Az egy főre eső vásárlóerő tekintetében Győr-Moson-Sopron megye található a dobogó legfelső fokán. Ezt követi a tavalyi ezüstérmes Vas megye, míg Fejér megye a harmadik helyre szorult. Vigaszt jelenthet ez utóbbinak, hogy központja, Székesfehérvár a legnagyobb vásárlóerővel rendelkező magyarországi megyeszékhely maradt.
Az országos átlagnál lényegesen jobban teljesítő Budapest vásárlóereje tovább növekedett, de a 23 kerület közötti különbségek csökkentek. A kiegyenlítődés így sem olyan mérvű, hogy veszélyeztetné a budai kerületek hegemóniáját. Továbbra is vezet a II. kerület, majd XII. kerület és az I. kerület következik.
A vidéki Magyarország tekintetében a 2002-ben győztes Telkit és Százhalombattát mostanra megelőzte Csomád és Hévíz is. Ezek a települések közel negyven százalékkal szárnyalják túl az országos átlagot, míg a legszegényebb területek eredménye ugyanennek egyharmadát sem érik el. A sereghajtók tekintetében 2002-höz képest nem következett be változás: Csenyétét (30,3) Gilvánfa (29,2) és Kiscsécs (26,6) követi. A Veresegyházához közeli Csomád elsősége jól példázza azt a tendenciát, hogy a kistérségekhez köthető gazdaságfejlesztés milyen nagy jelentőséggel bír a környék életében - foglalta össze a kutatás egyik fontos tapasztalatát Magyar Balázs, a GfK Hungária kereskedelmi kutatásokért felelős vezetője.
A megyék sorrendjében az országos átlaghoz viszonyított legalacsonyabb értékeket, 80-85 százalékot négyen tudhatják magukénak: Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, Békés és Jász-Nagykun-Szolnok. Közöttük az utóbbi új belépőnek számít, hiszen a két évvel ezelőtti adatokhoz képest két helyet veszített pozíciójából; ellenben nem látjuk már a lista végén Hajdú-Bihar megyét, amely két év alatt három helyet erősödött a 19 megye vásárlóerő listáján, és így a 13. helyet foglalja el.
[LHP.HU]
2005.02.15. 22:35