HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Két hét alatt csaknem hétszáz új álláshirdetést adott fel a Belügyminisztérium, óriási a tanárhiány
- Jön még pénz Brüsszelből? Megszólalt a miniszter
- Gyárfás Tamás ismét a bíróság előtt: kulcsfontosságú hangfelvételek kerültek terítékre
- Mi történt? Lezuhant egy helikopter a Mount Everest közelében - Senki nem élte túl
- Mutatjuk, melyek lesznek a legfontosabb témák a vilniusi NATO-csúcson
HIRDETÉS
HÍREK > BELFÖLD > Áder bocsánatot kért a második világháborúban elkövetett bűnökért
"A szabad és demokratikus Magyarország elítéli azokat, akik a második világháború szenvedéseit fokozva magyarként vétettek ártatlan szerb emberek ellen. Magyarország köztársasági elnökeként bocsánatot kérek azokért a bűnökért, amelyeket a II. világháború során magyarok követtek el ártatlan szerbek ellen" - hangoztatta a magyar államfő a szerb törvényhozás képviselői előtt.
Áder János egyúttal méltatta a szerb parlament múlt pénteki nyilatkozatát, amely elítélte az 1944-45-ös vajdasági vérengzéseket és a kollektív bűnösség szellemében hozott háborús határozatokat. A parlament rendkívüli ülésén elhangzott beszédet élőben közvetítette az RTS-2 szerb közszolgálati televízió. "Habár a bűnöket senki sem teheti meg nem történtté, mégis hiszünk abban, hogy a kölcsönös bocsánatkérést követő megbocsátás a megbékélésen is képes túlmutatni" - mondta Áder János. "Mert mi nem egymás mellett, hanem a közép-európai népek közösségeként kívánunk élni. Mi, mai magyarok és mai szerbek egy emberként az ártatlan áldozatok oldalán állunk. Mi nem a halál, a hazugság és a gyűlölet, hanem az élet, az igazságosság és az együttműködés örökségét kívánjuk gyermekeinkre hagyni" - hangoztatta.
A magyar köztársasági elnök felhívta a képviselők figyelmét arra, hogy ez az első alkalom, amikor a szabad Magyarország köztársasági elnöke a szabad Szerbia törvényhozása előtt mond beszédet. Hangsúlyozta, hogy amikor a parlamentben kifejezésre juttatja köszönetét és elismerését a képviselőknek és a szerb polgároknak, Magyarország képviseletében teszi, minden magyar honfitársa nevében. "Egyúttal minden olyan jóakaratú és ép erkölcsi érzékű ember nevében, aki elutasítja az embertelenséget és az igazságtalanságot" - tette hozzá.
A keddi belgrádi tárgyalásainak gondolatmenetét folytatva Áder János hangsúlyozta a szerbiai képviselők előtt, hogy fontos, történelmi lépést tettek a múlt pénteken elfogadott nyilatkozattal, amely elítélte az 1944-45-ös vajdasági vérengzéseket és a kollektív bűnösség szellemében hozott háborús határozatokat. "Köszönetem és elismerésem fejezem ki Önöknek és Szerbia polgárainak mindazok nevében, akik nemcsak hisznek a kölcsönös tisztelet és megbecsülés szavában, hanem készek cselekedni is érte" - hangoztatta a magyar államfő.
"Felismerték, hogy mindazt, amit politikusok rontottak el egykor, azt a ma politikusainak kell helyrehozni. Kimondták azt, ami bármily fájdalmas is, 70 évig tűnt kimondhatatlannak. Kimondták azt a megkerülhetetlenül fontos igazságot, amit a józan ész és az ép erkölcsiség szava évezredek óta diktál az emberiségnek. Kimondták, hogy a kollektív bűnösség elve fenntarthatatlan. Kimondták, hogy lehetnek bűnös emberek, de egy nép sohasem lehet bűnös. Kimondták, hogy a múlt megannyi emberi szenvedést hozó bűnével és tévhitével a Szerb Nemzetgyűlés és Szerbia jóakaratú polgárai nem vállalnak közösséget" - fogalmazott Áder János. Hozzátette, hogy a szerbiai törvényhozók döntése mindenki számára egyszer s mindenkorra egyértelművé teszi, a szabad Szerb Köztársaság törvényhozása kész arra, hogy elégtételt nyújtson a II. világháború etnikai vérengzései során elpusztított ártatlan délvidéki magyar áldozatoknak.
"Az a nemzetgyűlési nyilatkozat, amelyet pár nappal ezelőtt elfogadtak, hét évtized után, nemcsak lezárja közös múltunk egyik fájdalommal és sötét árnyakkal teli 20. századi fejezetét, hanem új, 21. századi perspektívákat is megnyit országaink és polgáraink kapcsolatában" - mondta Áder János, aki szerint a szerbiai képviselők döntésében az európai értékek iránti elkötelezettségük jut kifejezésre, és másoknak is követendő példát mutat. "Egymás megértésének és elfogadásának gesztusaiból, az együttműködésből, az igazság kimondásából, egymás és az egyetemes emberi értékek tiszteletéből. Ez az értékrend az újraegyesülő Európa alapját jelenti" - tette hozzá Áder János. Hangsúlyozta, hogy Szerbia a magyarokra barátként és társként számíthatnak az Európai Unióhoz való sikeres csatlakozásban.
A köztársasági elnök beszédét felállva tapsolták meg a szerb parlament képviselői. Parlamenti beszéde előtt Áder János rövid megbeszélést folytatott Nebojsa Stefanovic szerb házelnökkel.
A magyar és a szerb államfő fejet hajtott a magyar áldozatok emléke előtt
Együtt hajtott fejet a második világháború után Csúrogon kivégzett ártatlan magyar áldozatok emléke előtt szerdán a magyar és a szerb köztársasági elnök. Áder János és Tomislav Nikolic a kivégzett magyarok most emelt emlékművét koszorúzta meg a vajdasági településen azon a helyen, ahol eddig csak egy fakereszt jelölte az 1944-45-ös vérengzések helyét. A két elnök Szarapka Tibor szabadkai szobrászművész által készített emlékműnél rótta le kegyeletét a magyar áldozatok emléke előtt.
Ez történt Csúrogon
A második világháborúban, 1941 áprilisában a Délvidék magyar fennhatóság alá került. 1942 január-februárjában Újvidéken és környékén a magyar honvéd- és csendőralakulatok által végrehajtott partizánvadász razziákban közel 3-4 ezer, főként szerb és zsidó vesztette életét. Az 1942-es "hideg napok" után két és fél évvel, az 1944. október 17-től 1945. február 1-ig tartó jugoszláv katonai közigazgatás idején Tito partizánjainak megtorlásában becslések szerint 15-20 ezer délvidéki magyar vesztette életét. Három falu: Csúrog, Zsablya és Mozsor összes magyar lakosát kitelepítették, háborús bűnössé nyilvánították, és kivégezték vagy gyűjtőtáborba szállították.
A partizánvadász razziák idején történt vérengzések kivizsgálására az akkori magyar kormány azonnal vizsgálatot indított, a bűnösöket elítélték. A véres eseményeket mind a magyar, mind a szerb történészek rég feldolgozták, Cseres Tibor regényt írt róla, amelyet Kovács Sándor rendezésében filmre is vittek. Újvidéken minden évben megemlékeztek a kivégzett áldozatokról, az utóbbi években délvidéki magyar politikusok is részt vettek rajtuk.
A titói megtorlásokról azonban 1990-ig nem lehetett beszélni Jugoszláviában, de a magyarországi közvélemény számára is csak az utóbbi években vált ismertté a "vérbosszú" valós mérete és borzalma. A magyar Országgyűlés a vérengzések hatvanadik évfordulóján, 2004 decemberében fogadta el a bácskai, bánáti és baranyai vérengzéseket elítélő határozatot.
Az 1944-45-ös események áldozatairól nyíltan és szervezetten 1990-ben emlékeztek meg először a Vajdaságban. Csúrogon, ahol a kivégzések helyén ekkor még dögtemető volt, az egyik túlélő, Teleki Júlia kezdeményezésére minden évben fakeresztet és virágokat helyeztek el, 2002-ben márvány sírkövet állítottak. Ezt néhány napra rá kidöntötték, majd darabokra törték, de Csúrog ekkorra már a magyarellenes megtorlások szimbólumává vált, egyre több szó esett róla a délvidéki magyar sajtóban, történészek és civilek kezdték kutatni az akkori eseményeket, könyvek és tudományos munkák jelentek meg a Temerin környéki falvakban történt kegyetlenkedésekről. A szerb közvélemény azonban mindmáig vajmi keveset tud róluk, elvétve jelentek meg cikkek a vérbosszúról, mindmáig néha komoly történészek is "horthysta fasisztáknak" nevezik a kollektíven háborús bűnössé nyilvánított délvidéki magyarokat. A közös elnöki főhajtás minden bizonnyal hozzájárul ahhoz, hogy ez megváltozzon.
Az 1944-45-ös vérengzéseket elítélő nyilatkozatot fogadtak el
A szerb parlament a múlt pénteken, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) és a Szerb Haladó Párt (SNS) kezdeményezésére fogadott el a 1944-45-ös vérengzéseket elítélő nyilatkozatot, az első olyan dokumentumot, amelyben a szerb állam - hét évtized után - elismerte a kivégzések megtörténtét. Öt kisebb vajdasági párt és kilenc civilszervezet azonban ezzel nem elégedett, azon az állásponton van, hogy nem elég elítélni, semmissé is kell nyilvánítani a kollektív bűnösség szellemében született minden határozatot. Szerintük a VMSZ "kisajátította magának a vajdasági magyarok érdekképviseletét egy olyan ügyben, amely mindenképpen társadalmi közvitát érdemelt volna".
A magyar és a szerb államfő szerdai történelmi főhajtására az egykori csúrogi sintérgödör helyén kialakított emlékhelyen kerül sor, leleplezik Szarapka Tibor szobrászművész alkotását, amely emléket állít a kivégzett magyaroknak. Az elmúlt napokban több száz magyar önkéntes éjt nappallá téve készült a történelmi eseményre, a helyi hatóságok alkalmazottaival együtt hozták rendbe a felavatandó emlékmű környékét, több kamionnyi szemetet takarítottak el az odavezető, újonnan épült kikövezett út környékéről.
Áder János és Tomislav Nikolic szerdán lerója a kegyeletét az 1942-es razzia szerb áldozatai előtt is: Csúrogon az egykori kivégzések helyszínén, az úgynevezett Topalov-raktárban kialakított emlékközpontban kerül sor a közös főhajtásra. A Topalov-raktárnál létesített emlékhely kialakítása a magyar állam pénzéből történt, míg a magyar áldozatok vesztőhelyénél a szerb állam költségein folytak a munkálatok. A Teleki Júlia kezdeményezésére több mint húsz évvel ezelőtt kezdődött megemlékezés óta több olyan esemény történt, amely elvezetett a szerb-magyar államfő történelmi főhajtásához. 2010-ben alakult meg a Magyar-Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság a megtorlások levéltári kutatására, s a testület megbízásából adatgyűjtést végzett a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet is.
A szerb parlament 2006-ban fogadta el a politikai kivégzettek és üldözöttek rehabilitációjáról szóló törvényt. Öt évre rá, 2011 őszén elfogadta a jóvátételről és kárpótlásról szóló törvényt, de ezt súlyos bírálatok érték, mert tartalmazza a kollektív bűnösség elvét. Ezt 2011. december 5-én a szerb törvényhozás azzal orvosolta, hogy meghozta az új rehabilitációs törvényt, amely "törölte" a restitúció folyamatából a - többi között a vajdasági magyarságot is sújtó - "kollektív bűnösség elvét". Tomislav Nikolic tavalyi novemberi budapesti látogatásán állapodott meg Áder Jánossal abban, hogy közösen fognak fejet hajtani az 1944-45-ös megtorlások vajdasági áldozatainak emléke előtt.
hirado
2013.06.26. 13:13
t: 2394
Áder bocsánatot kért a második világháborúban elkövetett bűnökért
"A szabad és demokratikus Magyarország elítéli azokat, akik a második világháború szenvedéseit fokozva magyarként vétettek ártatlan szerb emberek ellen. Magyarország köztársasági elnökeként bocsánatot kérek azokért a bűnökért, amelyeket a II. világháború során magyarok követtek el ártatlan szerbek ellen" - hangoztatta a magyar államfő a szerb törvényhozás képviselői előtt.Áder János egyúttal méltatta a szerb parlament múlt pénteki nyilatkozatát, amely elítélte az 1944-45-ös vajdasági vérengzéseket és a kollektív bűnösség szellemében hozott háborús határozatokat. A parlament rendkívüli ülésén elhangzott beszédet élőben közvetítette az RTS-2 szerb közszolgálati televízió. "Habár a bűnöket senki sem teheti meg nem történtté, mégis hiszünk abban, hogy a kölcsönös bocsánatkérést követő megbocsátás a megbékélésen is képes túlmutatni" - mondta Áder János. "Mert mi nem egymás mellett, hanem a közép-európai népek közösségeként kívánunk élni. Mi, mai magyarok és mai szerbek egy emberként az ártatlan áldozatok oldalán állunk. Mi nem a halál, a hazugság és a gyűlölet, hanem az élet, az igazságosság és az együttműködés örökségét kívánjuk gyermekeinkre hagyni" - hangoztatta.
A magyar köztársasági elnök felhívta a képviselők figyelmét arra, hogy ez az első alkalom, amikor a szabad Magyarország köztársasági elnöke a szabad Szerbia törvényhozása előtt mond beszédet. Hangsúlyozta, hogy amikor a parlamentben kifejezésre juttatja köszönetét és elismerését a képviselőknek és a szerb polgároknak, Magyarország képviseletében teszi, minden magyar honfitársa nevében. "Egyúttal minden olyan jóakaratú és ép erkölcsi érzékű ember nevében, aki elutasítja az embertelenséget és az igazságtalanságot" - tette hozzá.
A keddi belgrádi tárgyalásainak gondolatmenetét folytatva Áder János hangsúlyozta a szerbiai képviselők előtt, hogy fontos, történelmi lépést tettek a múlt pénteken elfogadott nyilatkozattal, amely elítélte az 1944-45-ös vajdasági vérengzéseket és a kollektív bűnösség szellemében hozott háborús határozatokat. "Köszönetem és elismerésem fejezem ki Önöknek és Szerbia polgárainak mindazok nevében, akik nemcsak hisznek a kölcsönös tisztelet és megbecsülés szavában, hanem készek cselekedni is érte" - hangoztatta a magyar államfő.
"Felismerték, hogy mindazt, amit politikusok rontottak el egykor, azt a ma politikusainak kell helyrehozni. Kimondták azt, ami bármily fájdalmas is, 70 évig tűnt kimondhatatlannak. Kimondták azt a megkerülhetetlenül fontos igazságot, amit a józan ész és az ép erkölcsiség szava évezredek óta diktál az emberiségnek. Kimondták, hogy a kollektív bűnösség elve fenntarthatatlan. Kimondták, hogy lehetnek bűnös emberek, de egy nép sohasem lehet bűnös. Kimondták, hogy a múlt megannyi emberi szenvedést hozó bűnével és tévhitével a Szerb Nemzetgyűlés és Szerbia jóakaratú polgárai nem vállalnak közösséget" - fogalmazott Áder János. Hozzátette, hogy a szerbiai törvényhozók döntése mindenki számára egyszer s mindenkorra egyértelművé teszi, a szabad Szerb Köztársaság törvényhozása kész arra, hogy elégtételt nyújtson a II. világháború etnikai vérengzései során elpusztított ártatlan délvidéki magyar áldozatoknak.
"Az a nemzetgyűlési nyilatkozat, amelyet pár nappal ezelőtt elfogadtak, hét évtized után, nemcsak lezárja közös múltunk egyik fájdalommal és sötét árnyakkal teli 20. századi fejezetét, hanem új, 21. századi perspektívákat is megnyit országaink és polgáraink kapcsolatában" - mondta Áder János, aki szerint a szerbiai képviselők döntésében az európai értékek iránti elkötelezettségük jut kifejezésre, és másoknak is követendő példát mutat. "Egymás megértésének és elfogadásának gesztusaiból, az együttműködésből, az igazság kimondásából, egymás és az egyetemes emberi értékek tiszteletéből. Ez az értékrend az újraegyesülő Európa alapját jelenti" - tette hozzá Áder János. Hangsúlyozta, hogy Szerbia a magyarokra barátként és társként számíthatnak az Európai Unióhoz való sikeres csatlakozásban.
A köztársasági elnök beszédét felállva tapsolták meg a szerb parlament képviselői. Parlamenti beszéde előtt Áder János rövid megbeszélést folytatott Nebojsa Stefanovic szerb házelnökkel.
A magyar és a szerb államfő fejet hajtott a magyar áldozatok emléke előtt
Együtt hajtott fejet a második világháború után Csúrogon kivégzett ártatlan magyar áldozatok emléke előtt szerdán a magyar és a szerb köztársasági elnök. Áder János és Tomislav Nikolic a kivégzett magyarok most emelt emlékművét koszorúzta meg a vajdasági településen azon a helyen, ahol eddig csak egy fakereszt jelölte az 1944-45-ös vérengzések helyét. A két elnök Szarapka Tibor szabadkai szobrászművész által készített emlékműnél rótta le kegyeletét a magyar áldozatok emléke előtt.
Ez történt Csúrogon
A második világháborúban, 1941 áprilisában a Délvidék magyar fennhatóság alá került. 1942 január-februárjában Újvidéken és környékén a magyar honvéd- és csendőralakulatok által végrehajtott partizánvadász razziákban közel 3-4 ezer, főként szerb és zsidó vesztette életét. Az 1942-es "hideg napok" után két és fél évvel, az 1944. október 17-től 1945. február 1-ig tartó jugoszláv katonai közigazgatás idején Tito partizánjainak megtorlásában becslések szerint 15-20 ezer délvidéki magyar vesztette életét. Három falu: Csúrog, Zsablya és Mozsor összes magyar lakosát kitelepítették, háborús bűnössé nyilvánították, és kivégezték vagy gyűjtőtáborba szállították.
A partizánvadász razziák idején történt vérengzések kivizsgálására az akkori magyar kormány azonnal vizsgálatot indított, a bűnösöket elítélték. A véres eseményeket mind a magyar, mind a szerb történészek rég feldolgozták, Cseres Tibor regényt írt róla, amelyet Kovács Sándor rendezésében filmre is vittek. Újvidéken minden évben megemlékeztek a kivégzett áldozatokról, az utóbbi években délvidéki magyar politikusok is részt vettek rajtuk.
A titói megtorlásokról azonban 1990-ig nem lehetett beszélni Jugoszláviában, de a magyarországi közvélemény számára is csak az utóbbi években vált ismertté a "vérbosszú" valós mérete és borzalma. A magyar Országgyűlés a vérengzések hatvanadik évfordulóján, 2004 decemberében fogadta el a bácskai, bánáti és baranyai vérengzéseket elítélő határozatot.
Az 1944-45-ös események áldozatairól nyíltan és szervezetten 1990-ben emlékeztek meg először a Vajdaságban. Csúrogon, ahol a kivégzések helyén ekkor még dögtemető volt, az egyik túlélő, Teleki Júlia kezdeményezésére minden évben fakeresztet és virágokat helyeztek el, 2002-ben márvány sírkövet állítottak. Ezt néhány napra rá kidöntötték, majd darabokra törték, de Csúrog ekkorra már a magyarellenes megtorlások szimbólumává vált, egyre több szó esett róla a délvidéki magyar sajtóban, történészek és civilek kezdték kutatni az akkori eseményeket, könyvek és tudományos munkák jelentek meg a Temerin környéki falvakban történt kegyetlenkedésekről. A szerb közvélemény azonban mindmáig vajmi keveset tud róluk, elvétve jelentek meg cikkek a vérbosszúról, mindmáig néha komoly történészek is "horthysta fasisztáknak" nevezik a kollektíven háborús bűnössé nyilvánított délvidéki magyarokat. A közös elnöki főhajtás minden bizonnyal hozzájárul ahhoz, hogy ez megváltozzon.
Az 1944-45-ös vérengzéseket elítélő nyilatkozatot fogadtak el
A szerb parlament a múlt pénteken, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) és a Szerb Haladó Párt (SNS) kezdeményezésére fogadott el a 1944-45-ös vérengzéseket elítélő nyilatkozatot, az első olyan dokumentumot, amelyben a szerb állam - hét évtized után - elismerte a kivégzések megtörténtét. Öt kisebb vajdasági párt és kilenc civilszervezet azonban ezzel nem elégedett, azon az állásponton van, hogy nem elég elítélni, semmissé is kell nyilvánítani a kollektív bűnösség szellemében született minden határozatot. Szerintük a VMSZ "kisajátította magának a vajdasági magyarok érdekképviseletét egy olyan ügyben, amely mindenképpen társadalmi közvitát érdemelt volna".
A magyar és a szerb államfő szerdai történelmi főhajtására az egykori csúrogi sintérgödör helyén kialakított emlékhelyen kerül sor, leleplezik Szarapka Tibor szobrászművész alkotását, amely emléket állít a kivégzett magyaroknak. Az elmúlt napokban több száz magyar önkéntes éjt nappallá téve készült a történelmi eseményre, a helyi hatóságok alkalmazottaival együtt hozták rendbe a felavatandó emlékmű környékét, több kamionnyi szemetet takarítottak el az odavezető, újonnan épült kikövezett út környékéről.
Áder János és Tomislav Nikolic szerdán lerója a kegyeletét az 1942-es razzia szerb áldozatai előtt is: Csúrogon az egykori kivégzések helyszínén, az úgynevezett Topalov-raktárban kialakított emlékközpontban kerül sor a közös főhajtásra. A Topalov-raktárnál létesített emlékhely kialakítása a magyar állam pénzéből történt, míg a magyar áldozatok vesztőhelyénél a szerb állam költségein folytak a munkálatok. A Teleki Júlia kezdeményezésére több mint húsz évvel ezelőtt kezdődött megemlékezés óta több olyan esemény történt, amely elvezetett a szerb-magyar államfő történelmi főhajtásához. 2010-ben alakult meg a Magyar-Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság a megtorlások levéltári kutatására, s a testület megbízásából adatgyűjtést végzett a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet is.
A szerb parlament 2006-ban fogadta el a politikai kivégzettek és üldözöttek rehabilitációjáról szóló törvényt. Öt évre rá, 2011 őszén elfogadta a jóvátételről és kárpótlásról szóló törvényt, de ezt súlyos bírálatok érték, mert tartalmazza a kollektív bűnösség elvét. Ezt 2011. december 5-én a szerb törvényhozás azzal orvosolta, hogy meghozta az új rehabilitációs törvényt, amely "törölte" a restitúció folyamatából a - többi között a vajdasági magyarságot is sújtó - "kollektív bűnösség elvét". Tomislav Nikolic tavalyi novemberi budapesti látogatásán állapodott meg Áder Jánossal abban, hogy közösen fognak fejet hajtani az 1944-45-ös megtorlások vajdasági áldozatainak emléke előtt.
hirado
2013.06.26. 13:13
Legfrissebb hirek
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
- Viharral érkezik a hidegfront
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Ezeken a magyar településeken már készülhetnek az ivóvízhiányra
- Fokozódik a konfliktus: tűzharc tört ki a Wagner-csoport és az orosz légierő között, már három helikoptert lelőttek
- Putyin beszédet intézett népéhez a a Wagner-csoport lázadása után: „Az ilyen fenyegetésre keményen fogunk reagálni”
- Lázadás tört ki Oroszországban: a Wagner zsoldoscsoport elfoglalt egy orosz várost, Putyin hamarosan beszédet mond
- Olyan vihar jöhet, ami ellen az esernyő nem elég
- Ők öten vesztek hullámsírba a Titan fedélzetén
- Az Európai Parlament megszavazta: Magyarország alkalmatlan az uniós elnökségre
- Aligha most robban föl a Balkán puskaporos hordója
- Putyin arra játszik, hogy legyen ürügye az első nukleáris csapásra
- Novák Katalin a kórházban indította a reggelt
HIRDETÉS
