Az élettársi vagy házastársi kapcsolatban történt bántalmazás esetén az igazságszolgáltatásnak be kell avatkoznia, ennek egyik intézménye a megelőző távoltartás, amely 2009 óta létezik a magyar jogban. A bíróságok éltek is ezzel az elmúlt négy évben, de ez idő alatt kiderültek a hiányosságok, ezért a Bírósági Hivatal a szabályozás változtatását javasolja.
Stummer Attila bíró, az Országos Bírósági Hivatal osztályvezetője a Kossuth Rádióban elmondta: külön munkacsoport keretében foglalkoznak a gyerekközpontú igazságszolgáltatás témakörével, s ennek része a megelőző távoltartás szabályozásának újragondolása. A bírósági tapasztalatok és a nemzetközi egyezmények szellemében vizsgálták, hogy kellően hatékony és kellően megalapozott alanyi körre kiterjedő-e az a szabályozás, amelyet most a bíróságok alkalmaznak.
A bírák tapasztalatait összegezve az fogalmazódott meg, hogy anyagi, eljárási szempontokból is fontos a hatályos törvény újraszabályozása, kiegészítése, melynek alapvető hiányossága, hogy a volt élettárs nem tartozik a hozzátartozók körébe. Fontos probléma az is, hogy a megelőző távoltartás nem kellően hatékony az eljárási szabályokat illetően, a törvény gyors, három napon belüli eljárást ír elő, az ehhez kapcsolódó háttérjogszabályok azonban nem támogatják ezt a gyorsaságot, és sok jogértelmezési probléma is felmerül. További probléma, hogy a megelőző távoltartás legfeljebb harminc napra rendelhető el, a tapasztalatok szerint azonban ennek szükséges a növelése, magyarázta Stummer Attila.
Spronz Júlia, a Patent Egyesület munkatársa nagyon fontosnak tartja a változtatásokat, hiszen a módosítás irányai épp azok, amelyeket a civil szervezetek 2008-2009-ben, a jogalkotás idején megfogalmaztak. Sajnálja, hogy négy évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy figyelembe vegyék azoknak a szervezeteknek a tapasztalatait, amelyek közvetlen kapcsolatban állnak az áldozatokkal, és ismerik a nemzetközi joggyakorlatot. Minden évben mintegy hetven nő hal bele a párkapcsolati erőszakba, ezért nem kellett volna négy évet várni a szigorítással, hangsúlyozta Spronz Júlia, aki hozzátette: ugyanakkor rendkívül boldog, mert sikerült elérni, hogy a bíróság is konkrét lépéseket tegyen ebbe az irányba.
Spronz Júlia kiemelte a betartatás fontosságát, valamint azt, hogy a távoltartás folyamatos legyen, vagyis az ideiglenes és a bíróság által elrendelhető távoltartás között ne legyenek lyukak, folyamatos legyen a védelem. Jogilag van lehetőség arra, hogy pénzbírsággal vagy elzárással büntessék azt, aki megszegi az elrendelt távoltartást, a gyakorlatban azonban gyakran csupán annyi történik, hogy kivonul a rendőr, és szóban figyelmezteti az illetőt. Ahol jól működik a gyakorlat, ott nem kell rendőrt hívni, hivatalból ellenőrzik rendszeresen, hogy a távoltartott háztartásban minden rendben van-e, magyarázta Spronz Júlia.
hirado
2013.05.31. 13:09