Hat nap alatt privatizált energiaszektor, elszabadult fogyasztói gáz- és villanyárak, garantált nyereség a külföldi befektetőknek – a ’95-ös villámgyors lépések máig ható következményeiről és a lakossági terhek idén januártól elindult fokozatos könnyítéséről beszélt Németh Szilárd.
A teljes energiaszektort nézve a magyar vállalatok 1995-ös külföldi kézbe adása óta a cégek 1095 milliárd forint adózás utáni nyereséget értek el, ám a rezsicsökkentésnek nem az volt a célja, hogy ne érjenek el profitot, hanem hogy a magyar családok jussanak segítséghez, hiszen Európában egyedülállóan magasak a költségek – hangsúlyozta Németh Szilárd, a rezsicsökkentést ellenőrző munkacsoport vezetője a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című reggeli műsorában. Hozzátette: fontos volt, hogy a segítség ne közpénzen történjen.
A Fidesz politikusa úgy vélte, „óriási hibát” követett el a Horn-Kuncze kormány 1995-ben, amikor „hat nap alatt privatizálta a teljes energiaszektort” és olyan szerződéseket kötött, amelyben biztosította a nyereséget a cégek számára. A magyar állam úgy avatkozott be a piacgazdaság működésébe a családok kárára, hogy a nagyvállalatokat és a bankokat hozta helyzetbe – hangsúlyozta.
A szolgáltatók áremelési kéréseit a 2002 és 2010 közötti kormányok 15-ször, vagyis évente kétszer hagyták jóvá, aminek következtében a háztartási gáz ára a háromszorosára, a villany költsége pedig kétszeresére emelkedett – húzta alá.
„Ennek a világnak azonban vége” – nyomatékosította a rezsicsökkentést ellenőrző munkacsoport vezetője, majd hozzáfűzte: a közszolgáltatási rendszerben „nincs keresnivalója a magántőkének, többségi tulajdont kell szereznie a közösségi tulajdonnak”, hogy a magyar családok állni tudják a költségeket. A rezsicsökkentés folytatódik: az energiaszektorban októberben új mérséklési eljárás várható – emelte ki.
Németh Szilárd a Tavares-jelentéssel kapcsolatban kifejtette: a dokumentumban „a portugál kommunista megsegíti az itteni elvtársait, akik elszaladtak hozzájuk és panasszal éltek”.
Leszögezte: Magyarország ellen nem túlzottdeficit-eljárás, hanem „rezsicsökkentés-eljárás” zajlik, hiszen a költségvetési hiány az uniós igény alatt található, ám a külföldi nagyvállalatoknak csökkent a profitja, amelyből „széles körben eltartanak másokat is”.
Jóvátétel a luxusprofitból.
A rezsicsökkentéssel kapcsolatos „intenzív álvita” lényege, hogy „a közelmúltat végképp eltöröljük, a felelősökről nem beszélünk, a tényeket mellőzzük” – fejtette ki véleményét a műsorban Járosi Márton, az Energiapolitika 2000 Társulat elnöke.
A privatizációt követően a Horn-kormány a frissen privatizált cégek profitját biztosította, a lakossági áremelést pedig úgy próbálta kordában tartani, hogy az állami tulajdonban maradt cégek nem kapták meg az aktuális jogrend szerint indokolt hatósági áremelést – folytatta az energetikai szakértő.
A rezsicsökkentési hatósági intézkedés kizárólag az egyetemes szolgáltatás árjóváhagyásra terjed ki. Az energiaszolgáltatók privatizálásakor befektetett tőke több mint háromszorosa térült meg a befektetőknek, ebből a „luxusprofitból” vett vissza a kormány – magyarázta. „Ez egy nagyon szerény jóvátételnek fogható fel” – fogalmazott.
hirado
2013.05.12. 12:48