A daganatok hagyományos kezeléseként jelenleg széles körben alkalmazott kemoterápiás szerek voltaképpen olyan sejtmérgek, amelyek egyaránt pusztítják a tumor- és az intenzíven osztódó egészséges sejteket is. Ennek következtében sokszor súlyos mellékhatások lépnek fel a kezelések során. Régi célkitűzés, hogy e "szőnyegbombázások" helyett olyan gyógyszereket fejlesszenek ki, amelyek "mesterlövészként" működnek, azaz célzottan a tumorsejtek ellen hatnak.
Ennek az új gyógyszernemzedéknek az első tagjai pár évvel ezelőtt jelentek meg, a rák biológiájáról szerzett új genetikai és molekuláris biológiai ismeretekre alapozva. Az elmúlt évtizedek kutatásai során ugyanis számos olyan gént és génterméket (fehérjét) sikerült azonosítani, amelyek kulcsszerepet játszanak a tumorsejtek kialakulásában és működésében. A gyógyszermolekulákat közvetlenül ezek ellen, "testre szabottan" készítik el. Sokkal kevesebb mellékhatást jelentő alkalmazásukkal a kezelés új szakasza, az ún. célzott daganatterápia kezdődött meg, amely a remények szerint igazi áttörés lesz a rák elleni harcban. A megoldások között génterápiás eszközök, antitest- (ellenanyag-) terápia és a hagyományos kémiai megközelítés egyaránt megtalálható.
Az első célzott daganatterápiás szerek már Magyarországon is megjelentek. Egyelőre a viszonylag kevés beteget érintő nyirokrákok egyes típusainál, illetve az emlőrákok kisebb részénél (körülbelül 25%-ánál) alkalmaznak antitesteket (ún. immunterápiás szereket). Az elmúlt időszakban azonban több olyan bejelentés is napvilágot látott, amely a sokkal több pácienst érintő esetekben (tüdőrák, vastagbélrák, prosztatarák, illetve az emlőrák bizonyos fajtáinál) számol be egy célzott terápiás szer vagy egy a korábbiaknál jóval kifinomultabb kemoterápiás eljárás alkalmazási lehetőségeiről. Ezekben az esetekben - a magas betegszám miatt - a finanszírozás kérdése túlmutat az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és a szakma belügyén, és immár társadalmi konszenzust igényel. Összeállításunkban részletesen bemutatunk egy új terápiás lehetőséget és a terápiát megelőző, magyar fejlesztésű vizsgálatot tüdőrák esetén.
Egy új hatóanyag sikere Magyarországon
A célzott terápiás szerek a pontos (szelektív) hatásmechnizmus miatt csak akkor igazán hatásosak, ha célba vett kóros gén vagy géntermék ("a mesterlövészek célpontja") ténylegesen jelen van az adott beteg daganatában. Ez ugyanis még egy konkrét daganattípus esetében sem általános, a betegek között egyedi különbségek tapasztalhatók. Ezért ezeknek a szereknek az alkalmazását egyre inkább hozzákötik a kóros gén, illetve fehérje kimutatására alkalmas diagnosztikai eljáráshoz.
Magyarországon a célzott daganatterápiás szerek fejlesztésének egyik műhelye a három éve létrejött Semmelweis Egyetem Kooperációs Kutatóközpont (KKK). Célpontjaik olyan fehérjék (enzimek), melyek a sejtek közötti kommunikációban, a növekedési és életciklusok szabályozásában vesznek részt. Ezeknek a fehérjéknek egy része a sejtek felszínén helyezkedik el (ún. receptormolekula), és sejten kívülről jövő (pl. növekedési) jelek hatását közvetítik a sejtmagba, beindítva a sejtosztódást. Ilyen természetű az EGFR jelzésű receptor (epidermális növekedési faktor receptor) is, amely sok daganatfajtában van jelen, és képes kóros növekedési jeleket közvetíteni. Már korábban felmerült, hogy célzott gyógyszeres gátlása daganatellenes hatást eredményezhet.
A világon több gyógyszergyár és biotechnológiai vállalat fejlesztett ki ilyen EGFR-gátló hatóanyagokat. Ezek közül két szer eljutott a klinikai kipróbálásig, és ezek közül az egyiket az Egyesült Államokban engedélyezték a nem műthető, illetve hagyományos terápiára nem reagáló tüdőrákok kezelésére 2003 elején. 2003 végére azonban nagyszámú betegen végzett klinikai vizsgálatok azt jelezték, hogy a betegek csak nagyon kevés, néhány százalékában zsugorodott a daganat a kezelés hatására, és az EGFR-fehérje puszta jelenléte nem jelezte előre a célzott terápia sikerességét. Ekkor lázas kutatás kezdődött a világban, hogy megértsék a jelenség okát és kiderítsék, hogyan lehetne kiválasztani azokat a betegeket, akiket érdemes EGFR-gátló gyógyszerekkel kezelni.
Eközben a Központ kutatói is meghonosították laboratóriumukban azokat az eljárásokat és tesztrendszereket, amelyek segítségével az EGFR működését vizsgálni tudták, sőt új EGFR-gátló vegyületeket állítottak elő. Beállították az EGFR-fehérje kimutatására alkalmas szövettani módszert és az EGFR gén kópiaszámának meghatározására alkalmas eljárást. 2003 novemberében a Magyar Biotechnológiai Szövetségen keresztül egy végstádiumú tüdőrákban szenvedő beteg, aki maga is orvos, felkereste a Központ igazgatóját, dr. Schwab Richárdot. Abba a betegpopulációba tartozott (50 év feletti, nem dohányzó nő), ahol a gyógyszer hatékonysága esetleírások tanúsága szerint leginkább várható volt. Szövettani mintájában kimutatható volt az EGFR-gén sokszorozódása, ami alapján az Országos Gyógyszerészeti Intézet engedélyt adott az EGFR-gátló gyógyszer egyedi import alapján történő beszerzésére. A beteg a MÁV Kórházban, 2004 januárjában kezdte el szedni a gyógyszert, és májusra többszörös agyi és tüdőáttétei gyakorlatilag teljes mértékben eltűntek.
Áttörő hazai kutatási eredmény
Ezzel egy időben, 2004 májusában jelentette be két amerikai munkacsoport a felfedezést, hogy a korábban összességében sikertelen klinikai vizsgálatok során csak azok a tüdőrákos betegek reagáltak kedvezően az EGFR-gátló szerekre, akiknek a daganatában az EGFR-fehérje szerkezete eltér a normális EGFR-fehérjéétől (ennek oka a fehérjét kódoló EGFR-gén hibája, azaz mutációja). Az ezt követő hónapokban sorra megjelent tudományos közlemények a világ minden tájáról alátámasztották a mutációk és az EGFR-gátló kezelés hatékonyságával kapcsolatos megfigyelést. A kezelésre adott válasz azonban nem minden esetben volt olyan drámai hatású, mint a kezelt magyar páciens esetében: sok esetben csak részleges vagy átmeneti daganatellenes hatást figyeltek meg. Az ismertetett hazai beteg jelenleg is szedi az EGFR-gátló gyógyszert, és immár több mint egy éve daganat- és panaszmentes.
A kutatócsoport áttörő eredménye, hogy a külföldről hazatért dr. Peták István, a Központ kutatás-fejlesztési igazgatója irányításával a mutáció kimutatására alkalmas vizsgálati módszert továbbfejlesztették, amely így hatékonyabb és a megbízhatóbb az irodalomban eddig közölt technológiáknál, sőt további fontos eredményként - és elsőként a világon - felfedezték, hogy a mutáns EGFR-gén meg is sokszorozódott a betegnél. Ezzel elsőként hívták fel a figyelmet arra, hogy a kóros, mutáns EGFR-gén egyes tüdődaganatokban meg is sokszorozódhat, és ezeket a daganatokat különösen eredményesen lehet kezelni EGFR-gátlókkal. A kormányzati és alapítványi pénzekből kifejlesztett eljárásra szabadalmi védettséget is kívánnak szerezni a kutatók.
Magyarországi alkalmazási lehetőségek
A kutatócsoport 2004 novemberében, a Magyar Klinikai Onkológusok kongresszusán három prezentációban tájékoztatta eredményeiről a hazai onkológusokat. A nyilvánosság számára rendezett, 2005. február 11-i sajtótájékoztatón dr. Schwab Richárd elmondta: a magyarországi orvosoknak és a betegeknek egyaránt tudniuk kell róla, hogy létezik és itthon is elérhető ez a diagnosztikai módszer, amelyet hivatalos szakorvosi kérés alapján, akár évekkel korábbi műtét során vett szövettani mintából a Semmelweis Egyetem I. sz. Pathológiai és Kísérleti Rákkutató Intézetében ingyenesen elvégeznek Peták dr. és munkatársai.
Az eljárás az ún. nem kissejtes tüdőrákok esetében (az összes tüdőrákok mintegy 80%-a) alkalmazható, és ilyen betegek 5-10%-ánál várható, hogy hordozzák az EGFR-gén fent leírt mutációját. A sebészileg nem kezelhető esetekben - ez a betegek mintegy 75%-a, a becslések szerint évente körülbelül 200-300 fő - nagy valószínűséggel sikeresen alkalmazható lenne az Egyesült Államokban már engedélyezett EGFR-gátló szer, amellyel az előzőekben szereplő magyar hölgyet sikeresen kezelték.
A sajtótájékoztatón a kutatók elmondták: kérik a betegeket, hogy forduljanak orvosukhoz vagy egyenesen hozzájuk tájékoztatásért, indokolt-e a vizsgálat elvégzése az adott betegség esetében. Aki további információhoz szeretne jutni, a központ honlapját keresse fel (www.drugdesign.hu), vagy forduljon a Központ orvos munkatársához telefonos forró drót segítségével, aki bővebb felvilágosítással tud szolgálni (munkaidőben: 06-20-825-0269).
Nagyon fontos megjegyezni, hogy az EGFR-gátló terápia a tüdő daganatos betegeknek csak kis hányadában hatékony. Mivel a kezelés rendkívül drága, újabb és még pontosabb kiegészítő diagnosztikai eljárások megjelenéséig csak az EGFR-mutációt hordozó betegeket érdemes kezelni. A kutatócsoport tervei között szerepel a diagnosztikai módszer további finomítása, illetve gyógyszermolekulák fejlesztése is.
A célzott daganatterápia finanszírozása: társadalmi összefogás szükséges
A kutatók egyre több új potenciális célpontot találnak s az elkövetkező években számos új célzott terápiás szer jelenik meg, miközben egyre finomodnak a hagyományos kemoterápiás szerek, illetve ezek kombinációi is. Ezek a gyógyszerek egyelőre nagyon drágák, s a hatóságok minden esetben egyedi elbírálással döntik el, hogy a beadott szakmai dokumentáció alapján megkaphatja-e a beteg. A cikkünkben szereplő, tüdőrákban alkalmazott EGFR-gátlóval is ez a helyzet. Bár egyelőre a gyógyszerérzékenységet előrejelző mutációt hordozó betegek egyedi méltányossági eljárás keretében OEP-finanszírozást kaphatnak, félő, hogy ha túl sok ilyen beteg jelentkezik, ezt a támogatási kategóriát és a rendelkezésre álló finanszírozási keretet az igények túlnövik. Szakmai, politikai, sőt társadalmi összefogásra lenne tehát szükség, hogy a készítmény Magyarországon is a lehető leghamarabb törzskönyvi engedélyt és szabályozott finanszírozást kapjon. Saját forrásokból a betegek ezt nyilvánvalóan nem fogják tudni megoldani, hiszen a sajtótájékoztatón elhangzottak szerint a kezelés havi költsége 6-700 000 forint.
A célzott daganatterápiás szerek finanszírozásának érdekes aspektusa, hogy a gyógyszergyárak általában nem érdekeltek a betegeket szelektáló diagnosztikus eljárások elterjedésében. Gazdaságilag ugyanis az a leginkább kedvező számukra, ha sikerül a hatást bizonyítani egy betegcsoportban, majd itt mindenki megkapja a gyógyszert, függetlenül attól, hogy adott esetben csak a betegek egy részénél hatásos. Az EGFR-gátlóknál viszont az a különleges helyzet állt elő, hogy molekuláris diagnosztikán alapuló betegválogatás nélkül nem sikerült a kezelés sikerességét statisztikailag igazolni a klinikai kipróbálás során. Ezért sajnos nem biztos, hogy a gyógyszergyár folytatja a gyógyszer rendkívül költséges, további vizsgálatokat igénylő törzskönyvezését, mert a beszűkült piac miatt félő, hogy már nem rentábilis számára.
A KKK kutatói, orvosai ezért tartották fontosnak, hogy a közvéleményhez forduljanak, hiszen több száz beteg élete múlhat azon, hogy még idejében hozzájusson a kezeléshez - hangzott el a sajtótájékoztatón.
Hála a rohamosan fejlődő orvostudománynak, olyan korban élünk, amikor a második legtöbb áldozatot szedő népbetegség ellen egyre hatékonyabb gyógyszerek jelennek meg, méghozzá gyors egymásutánban. Nagyon fontos, hogy ezek engedélyezése a lehető leggyorsabban történjen, hiszen azonnal adni kellene a betegnek. Kérdés az is, hogyan lehetne csökkenteni az orvosokra nehezedő bürokratikus terheket. Kérdés, hogy meddig kell az orvosnak olyan kompromisszumokat hozni, hogy megadja-e a szert egy idős rákbetegnek, vagy inkább "tartalékolja" egy fiatalabbnak.
Miért ilyen drágák ezek a gyógyszerek? Ezen a gyáraknak kellene mélyen elgondolkodniuk, még akkor is, ha tudjuk, milyen költséges egy-egy új hatóanyag kifejlesztése. A gyógyszerek remélhetőleg egyre olcsóbbak lesznek, ahogy egyre több cég jelenik majd meg a piacon. A jelenlegi árak nem tarthatók, vagy a gyárak arra a sorsra jutnak, mint az illegálisan lemásolt AIDS-gyógyszerek esetében - ami persze a gyógyszerbiztonság kérdését veti fel.
Olyan problémával állunk szemben, ami társadalmi összefogást és aktív politikai döntést igényel. Vajon felvállalja-e a kormány, hogy nem ad pénzt olyan gyógyszerekre, amelyek gyógyulást hozhatnak? (A betegek meggyógyulása anyagi szempontból is "kifizetődőbb" az állam számára.) Ám ez a probléma is markánsan bizonyítja: társadalmi támogatás kellene ahhoz, hogy a kormányzat átszabhassa az egészségügy teljes támogatását.
[LHP.HU]
2005.02.15. 16:40