezetett eredményre, pedig igen nagy rendőri erő bevonásával a hajógyári szigetet is átkutattuk, hogy ha esetleg a Gergő visszament volna oda.
A fiatalember a kollégiumba már nem ment vissza és azóta sem adott életjelet. Mobiltelefonja hajnali 4-kor még kicsöngött, később azonban már nem. Gergő édesapja megszállottan nyomoz, éjszakákon át próbálja bejárni a lehetséges útvonalakat, több száz képet ragasztott ki a fővárosban, hátha valaki tud valamit a fiáról.
Gergő édesapja: - Keresés és keresés. És az ember félig-meddig már nyomozó lett, meg minden. Tehát amit ép ésszel föl lehet fogni, meg lehet csinálni és amit utána lehet járni dolgok után, vagy egyszerű kis logikával vagy józan paraszti ésszel az ember mindent megpróbál, de én szerintem ez nagyon kevés. Mire megtaláltuk azt a buszost, aki éppen akkor arra elment például, az már egy hétre rá volt az esemény, és több ezer ember nem tud egyáltalán visszaemlékezni semmire. Úgyhogy nagyon nehéz.
Szentendrei Angéla: - A mobiltelefonról próbáltuk ellenőrizni azt, hogy ő kezdeményezett-e hívást az eltűnése óta. Sajnos a mobilszolgáltató jogszabályi kötöttségek miatt ugye közigazgatási eljárásban nem tud tájékoztatást adni. Ez azóta már annyiban megoldást nyert, hogy a szülők feljelentést tettek a mobiltelefon feltételezhető eltulajdonítása miatt. Úgyhogy a mobilszolgáltató válaszát várjuk, hátha esetleg újabb érdemleges adatot jelent majd ez a felderítése vagy felkutatása irányában, érdekében.
Gergő édesapja:: - Én úgy gondolom, hogy a telefon alapján nagyon sok mindent meg lehetne tudni és nagyon sok segítséget tudna nyújtani. De sajnos ez az a pont, amivel semmivel, de semmivel nem jutottunk előbbre.
A Csanádi Árpád Sportgimnáziumnak ebbe az osztályába az ország legtehetségesebb fiatal focistái kerültek be. Zömmel vidékről, határon túlról, úgyhogy a fiúk együtt tanulnak, együtt edzenek, együtt laknak a kollégiumban. Gergő itt ülne most.
Bogdán Patrik, Gergő osztálytársa: - Nagyon boldog gyerek volt, szüleivel is mindig nagyon jóban volt, a focit, azt szerette, annak élt. Elég szeleburdinak mondható, de nem nagyon, szóval életvidám volt. Csak a foci.
- Csak a foci, de az reggeltől estig és állandóan.
Antal Sándor, Gergő osztálytársa:- Igen, igen, az érdekelte, főleg most, mert most kapta ezt az új átigazolást, vagy szerződést, lekötötte az edzés, akkor meccsek. Őt csak a foci érdekelte.
Bogdán Patrik: - Kikapcsolódni nagyon ritkán, szóval így havonta, kéthavonta egyszer-egyszer elmegyünk. Ő engem felhívott, mielőtt indultak volna, mentek bulizni, hogy hol vagyok.
- Szerintetek mi lehet, beszélgettek erről?
- Persze. Nagyon sokat beszélgettünk erről, hogy mi történhetett. De hát ez rejtély maradt eddig.
A Gergő eltűnése előtti napon edzője hosszan beszélgetett a fiúval, aki tanácsokat kért tőle a felnőtt csapatban való szerepléshez.
Buzsáky Ákos, Gergő edzője: - Nagyon-nagyon komoly tervei voltak a labdarúgással, az iskolával, az élettel. Tehát nem egy depressziós, levert, letört gyerekről van szó, aki esetleg önkezével véget vet az életének. Az egész eddigi sportpályafutása, az egész élete, amennyire mi megismerhettük, az kizárja azt a lehetőséget, hogy ő öngyilkos legyen, hogy ő elcsavarogjon, hogy ő ne azzal foglalkozzon, hogy holnapután focizni kell és teljesíteni kell.
Ezt a lehetőséget kizárják Gergő barátai és szülei is.
Gergő édesapja: - Ez teljesen kizárt. Ezt nem is akarom semmivel megindokolni, ilyen nem történhetett meg. Szóval, hogy ő magától jószántából elmenjen. Tehát mindenféleképp valami másnak kellett történnie.
Több rejtélyes néma telefonhívásra, ami a Strehó család készülékeire érkezett, nincs magyarázat, és a szolgáltató a törvényre hivatkozva ezekről nem adott ki információt. Gergő mobiltelefonját sem nyomozzák le addig, amíg nincs büntetőeljárás, pedig ha a telefon gazdája cselekvőképtelen és az információ létfontosságú, az adatok kiadható. És az is rejtélyes, hogy a VII. kerületi Csányi utcában kiragasztott összes fotó másnapra eltűnt.
Tehát akkor még egyszer kérjük Önöket, hogy ha valaki tud valamit Strehó Gergőről és látta az eltűnése óta, az hívja a rendőrséget.
- És most itt van a stúdióban Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos, adatvédelmi ombudsman. Az első kérdés az adódik a riportban: tulajdonképpen miért nem lehet kiadni egy eltűnt személy esetében a mobiltelefonja adatait, hiszen akár az életét meg lehetne menteni azzal, hogy ha mondjuk kiderülne, hogy hol van éppen most.
- Valóban így van, de az, hogy valaki hol tartózkodik, a cellainformációból tudható. Ez a cellainformáció, ez személyes adatnak minősül. Személyes adatot pedig akkor lehet továbbítani, hogy ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy törvény elrendeli, lehetővé teszi. A törvény arra nézve tartalmaz pontos szabályokat, hogy a rendőrség büntetőeljárás keretében, tehát ha már nyomozást indított vagy a nyomozóhatóság, akkor hogyan szerezhet adatot. Itt azt a szabályt kellene alkalmazni, ami egyébként el is hangzott a riport végén, hogy az adatvédelmi törvény azt mondja, hogy azoknál a személyeknél, akik fizikailag cselekvőképtelen állapotban vannak, például balesetet szenvedett személy vagy eltűnt olyan körülmények között, ami arra utal, hogy mondjuk probléma van vele, tehát cselekvőképtelen, akkor ennek a személynek a létfontosságú érdekében vagy a hozzátartozók, vagy más személy létfontosságú érdekében az adat kiadható. Itt viszont az a feltétel, hogy cselekvőképtelen legyen. Egyébként ezekben az esetekben a rendőrség elrendelhet eltűnt személyeknél körözést is. A probléma csak az, hogy annak a felelőssége, hogy kiadták az adatot, mindig az adatkezelőt terheli. Na most nyilvánvaló, hogy azért óvatosak a szolgáltatók, mert végső soron ő a felelős azért, hogy ha olyan körülmények között adta ki az adatot, amikor nem minősül cselekvőképtelennek a személy, csak mondjuk el akar tűnni a világ szeme elől egy kis időre. De e között különbséget kell tudni tenni.
- Viszonylag nehéz azért ezt eldönteni. Most a nézőinknek mondom, hogy az elmúlt néhány hétben eltűnt emberek fotóját láthatták az előbb és még látni is fogják majd a beszélgetés alatt. Viszont vannak olyan esetek, például nemrégiben volt egy vidéki kapitányságon, amikor egy öngyilkosjelölttel kerültek telefonkapcsolatba, próbálták lebeszélni az illetőt arról, hogy öngyilkos legyen, és közben hívták a mobilszolgáltatót, hogy hát a cellainformáció alapján be lehessen azonosítani. Ott mégsem adták meg ezt. Szerintem ez azért elég egyértelmű helyzet arra vonatkozóan, hogy ilyen esetben ki kell adni. Miért félnek ennyire ettől, tehát jó, rendben, elkövethetnek bármiféle törvénysértést, de hát azért alapvetően szerintem itt az életvédelem lenne a legfontosabb. Nem túl szigorúak a szabályok egyébként?
- Szerintem nem alakult még ki ennek a megfelelő gyakorlata. Ez a cselekvőképtelen személyre vonatkozó lehetőség, ez 2004. január elseje óta szerepel a magyar adatvédelmi törvényben, miután az Unió vonatkozó irányelve ezt tartalmazza. Valószínű, hogy 2004 óta nem volt olyan joggyakorlat, bár 2004 végén a rendőrség hozzám fordult és én kiadtam egy állásfoglalást, és ez azt tartalmazza, hogy a mérlegelés alapján, ha fennállnak a feltételek, kiadható az adat. Nemcsak a rendőrségnek egyébként, más személynek is, tehát adott esetben a hozzátartozónak is. Csak a hozzátartozók esetében nehéz valószínűsíteni, mert a jog nem valószínűséget kíván tulajdonképpen meg, hanem tényként kezeli, hogy akkor adható ki, ha cselekvőképtelen állapotban van, fizikai értelemben. Ezt viszont valamilyen szinten igazolni kell tudni.
- Igen, itt ugye a mérlegelésen van a hangsúly. Mielőtt elkezdtük a beszélgetést, a riport alatt Ön említett egy elég érdekes eset, ami szintén ebbe a témakörbe tartozik. Ugye felmerült az a kérdés, hogy mondjuk egy körözött bűnöző esetében az orvos kiadhatja-e a rendőrségnek azt az adatot, hogy mondjuk a körözött bűnöző nemrégiben ott járt nála kezelésen. Tehát erről mit lehet tudni, ez mégis hogyan fog kinézni a jövőben?
- A jogszabályok között vannak bizonyos joghézagok, nem egyértelmű a szabályozás, és én ezért az igazságügy miniszterhez fordultam, hogy fejtse ki álláspontját, illetőleg egyértelmű törvénymódosítást, akkor, ha szükség van, kezdeményezni kell, mert csak akkor adható ki személyes adat, hogy ha azt a törvény egyértelműen lehetővé teszi a körülményeket és az adatokat is. Viszont az is igaz, hogy nem lenne jó egyébként, hogy ha, így is, ahogy Ön is mondta, hogy sokszor nagyon szigorúnak tekintik az adatvédelmet. Tehát az nem lenne jó, hogy ha mondjuk bűnözők azért tudnának mentesülni a felelősség alól, mert az adatvédelem megvédi őket.
- Köszönöm szépen!
AKTUÁLIS
Sodrófával verte agyon saját nagyanyját egy 28 éves férfi. Az unoka maszkban, gumicsizmában és kesztyűben a hátsó ajtón osont be a 75 éves győrszentiváni asszony házába. Tizenhét ütést mért áldozatára. Az akkor még élő idős asszonyt vérbe fagyva a konyhában hagyta, a telefonzsinórt kihúzta, majd felforgatta a szobákat.
Bánhalmi Zsolt alezredes, Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság: - Mindössze 30 ezer forint készpénzért kellett meghalni a nagymamának. Állandó anyagi zavarai voltak az unokájának, több százezer forinttal tartozott különböző magánszemélyeknek, és aznap este szórakozni szeretett volna menni egy társasággal és ehhez pénzt kellett neki szerezni.
A véres gyúrórudat és a rablógyilkos eldobált ruhadarabjait a rendőrök egy közeli erdőben találták meg.
Helybenhagyta Leonyid Stecura 2004-ben első fokon kiszabott 8 éves fegyházbüntetését a Fővárosi Ítélőtábla. Akkor mellékbüntetésként végleg kiutasították Magyarországról az ukrán-izraeli állampolgárságú férfit, most a megváltozott jogszabályok miatt ezt 8 évre csökkentették.
Holló Gábor ügyvéd: - Külföldi állampolgár, aki nem nyert letelepedést Magyarországon, azzal kapcsolatosan ugye csak tíz év határozott szabadságvesztést követően lehet végleg kiutasítani a Magyar Köztársaság területéről. Ezért nyilvánvalóan csökkentette a kiutasítás időtartamát a Táblabíróság.
Stecurát, aki a bíróság szerint a 90-es években oroszokból és ukránokból álló bűnözői csoportot szervezett Magyarországon, majd segített a hatóságoknak lebuktatni a bombagyárosként elhíresült Dietmar Clodót, emberölés kísérletében felbujtóként, valamint zsarolásban társtettesként találták bűnösnek. Az ítélet jogerős.
Újabb 400 Skoda Octavia-val bűvült a rendőrség gépjárműparkja. A ma délelőtt átadott autókat tartós bérletben használják járőrszolgálatra, illetve közlekedésrendészeti feladatokra. A rendőrök eddig 800 lízingelt 5 ajtós Skodát kaptak, és az idén további 700 új ABS-szel felszerelt, légkondicionált autó érkezik majd.
Több százmillió forint értékű hamisított Luivuton és Armani táskára, valamint hamis márkajelű pénztárcákra bukkantak a határőrök egy budapesti nagykereskedésben, ahová azért mentek, hogy a külföldi árusok papírjait ellenőrizzék. Az utánzatokat az eredeti ár töredékéért kínálták. A hamis árukészletet a vámosok lefoglalják és megsemmisítik.
Nagygyűlések előtt
És akkor most jöjjön az, amiről az egész ország beszél tegnap óta. Bombaként robbant a hír, hogy a szlovák titkosszolgálat információi szerint három külföldi bűnöző pokolgépes merényletekre készül a hétvégi budapesti politikai nagygyűléseken. Hogy kik ők, kik a megbízóik, és miért akarnak robbantani, azt egyelőre senki sem árulta el, de úgy tűnik, vannak szlovákiai vonatkozásai is az ügynek. A feltételezések szerint a 90-es évek hazai robbantásos merényleteinek hátterében egy Josef Rohács nevű szlovák bűnöző és csapata állt, ugyanis az egyik fel nem robbant bomba belsejében megtalálták Rohács ujjlenyomatát. Akkor egy Sátor Lajosról nevű bűnöző is a nyomozók látókörébe került, ő szintén a mostani merényletekkel összefüggésbe hozott dunaszerdahelyi maffia egyik illusztris tagja volt. Ezekről az emberekről a hatóságok már évek óta semmit sem tudnak. Feltételezhető, hogy esetleg a kilencvenes évekbeli forgatókönyv most ismét megismétlődik? Délután szlovák kollégánkat kérdeztük telefonon.
*
A TELEFONNÁL: GRENDEL GÁBOR, A SZLOVÁK TA3 MUNKATÁRSA
- A szlovákiai lapok és az itteni politikusok nagyon kétkedve fogadták ezeket a híreket, éspedig abból az okból, hogy elég kevés konkrét információ derül ki azokból a sajtóhírekből, illetve Gyurcsány Ferenc tegnapi sajtótájékoztatójából is. A szlovák titkosszolgálat pedig nem kommentálja az eseményeket, tehát nem volt hajlandó sem cáfolni, sem megerősíteni azt, hogy pont a SIS állt volna az információ hátterében.
- Mi lehet a tervezett robbantások motivációja?
- Ez az a kérdés, amire senki igazából nem találja meg a kellő és logikus választ, és hát egyebek közt ez az, ami miatt ez az információ nem tűnik túl hitelesnek. Hiszen Szlovákia és Magyarország azért mégiscsak nem tartozik azok közé az országok közé, mint például a közel-keleti államok, ahol hasonló robbantásos merényletek, lehet mondani, hogy nap mint nap történnek.
- A magyar sajtóban felmerült az, hogy a dunaszerdahelyi maffia keze is benne van az előkészületekben. Esetleg ugyanazokról a személyekről van szó, akik 1998-ban Budapesten is robbantottak?
- Konkrét információ a feltételezett tettesekről nem került nyilvánosságra, így aztán azt csak tényleg találgatni lehet, hogy ezek a személyek, ez a három illető, akiket összefüggésbe hoznak az állítólagos hétvégére tervezett merényletekkel, lehet-e valami közük a 8 évvel ezelőtti merényletekhez.
- Mi történt Josef Roháccsal, az akkori bandavezérrel? Nálunk azt feltételezik, hogy már nem él...
- Rohács nem halt meg, az Imrik Oláh, ő halt meg, neki a holttestét találták meg tavaly. A Rohács hivatalosan eltűntnek nyilvánított személy, tehát évek óta hiába keresi a rendőrség, róla utoljára valamikor hat évvel ezelőtt lehetett hallani, amikor a jobboldali SME c. napilapnak adott egy interjút, amelyben letagadta, hogy köze lenne bármilyen bűncselekményekhez.
- Letartóztattak azóta is bárkit közülük? Mi történt Sátor Lajossal?
- Ő egy farmon tartózkodott egy családi házban az egyik ismerősénél, és a rendőrség körbekerítette a házat és mégis sikerült - azt lehet mondani - csodával határos módon megmenekülnie.
- 1998-ban felmerült az is, hogy a Meciar-kormány titkosszolgálatának is köze volt a merényletekhez...
- Igen, felmerült, de ezek mind, azt lehet mondani, hogy nem hivatalos információk és a bíróságon a mai napig nem sikerült rábizonyítani a titkosszolgálat akkori vezetőségére, hogy ez így működött volna.
- Hallott arról, hogy esetleg a mostani 3 gyanúsított nem is szlovák, hanem szerb vagy horvát nemzetiségű?
- Nem, ilyen jellegű információk még nem kerültek nyilvánosságra.
*
- Itt van a stúdióban Németh Zsolt kriminológus. A sajtóban, meg szinte mindenhol a tegnapi bejelentés óta ugye ezt a párhuzamot rebesgetik, erről beszélnek, hogy ugye a 90-es évek végén is szlovák szál, robbantások, politikai robbantások, pártszékházak és politikusok előtt, és ugye most is. Szlovákiából érkezik az információ, politikai nagygyűléseken akarnak robbantani. Mennyire lehet valós ez a párhuzam?
- Csak annyiban látok én összefüggést, hogy ha valaki zavart akar kelteni, akkor jól tette, hogy ebbe az irányba terelte az információ forrását, mert kézenfekvő. Hisz akkor is fölmerültek pont ugyanezek a személyek. De még előtte hadd mondjak valamit, hogy hogy is kerülök én ebbe a műsorba? Én kriminológiával foglalkozom. A kriminológia a bűnös emberi magatartás eredetét, okát, megelőzhetőségét, és foglalkozik persze az intézményekkel is, a rendőrséggel is, meg a többi büntető-igazságszolgáltatási szervezettel, hogy ez hogyan működik. Mert itt valójában, ezt azért mondom, a nézők, hogy tudják, hogy itt igazából egy nyomozónak kéne lenni, egy kriminalistának, de meg kell érteni, hogy itt nem lehet, vagy nem szívesen vannak itt, mert hát maga az ügy óriási horderejű. Az ő munkájuk pedig nagyon is titokban tartandó, hogy miket is csinálnak. Tehát szerintem érjék be azzal, aki csak érintőlegesen, de azért ismeri a helyzetet.
- Mi is kerestünk ugye nyomozókat, de ugye mindenki dolgozik, vagy nem nyilatkozhat, vagy nem tudhat az ügyről. Na most ugye az indítékról beszéltünk egy kicsit, említettük ezt. Tulajdonképpen kinek lehet érdeke, indítéka és milyen indítéka lehet arra vonatkozóan, hogy egy magyarországi politikai nagygyűlésen bombát robbantson?
- Tehát ha nagyon a szakmát nézem, akkor mikor ezt hallom, hogy itt bűnszervezetek, akkor rögtön ágálok, mert hát ez nem igazi dolog. Az igazi szervezett bűnözés, az vagyonszerző, egzisztencia teremtő. Abba az nem fér bele, hogy robbantunk, legfeljebb leszámolunk az ellenfelekkel. Ha politikai zavarkeltésre vállalkozik valaki, az lehet egy terrorista, magát nem tudom minek képzelő ember, lehet, hogy sok pénzt kap érte.
- Tehát akinek van valami fajta küldetéstudata vagy ideálja...
- Én azt hiszem még az sincsen. Mert valószínű, ha valóban arról van szó, amit hallunk, akkor megfizettek valakit jól. Mivel ők szakemberek, úgymond, hát robbantottak itt sikeresen Magyarországon, tehát őket föl lehet erre bérelni. De ez nem a szervezett bűnözés, ez inkább a terrorizmus körébe tartozik. Bár manapság a szervezett bűnözés, terrorizmus persze összemosódik.
- Volt már rá példa ugye Magyarországon, hogy terroristák egy politikai cél érdekében robbantottak, ugye Ferihegyen az orosz zsidókat szállító busz előtt robbant bomba. Viszont ez mennyire jellemző a közép-kelet-európai térségre, Magyarországra, Szlovákiára? Tehát ez feltételezhető, hogy most egy ilyen csoport áll e mögött?
- Tényleg pikáns a kérdés, mert valóban ezek a dolgok, ezek mindig zavarkeltésre irányulnak, tehát mindig politikai hatása lesz a dolognak. Ez nyilvánvaló lehet annak, aki ebben részt vesz. Másfelől meg ezekről a szlovák nehézfiúkról azt tudjuk, hogy ezek köztörvényes bűnözők, egymást mészárolják le, védelmi pénzeket szednek, területet osztanak fel. Tehát itt azért ha az elméletnek az a része, hogy a szervezett bűnözés az államba behatol és az állami tevékenységben részt vállal - persze a másik oldalról - akkor jogos az összefüggés keresése. Hát azt mondanám, hogy ha vannak köztörvényes bűnözők, akik kitanulták a robbantást, kitanulták azt, hogy emberekkel lehet hatást elérni és ezzel pénzt lehet keresni, akkor mindenre kaphatók. Tehát jogos az a riadalom, az a készültség, ami most itt az országban van, mert ezek tényleg képesek rá.
- Kíváncsian várjuk, reméljük, hogy azért most csak a levegőbe beszélünk úgymond és nem fog semmi ilyesmi történni. Viszont a tegnapi bejelentéssel kapcsolatban ugye az egy elfogadható indok, hogy ha napvilágra kerül az, hogy robbantásos merényletre készülnek, akkor ezzel csökken a robbantás esélye, viszont a robbantók elfogásának az esélye az ezzel nem csökken-e?
- Esetleg csökkenhet, bár az igazán elszánt emberek nem fognak visszariadni attól, hogy nagy a készültség, sőt, annál nagyobb lesz a szakmai kihívás számukra. Inkább abban látom ennek a jelentőségét, hogy nem fogják elkövetni, hiszen látják, hogy milyen nagy a készültség, és esetleg félrelépnek ettől. Voltaképpen a zavarkeltés megkezdődött és a célját - ha van itten megbízó - akkor elérte, mert hiszen óriási figyelem irányul az egész ügyre. Vannak a rendőri módszerekben, amikor nem lehet bizonyítani, hisz bírósági tárgyalóteremben kéne ezt igazolni, hogy mi történt, ezért azok a rendőri akciók is értelmesek és értékesek, amik éppen azt érik el, hogy a tervezett bűncselekmény ne legyen elkövetve. Hisz végül azt akarjuk, hogy ne legyen robbantás.
- Nyilván ez a legfontosabb cél. Németh Zsolt, köszönöm szépen, hogy itt volt.
Öt hónappal a gyilkosság elkövetése után már az első fokú bíróság ítéletét hallgathatta az a férfi, aki kevéske rokkantsági nyugdíjáért valósággal lemészárolt egy középkorú, hajléktalan, hallássérült nőt. A szabolcsi fiatalember most 21 éves, a nem jogerős ítélet szerint legkorábban 30 év múlva szabadulhat életfogytiglani büntetéséből.
*
MIKOR LÁTTA, HOGY MEGHALT, EGY KÚTBAN ELÁSTA
A gyanúsított: - Nekem a pénz a minden. Szóval ha pénzem nincs, akkor bepánikolok, valamiből pénzt kell csinálni. Szóval...
- Mindenáron?
- Mindenáron. Hogy érzem magam? Hát olyan semlegesen. Nyugodt is vagyok, meg végül is végiggondolva az eseményeket, így megbántam a dolgokat. Szóval nem könnyű dolog úgy élni, hogy elvettem egy embernek az életét. Az egyik buszmegállóban ismerkedtem meg evvel a későbbi áldozatommal. Akkor éppen ő Máriapócsra tartott, valami orvosi papírokat intézett. Ott beszélgettünk és utána kialakult köztünk egy baráti viszony. Én felajánlottam neki egy lehetőséget, egy dolgot, amivel ő később élt és odaköltözött az apám házába. Azt tudtam, hogy ő kap pénzt, és utána nyitottunk egy bankszámlát a nevére, ami felett engemet ő rendelkezővé tett. Szóval, hogy a számlájához bármikor hozzányúlhatok.
- Miért?
- Nem tudom. Ő így akarta, gondolta, hogy ha ott lakik, ha én segítettem rajta, akkor ő úgy segít rajtam, hogy egy kis pénzzel ő is beszáll a dolgokba. És utána meg elvette ez a pénz az eszemet, hogy az ő pénze felett is én rendelkező lehetek.
Dr. Nyakó Zsuzsanna elnökhelyettes, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság: - Már akkor, amikor ez a nyugdíj körüli beszélgetés folyt, illetve a bankszámlanyitás, már ekkor eldöntötte, illetve fontolgatta a vádlott, hogy tulajdonképpen a nyugdíja miatt meg fogja ölni a hölgyet. Erre a döntésre aztán október 18-án este jutott. Annyira eltervezte ezt a gyilkosságot, hogy este az ágya mellé készítette a kést.
- Az első perctől fogva úgy próbált hozzám közeledni, mint hogyha élettársi viszonyt akart volna kialakítani velem. Persze én nem akartam tőle semmit. Aztán kialakult köztünk egy olyan viszony tényleg, mint egy anya és fiú viszony.
- Mikor gondolt először arra, hogy mindenáron megszerezni a pénzét, akár az élete árán is?
- Már akkor, mikor a bankban a számlát megnyitottuk és jött az egyik reggel, már ott volt a kés aznap este a fejemnél. Bementem a szobájába, éppen aludt és megtörtént az eset. És akkor így, most így hosszúnak tűnik elmondani, de akkor ilyen percek töredékének tűnt az egész.
- Elég brutálisan bánt el az áldozatával...
- Ez így van.
- Mit csinált pontosan vele?
- Mit csináltam pontosan? Hát négyszer torkon szúrtam késsel, valamint nyakon, aztán mikor láttam, hogy még nem halt meg, akkor egy nagyobb betontömbbel többször fejbe vertem. Ezután, mikor láttam, hogy meghalt, egy kútban elástam.
Dr. Nyakó Zsuzsanna: - A megyei bíróság különös kegyetlenséggel, nyereségvágyból, előre kitervelten elkövetett emberölés bűntettében találta bűnösnek a vádlottat és életfogytiglani fegyházban letöltendő szabadságvesztés büntetésre, illetőleg tíz év közügyektől eltiltás mellékbüntetésre ítéltek. Kimondta, hogy a vádlott 30 év után bocsátható feltételes szabadlábra.
- Arra gondoltam, hogy ha felveszem majd a pénzét a későbbiekben, akkor abból kimegyek külföldre és kezdek egy új életet. De nem így történt volna ez az egész.
Dr. Nyakó Zsuzsanna: - Az, hogy tulajdonképpen mondjuk a tett elkövetésétől igazándiból egy félév sem telt addig, hogy ebben az ügyben első fokon a megyei bíróság igaz, hogy nem jogerősen, de ítéletet tudott hozni, ezzel kapcsolatosan fontos körülmény az, hogy lakossági bejelentésre a rendőrség gyorsan megtalálta az elkövetőt, aki maga is elismerte az elkövetést, annak a módját, a körülményeit, illetőleg a vádemelés is ezt követően rövid időn belül ez év januárjában megtörtént.
- Maga még nem ölt embert, szóval nem tudja gondolom, hogy milyen az, hogy éjszakánként nem tud aludni, többször felébred. A halott képét látja maga előtt állandóan, szóval ezt nem kívánom senkinek.
Fegyveres rablás, gyilkossági kísérlet, két szökés a börtönből, majd életfogytiglan. A most 34 éves fiatalember viszont azt állítja, hogy megváltozott, a fegyházban teológusnak készül, és addig is könyvet ír kalandos életútjáról. Szerintem van miről mesélnie.
*
RABLÁSOK ÉS SZÖKÉSEK
Ő Virág Imre, az ország szerintem legjobban őrzött elitéltje. Két grizli méretű fegyőr tartotta pórázon, rajtuk kívül még öt géppisztolyos őr vigyázott rá a tegnapi bírósági tárgyaláson - nem véletlenül. Virág Imre már kétszer is megszökött a börtönből. Az emberölés kísérlete miatt életfogytiglani büntetésre ítélt férfi cellájában kamerával figyelik minden mozdulatát. Most az egyik szökése miatt van újra a bíróságon.
Először nézzük, egyáltalán miért is került fegyházba a 34 éves férfi. A 90-es évek végén az ország egyik legkeményebb rablópárosának egyik tagja volt. Álarcban, golyóálló mellényben, Skorpió gépfegyverrel raboltak ki több takarékszövetkezetet. A listán Taksony, Tárnok és Zsámbék szerepelt. A legutolsó helyszínen Virág társa le is lőtt egy őrt. Aztán 1998 májusában Inárcs mellett raboltak ki egy pénzszállítót. Szitává lőtték a páncélautót, a pénzkísérők is megsérültek. Állítólag 30 millió forintot zsákmányoltak. Néhány nappal később lecsaptak rájuk a kommandósok. Virág Imrét azonban nem volt olyan könnyű megállítani. Dunaújvárosi előzetes letartóztatása alatt egy orvosi vizsgálatra vitték ki a városba, kikéredzkedett a mosdóba, ahol a tartály mögé valamelyik ismerőse már elhelyezett egy pisztolyt. A mosdóból már fegyverrel ment ki és mivel az ajtóban álló őr még így sem akarta elengedni, a levegőbe lőtt, majd elmenekült. Egy nappal később viszont már újra elfogták.
Másodszorra tavaly a Kozma utcai börtönből lógott meg. Most emiatt állt bíróság elé. Virág nem tagadott semmit. Elismerte, hogy elfűrészelte a rácsot, a lepedőből és törölközőkből készült kötélen leereszkedett, átmászott a szögesdróton és már kint is volt. De valaki kiszúrta egy közeli ház ablakából és hamarosan ismét elkapták. Az egyetlen nézeteltérés a vádhatóság és a vádlott között csak a szökéssel okozott kár összege. Az ügyészség szerint ugyanis 24 ezer forintba került a zárka helyreállítása, Virág Imre szerint azonban egy fillérbe sem, hiszen csupán a két elfűrészelt vasdarabot kellett visszahegeszteni, amit úgyis valamelyik rabbal csináltattak meg.
- Ezt magyaráztam Önnek, hogy ide betettek két 26 db ugyanilyen átmérőjűt, kettőt, ezt CO-val körbehegesztették a kerületét, alul, felül, alul, felül, és ezt az expanziós lemezt visszahúzták ide két füllel. Ezért sokalltam hozzá húszezer forintot.
- Tehát ez így nézne ki kívülről.
- Igen, ez így néz ki kívülről.
Aztán ezek az ellentétek is elsimultak. Virág Imre az utolsó szó jogán azt mondta, hogy ő az egyetlen rab, akit úgy éltek életfogytiglanra, hogy nem ölt meg senkit. Szerinte a szökése közben nem az őrre lőtt és ezt vallotta maga az őr is.
Gulyás G. Gábor védő: - Tekintettel arra, hogy a védencem személyi sérülést nem okozott, túl nagy kárt magával a rongálással nem okozott, és azokat a pozitív irányú változásokat, amiket ő elmondott a saját maga által elmondott védőbeszédben, tehát az utolsó szó jogán, abból is kitűnik, hogy egyfajta személyiség, pozitív irányú személyiségváltozás indult meg a védencemben, és szerintem a T. Bíróság ezt is és a védelem által elmondott enyhítő körülményeket is figyelembe vette. És én azt gondolom, hogy a mai ítélkezési gyakorlatban egy nagyon jó és enyhe ítélet volt.
Végül ezért a szökésért másfél évet kapott a férfi. Csakhogy. Ez a másfél év az ő esetében ötöt jelent, ugyanis akit életfogytiglanra ítélnek és bűncselekményt követ el a börtönben, eredeti ítéleténél minimum öt évvel később szabadulhat. Így Virág Imrének már 35 évet kell leülnie. Az ügyvédje szerint viszont védence ma már teljesen más ember lett, a Bibliát bújja egész nap, teológusnak készül és könyvet ír kalandos életéről.
*
Az ügy pikantériája egyébként az, hogy Virág Imre társa, aki ugye rálőtt az egyik biztonsági őrre, az csak 25 évet kapott.
Precedens értékű döntést hozott március közepén az Egyenlő Bánásmód Hatóság. Közvetlen hátrányos megkülönböztetés miatt többszázezer forint bírság megfizetésére kötelezte azt a céget, amely roma származása miatt tagadta meg egy munkavállaló felvételét a meghirdetett szobafestő állásra.
*
IGAZSÁGOT KAPOTT, MUNKÁT NEM
Tóth Csaba szakmáját tekintve szobafestő. Csak szakmáját tekintve az, mert nem kap munkát. Jelentős tapasztalattal bír, de amikor megtudják, hogy roma, azt mondják a munkaadók, hogy már betelt a meghirdetett állás. Itt, ebben a X. kerületi önkormányzati lakásban lakik élettársával és a 4,5 éves kislányukkal. Már nem sokáig, ugyanis nem tudták fizetni a lakbért, ezért ha jó idő lesz, menniük kell. Csaba egyetlen reménye az, hogy mint egykori állami gondozott, egy támogatás segítségével egy másik lakásba költözhet. Csakhogy ehhez munkaviszony is kell. És itt bezárult a kör.
- Vannak ilyen kisebb-nagyobb munkáim, de azok éppen, hogy arra elegek, hogy talán egyik napot kihúzzuk a másik nappal. Megállás nélkül dolgozom. Ha tehetem, azt csinálom, meg se állok, megyek, reggeltől-estig dolgozom. Este hazajövök, lefürdök, és akkor beleesek az ágyba. Aztán kezdődik másnap megint minden elölről.
Ezek az alkalmi munkák azonban - mint mondja - nagyon bizonytalanok, erre nem lehet alapozni semmit, állandó állásra lenne szüksége.
- Valójában mindig az derült ki, hogy nem kellek amiatt, mivel, hogy roma származású vagyok, mert én mindig általában a telefon végére ezt odabiggyesztem, hogy nem probléma-e, hogy roma származású vagyok? És akkor derülnek igazából ki a dolgok, hogy kellek-e vagy nem kellek.
Csaba a Kőbányai Családsegítő Központba jár munkát keresni. Ott ingyen felhívhatja a hirdetési újságban talált számokat. A központ egyik munkatársa megunta a folyamatos elutasításokat és rábeszélte Csabát, hogy forduljon a hatóságokhoz.
- Ő elégelte meg és az Expressz újságot, amit én vittem be, azt azonnal bekarikázta a telefonszámot, és azt mondta, hogy ő ezt már nem bírja tovább. És azt mondta, hogy jelentsük föl őket.
Így került Csaba ügye a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Irodához.
Dr. Muhi Erika ügyvéd, Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda: - Amikor ugye felmerül a gyanúja annak, hogy valakit származása miatt nem alkalmaznak, akkor mi ezt az ún. tesztelési módszert szoktuk alkalmazni és a hatóságnak pedig kifejezetten törvény adta kötelessége, vagy lehetősége ez a tesztelési módszernek az alkalmazása.
Tesztelő: - Az volt a feladatom, hogy telefonon fel kellett hívnom egy telefonszámot, ahol festőnek kellett jelentkeznem, és az volt a feladatom, hogy én is próbáljam egyértelművé tenni, hogy én roma származású vagyok. Azt gondoltam, hogy a Kolompár név, az egy elég közismert roma név, és akkor én bejelentkeztem, mint Kolompár István. És egy 20 másodperces, maximum 30 másodperces telefon volt, telefonbeszélgetés, amire egyből azt mondta, hogy köszönjük már nem, 2-3 emberre volt szüksége és már betelt a munkahely és már köszöni szépen, de nincs már felvétel. Én pedig szépen elköszöntem és akkor ennyi történt. És aztán volt egy nem roma tesztelő, aki a saját nevén jelentkezett be, őt viszont elhívta beszélgetésre, és szóval őt fölvette volna.
Dr. Muhi Erika ügyvéd: - A sérelmet szenvedő félnek csak azt kell bizonyítani, hogy őt hátrány érte, mondjuk nem vették fel egy munkahelyre, meg hogy rendelkezik a védett tulajdonsággal, azaz ilyen esetben roma. És ezek után kell bizonyítania az ellenérdekű félnek, hogy ő nem sértette meg az egyenlő bánásmód követelményét.
A jogvédők ezután a tavaly február 1-jétől működő speciális hivatalhoz, az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordultak. Minden olyan ügyet kivizsgálnak itt, ahol valakit a származása, kora, neme vagy éppen a szexuális hovatartozása miatt ért hátrány. Eddig több mint ötszáz panasz érkezett hozzájuk, leginkább munkaügyekben. Tóth Csaba esetében is megkeresték az állást meghirdető céget. A tulajdonos azzal védekezett, hogy ő valóban adott föl hirdetést, hiszen keresett szobafestőt, de Tóth Csabával nem ő beszélt.
Dr. Gyarmati Edit főosztályvezető, Egyenlő Bánásmód Hatóság: - A konkrét esetben az eljárás azt igazolta, hogy az eljárás alá vont nem tudta bizonyítani, hogy nem alkalmazott hátrányos megkülönböztetést. Egyébként pedig a munka természete, jellege sem követelte azt, hogy az adott szakember ne legyen roma származású vagy roma származású legyen, tehát ez teljesen független ettől a munkavégzéstől.
Tehát ez volt az első olyan eset a hivatal fennállása óta, hogy az egyenlő bánásmód megsértése miatt igen komoly bírságot, 700 ezer forintot szabtak ki egy cégre. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság döntése jogerős, de a szobafestő vállalkozás még megtámadhatja a határozatot a bíróságon.
Tóth Csaba: - Az a haszna az egésznek, hogy ha még egy ilyen történik, akkor mások is lássák ezt az egészet. Hogy valójában - hogy mondjam? - ilyen helyzetbe kényszerítik az embert. Ha nem találok munkát. Ez van. És aztán a vége az lesz, hogy megint megyünk majd az utcára, majd lesz még egy hajléktalannal több, vagy akárhánnyal. Az intézetben még egy gyerekkel több vagy kettővel. És akkor szépen szétszéled így a család. Mert nem talál ugye az ember egy bejelentett normális hivatalos munkahelyet, ahol ugye előrébb tudnék jutni valamerre. Hiába vagyok fiatal, megöregszem, utána meg azért nem fogok kelleni senkinek, mert öreg vagyok. És egyszerűen így kell utána leélni egy életet.
A pénzt ugyan nem Csaba kapta meg és munkája sincs továbbra sem, mégis úgy érzi, hogy volt értelme az eljárásnak, hiszen aki hasonló helyzetbe kerül, most már láthatja, hogy nem lehet büntetlenül sárba tiporni senki, még a kisebbségek jogait sem.
*
Egy év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte a bíróság első fokon azt a fiatalembert, aki 2004 májusában megfenyegette a rendőrséget: ha nem adnak neki 368 millió forintot, felrobbantja a szolnoki vasútállomást és több budapesti épületet is. A rendőrök a pénz átadásakor elfogták az akkor még 17 éves fiút, aki a bíróságon azt mondta: valójában nem is a pénz kellett neki, csak kíváncsi volt, hogy a rendőrség komolyan veszi-e ezt a fenyegetést.
*
AZ ÍTÉLET NEMCSAK BÜNTETNI, NEVELNI IS AKAR
A 2001. szeptember 11-i New York-i és a 2004. március 11-i madridi borzalmas terrortámadás után kiemelt szerepe van a különböző híradásokban a terrorfenyegetésekkel kapcsolatos tudósításoknak. Innen vette az ötletet az akkor 17 éves vádlott ki akarta próbálni, a magyar hatóságok vajon hogyan reagálnak egy feltételezett robbantás hírére. Számítógépén levelet szerkesztett, amelyben az al-Kaida nevében 368 millió forintot követelt. Azt írta, ha a megadott időben a pénz nem lesz a megadott helyen, felrobbantja a szolnoki vasútállomást és több budapesti épületet is. A levelet a Budapesti Rendőr-főkapitányságra küldte. A rendőrök engedelmeskedtek. Papírral teleraktak egy diplomatatáskát, besétáltak a vasútállomás férfi WC-jébe, berakták a bőröndöt, majd elmentek. A fiú, amikor észrevette, hogy a táskában pénz helyett csak papír van, menekülni próbált, de a rendőrök elfogták. Persze azonnal mindent elmondott érthetetlen agyszüleményéről.
V. Dániel vádlott: - Valóban megbántam tettemet, és majdnem két év eltelt azóta, mióta ezt tettem, és azóta teljesen másképp látom ezt a dolgot. Szégyellem és nagyon bánom.
Bár terrorcselekménnyel fenyegetésért már fiatalkorúaknak is akár ötéves szabadságvesztés is kiszabható, az ügyész a fiú beismerő vallomása és éretlen személyisége miatt felfüggesztett szabadságvesztést indítványozott. A védő további enyhítő körülménynek vélte, hogy vádlott anyagi kárt nem okozott, a társadalomban pedig nem keltett riadalmat. Ezért azt kérte, a bíróság ne szabjon ki semmilyen büntetést, hanem bocsássa próbára védencét.
Knorr János, a vádlott védője: - Adjon lehetőséget arra, hogy személyiség szerkezetében bekövetkezett változások során megtalálja az önértékelés helyrebillentéséhez szükséges sikerélményeket.
Az ítélet ezzel szemben az ügyészi indítványt támogatta.
Vaskuti András bíró: - Vádlott bűnös terrorcselekménnyel fenyegetés bűntettében. Ezért a bíróság egy évi fiatalkorúak fogháza büntetésre ítéli. A szabadságvesztés végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggeszti.
A bíró az indoklásban kiemelte: az ítélet nemcsak büntetni, hanem nevelni is akar, és nemcsak a vádlottnak, hanem minden fiatalnak figyelmeztetést jelent.
Vaskuti András: - A tűzzel nem szabad játszani, bűncselekményeket nem szabad elkövetni, mert ha ő még nem is olvasta az ezzel kapcsolatos irodalmat, de azt tudnia kell, hogy a legtöbb esetben a bűnt valamilyen fajta büntetés kell, hogy kövesse.
A vádlott és védője három nap gondolkodási időt kért. Ha nem fellebbeznek, akkor a fiúnak - aki azóta már főiskolára jár - három évig pártfogói felügyelet alatt kell állnia, ami azt jelenti, hogy egy szociális munkásnak időnként be kell számolnia mindennapjairól.
hirado
2006.03.31. 12:39
Legfrissebb hirek
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
- Viharral érkezik a hidegfront
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Ezeken a magyar településeken már készülhetnek az ivóvízhiányra
- Fokozódik a konfliktus: tűzharc tört ki a Wagner-csoport és az orosz légierő között, már három helikoptert lelőttek
- Putyin beszédet intézett népéhez a a Wagner-csoport lázadása után: „Az ilyen fenyegetésre keményen fogunk reagálni”
- Lázadás tört ki Oroszországban: a Wagner zsoldoscsoport elfoglalt egy orosz várost, Putyin hamarosan beszédet mond
- Olyan vihar jöhet, ami ellen az esernyő nem elég
- Ők öten vesztek hullámsírba a Titan fedélzetén
- Az Európai Parlament megszavazta: Magyarország alkalmatlan az uniós elnökségre
- Aligha most robban föl a Balkán puskaporos hordója
- Putyin arra játszik, hogy legyen ürügye az első nukleáris csapásra
- Novák Katalin a kórházban indította a reggelt
HIRDETÉS
