- Beszédének egyes részeiből úgy éreztem, minthogyha ez egy most hivatalába lépő miniszterelnök programbeszéde lett volna. Miért most hirdeti meg ilyen markánsan, hogy új politikára van szükség, hogy irányt és sebességet kell váltani? Miért nem akkor hirdette meg?
- Akkor az volt a dolgom, hogy kormányprogramot mondjak, hogy megmondjam, hogy mit fogunk csinálni a következő időszakban, most pedig az volt a dolgom, hogy értékeljem, hogy merre megyünk általában, és az jó-e. Úgy látom, hogy sok tekintetben az ország egész politikája az elmúlt 15 éve, korrekcióra szorul.
- Az ország politikája vagy a kormány politikája szorul korrekcióra?
- Ha azt mondom, hogy az ország politikája, akkor abban persze benne van a kormányé is. Arra törekedtem, hogy felhagyjak azzal a korábbi törekvéssel, hogy mindenki dicsérje a saját lovát. Próbáltam távolságot tartani a saját kormányom teljesítményétől is, hogy mi az, ami ment, mi az, ami nem ment, és elmondani, hogy mi lenne, hogy ha egyszer normálisan beszélnénk egymással erről.
- Igazat ad azoknak, például az SZDSZ belső ellenzékének, akik azt mondják, hogy nem hozott fordulatot ez az elmúlt néhány hónap, amióta ön kormányoz?
- Azt gondolom, hogy nekem azzal kell leginkább foglalkoznom, hogy mi az, amit csináltunk, az helyénvaló volt-e, az jó volt-e, az szolgálta-e a céljainkat?
- Lett fordulat vagy nem lett?
- Menjünk sorjában. Kétkulcsos lett a személyi jövedelemadó? Igen.
- Igen, de azt ön mondta, hogy ahhoz önnek még túl sok köze nem volt, hiszen akkoriban lépett hivatalba.
- Igen, ezt a költségvetésre mondtam. Ha nem jött volna kormányváltás, ma nem ilyen lenne az adórendszer. Átszabtuk a gazdagok és a kevéssé tehetősek felelősségvállalását? Átszabtuk. Bevezettük a Fészekrakó programot? Igen. Meg tudtuk akadályozni, hogy egy nagyon rossz kettős népszavazásban rossz végeredmény szülessen, amit mi rossznak tartottunk? Képesek voltunk-e, hogy másként viszonyuljunk nagyon fontos dolgokhoz, 1956-tól, az állam-egyház viszonyáig bezárólag. Ezek nagyon izgalmas politikai kérdések, amelyek nem kerültek volna így napirendre, ha nincsen kormányváltás.
- Tehát sok mindent meg tudtak tenni, de valódi fordulat ezek szerint nem volt, hiszen új politikát sürget. Mit is jelent ez az új politika?
- Azt mondtam a kormányprogramban, hogy változás és változtatás - erről szól a Gyurcsány-kormány politikája. Nem kell kibillenteni Magyarországot a négy sarkából. Ki kell billenteni azt a fajta politikai mentalitást, ami jellemzi az országot. Van egy önmagába záródó politika, amely sokat beszél önmagáról, sokat pörlekedik, nagyon kevés az érdemi elemzés. Nem lehet azt mondani, hogy majd a kormány mindent megold helyettetek és ezt üzenni az embereknek.
- Tehát akkor az új politikán új politikai stílust ért. Azt is mondta, hogy a politikai rivális tisztelete helyett, ma már inkább sértő személyeskedés van, itt minthogyha éreztem volna egy kis önkritikát is.
- Visszamegyek a kérdés elejére. Az önkritikán meg már egyszer túl vagyok, azt múlt héten megbeszéltük. Nem stílusról beszélek, hanem magatartásról, a közös ügyekhez való viszonyunkról. Ez nem azt jelenti, hogyha eddig összehúztuk a szemöldökünket, most meg mosolygunk. Messze nem érném be ennyivel. Azt szeretném, hogyha sokkal komolyabban vennénk egymást, meg a dolgainkat valójában. Milyenek ezek a viták, amiket itt hall a parlamentben? Mennyire beszélnek a lényegről? Én úgy látom, hogy egy-egy viccért lassan egy politikus odaadja a lelkét, egy-egy jó fényképért hajlandó feláldozni mindent.
- Ugyanakkor vannak érdemi javaslatok is. Most például a Fidesz adójavaslatot nyújtott be és az ilyen javaslatok általában nem nagyon nyernek támogatást, tehát akkor talán ennek az is része lehetne, hogy a kormányoldal próbálja beépíteni.
- Természetesen egyetértek ezzel. Nem ismerem a benyújtott javaslatot, azt gondolom, hogy nem az adórendszer változtatásról van szó, hanem 3-4 adókulcs csökkentéséről van szó. Gondolom, hogy akkor a benyújtott javaslat mellé benyújtották a képviselők, hogy a költségvetésből mit ne fizessünk, hiszen nyilván, hogyha csak egyszerűen csökken néhány adó és nem nagy adóreform van, ami behoz új adózókat, akkor csökkennek a bevételek. Hogyha például ott van mellette, hogy akkor a költségvetést módosítsuk és ilyen meg ilyen kiadási tételre ne kerüljön sor, akkor ez egy nagyon komoly javaslat. Ha nem ez, akkor nagyon nehéz lesz vele valamit kezdenünk.
- Visszatérve a beszédre, voltak benne olyan gondolatok, amelyek most az utóbbi pár napban Orbán Viktor országjárásából lettek ismerősek, amikor a falvakról beszél, hogy esélyegyenlőséget a falvaknak, hogy legyenek falubuszok, hogy legyen végre vége a rendszerváltásnak, szóval ezek minthogyha onnan ismerősek lennének már. Ez tudatos?
- Onnan ismerősek, hogy az ember ismeri, hogy milyen gondok vannak az országban. Ha pedig ugyanezt gondolja kormány és ellenzék, az meg jó. Nem az a kérdés, hogy egyébként melyikünk húzza a harangot, hanem az a kérdés, hogy melyikünk tudja megoldani a problémákat. Én annak örülök, hogyha ez egy olyan kormány, amely ezek szerint, jónéhány olyan kérdésben is érzékeny, amely az ellenzék szerint is fontos.
- Ha már itt a vidék szóba került, az ön beszédében nem értettem valamit, azt mondja, hogy ahol bezárják a kis postahivatalokat, ott legyenek közösségi terek, az nem nagyon helyettesíti ezt.
- Nem, de talán nem is pontosan így fogalmaztam. Változik minden körülöttünk. Egy sor dolgot át kell alakítani. Érdemes azon is elmerengeni, hogy jó-e az, hogy ha korábbi kispostákból mozgóposták lesznek. Az azonban egészen biztosan nem jó, hogyha egy falu úgy éli meg, hogy elveszített valamit, és azt mondtam, hogy ilyenkor azon kell gondolkodni, hogy mivel gazdagítjuk egy falu funkcióját? Például meg kell nézni, hogy lehet-e a régi postaépületből igazi közösségi házat, napközit csinálni?
- Ugye most itt van a népi kezdeményezés, szóval lehet, hogy mégiscsak vissza kell lépni a mozgópostáktól a hivatalok felé?
- Nagyon komolyan kell venni a népi kezdeményezést is, de van még egy felelősségünk, hogy egy sor dolgot, amely eddig jól ment, meg kell változtatnunk, mert akik úgy szeretnének élni, mint Ausztriában, mint Svédországban, azoknak el kell fogadni, hogy annak vannak ilyen következményei is. Úgy változtassunk, hogy azok a kihívások, amelyek ezzel együtt járnak, azok elviselhetőek legyenek.
- Említette, hogy nem ad optimizmusra okot a gazdasági egyensúly és azt mondja, hogy el kell azt fogadnunk, hogy hitelekből finanszírozza az ország a szociális juttatásokat, illetve a fejlesztéseket, másrészt azt mondja, hogy az adóbevételeket szociális ellátásra költjük. Tehát most hiteleket költünk erre, vagy adóbevételt költünk, vagy mind a kettőt, vagy ha csak a hitelt, akkor hol vannak az adóbevételek?
- Ennél a dolog lényegesen egyszerűbb. Mi úgy döntöttünk 2002-ben, hogy többet fogunk költeni autópályák fejlesztésére, nyugdíjakra, közalkalmazottak fizetésére, otthonteremtésre, családtámogatásra. Ilyenkor mindig az a kérdés, hogy az-e a probléma, hogy hitelt vettünk fel, azaz vegyünk vissza, akkor a juttatásokból, vagy más a probléma? Azt kérem mindenkitől, hogy döntse el, a hiteleket akarja csökkenteni, vagy többet akar költeni. Beszéljünk egyenesen.
- A kormánynak most mi a világos gazdaságpolitikai koncepciója: növeljük a hiteleket, mert szükségünk van rá, vagy ne hagyjuk tovább nőni, akkor viszont valamilyen kiadáscsökkentésre lenne szükség.
- Egyáltalán nem. Azt gondolom, hogy ennél van egy sokkal egyszerűbb megoldás is. Egy növekvő gazdaságban, mint a miénk, amely minden évben közel ezermilliárd forintnyi új jövedelmet teremt, abban úgy lehet a szociális célokat mértéktartóan finanszírozni, hogy közben nem növekszik az adósság, hanem csökken, azaz egyszerre két dolgot finanszírozunk a növekedésből: a szociális ügyeket is, meg adósságtörlesztést is. Ez egy kibékíthető program. Azért nem volt ez kibékíthető 2002-2003-ban, mert 20 százalékkal növekedtek a jövedelmek, a 20 százalékot már a 4 százalékos növekedésből nem lehetetett finanszírozni.
- Két fejlesztési irányt említett, amelyeket ki kell emelni, és ebben meglepődtem azon, hogy a szórakoztató ipart említette viszont például nem volt ott a mezőgazdaság.
- Nézzen körül a világban.
- A világban igen, de nálunk?
- Nézze meg, hogy hol épül Európa egyik legnagyobb filmstúdiója! Furcsa lett a világ. Olyan új iparágak termelnek nagyon sok jövedelmet, amelyekről nem is hallottunk tíz évvel ezelőtt.
- A szórakoztató ipar tényleg húzóágazat lehet Magyarországon?
- Itt versenyképes Magyarországról beszélünk. Versenyképességet pedig azok az ágazatok hoznak, turizmustól a biotechnológián keresztül, amelyek az új világ iparai és ezt a modern Magyarországot, az új Magyarországot, a sikeres Magyarországot teremtjük meg.
[LHP.HU]
2005.02.15. 10:37