HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Két hét alatt csaknem hétszáz új álláshirdetést adott fel a Belügyminisztérium, óriási a tanárhiány
- Jön még pénz Brüsszelből? Megszólalt a miniszter
- Gyárfás Tamás ismét a bíróság előtt: kulcsfontosságú hangfelvételek kerültek terítékre
- Mi történt? Lezuhant egy helikopter a Mount Everest közelében - Senki nem élte túl
- Mutatjuk, melyek lesznek a legfontosabb témák a vilniusi NATO-csúcson
HIRDETÉS
HÍREK > BELFÖLD > Még három hétig választható az árfolyamgát
A devizahitelesek eredetileg tavaly decemberig, majd 2013. március 29-ig választhatták volna az árfolyamgát lehetőségét. Mivel azonban a több mint 400 ezer jogosultból a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének február végi adatai szerint csak 132 ezren éltek ezzel a megoldással, a kormány döntött a meghosszabbításról. Eszerint május végéig még dönthet úgy a magas törlesztőrészleteket csak nehezen fizetni tudó adós, hogy meghatározott időre kéri a devizában felvett hitel fix árfolyamon történő rögzítését.
Morvai Gábor, a Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Irodahálózat szóvivője úgy véli, aki valami miatt nem tudott élni az eddigi legkedvezőbb adósmentő lehetőséggel, a végtörlesztéssel, annak érdemes elgondolkodnia az árfolyamrögzítésen. A különböző típusú állami intézkedések különböző rétegeknek próbáltak segítséget nyújtani, a végtörlesztés elsősorban azoknak, akik mobilizálni tudtak valamekkora összeget vagy hitelfelvétellel váltották ki a devizatartozásukat, az árfolyamrögzítés pedig azoknak, akik nem tudtak élni a végtörlesztés lehetőségével, magyarázta a szóvivő.
Az árfolyamgát egyik fontos feltétele, hogy a devizahitelesnek nem lehet 90 napot meghaladó törlesztőrészlet tartozása akkor, amikor megkötik a gyűjtőszámla hitelszerződést, és megkezdődik az első rögzített törlesztés. A további feltételek, hogy az adós nem lehet pénzügyi intézmény által felkínált fizetéskönnyítés program hatálya alatt, de ebbe nem tartozik bele a futamidő hosszabbítás. A hitelösszeg folyósításkori árfolyamon számított forintértéke nem haladhatja meg a 20 millió forintot, és nem lehet folyamatban végrehajtás a jelzálogingatlanra.
A szakértő a tapasztalatok alapján úgy látja, sokan még mindig bizalmatlanok a konstrukcióval szemben, nem igazán értik, hogyan működik. Svájci frank esetében a rögzített árfolyam 180 forintos, euró esetében 250 forintos, a japán jen esetében pedig 2-2,5 forintos árfolyamot jelent. Mindaddig, amíg valaki ebben a rendszerben részt vesz – amelynek legkésőbbi időpontja 2017. június 29. – ezeken az árfolyamokon fogja a havi törlesztési kötelezettségeit teljesíteni, s a mindenkori aktuális árfolyam és a rögzített árfolyamok közötti különbség egy gyűjtőszámlán kerül nyilvántartásra. A gyűjtőszámlán lévő összeg törlesztését csak öt év múlva kell megkezdeni. Ezen a számlán külön nyilvántartják majd a tőke és a kamattartozást, ebből viszont a kamatkülönbözetet a bank és az állam átvállalja.
Morvai Gábor úgy véli, bár nem lehet megjósolni, hogyan alakulnak a következő években az árfolyamok, rosszabbul nem járnak majd az árfolyamrögzítést választók, hiszen az árfolyam-különbözet kamatrészét nem kell megfizetniük, és a havi törlesztőrészletük is jó eséllyel csökkenni fog. Morvai Gábor kiemelte: például a közszférában dolgozók a gyűjtőszámlához kamatkedvezményt vehetnek igénybe, de egyébként is nagyon alacsony a gyűjtőszámla kamatozása.
Eddig a jogosultak körülbelül harmada élt a lehetőséggel, de a teljes hitelösszeg, amelyet az eddig belépők képviselnek, már több mint a harmada, tehát jellemzően azok léptek be, akiknek nagyobb lenne a havi törlesztésük.
Egy tévéinterjúban Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára úgy fogalmazott: egyelőre nincs napirenden a devizahitelesek újabb megsegítése. A kormány sokfajta eszközzel próbál segíteni: 170 ezren éltek a végtörlesztés lehetőségével, az árfolyamgátba a legfrissebb adatok szerint körülbelül 140 ezren jelentkeztek be, s ezen kívül arra is volt lehetőség, hogy devizáról forintra váltsák át a hitelüket az adósok. Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy minden devizamentő akciónak költségvetési vonzata van, tette hozzá az államtitkár.
A Nemzetgazdasági tárca másik államtitkára egy szerdai konferencián megerősítette Cséfalvay Zoltán szavait. Orbán Gábor hozzátette: elképzelhető, hogy újra meghosszabbítják az árfolyamgátra jelentkezés határidejét, de azt is hangsúlyozta: úgy látják, a jogosultak csak akkor jelentkeznének a jelenlegi, mintegy 37 százaléknál nagyobb arányban, ha nagy tájékoztatási kampány indulna a megszólításuk érdekében.
hirado
2013.05.10. 10:01
t: 1011
Még három hétig választható az árfolyamgát
A devizahitelesek eredetileg tavaly decemberig, majd 2013. március 29-ig választhatták volna az árfolyamgát lehetőségét. Mivel azonban a több mint 400 ezer jogosultból a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének február végi adatai szerint csak 132 ezren éltek ezzel a megoldással, a kormány döntött a meghosszabbításról. Eszerint május végéig még dönthet úgy a magas törlesztőrészleteket csak nehezen fizetni tudó adós, hogy meghatározott időre kéri a devizában felvett hitel fix árfolyamon történő rögzítését. Morvai Gábor, a Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Irodahálózat szóvivője úgy véli, aki valami miatt nem tudott élni az eddigi legkedvezőbb adósmentő lehetőséggel, a végtörlesztéssel, annak érdemes elgondolkodnia az árfolyamrögzítésen. A különböző típusú állami intézkedések különböző rétegeknek próbáltak segítséget nyújtani, a végtörlesztés elsősorban azoknak, akik mobilizálni tudtak valamekkora összeget vagy hitelfelvétellel váltották ki a devizatartozásukat, az árfolyamrögzítés pedig azoknak, akik nem tudtak élni a végtörlesztés lehetőségével, magyarázta a szóvivő.
Az árfolyamgát egyik fontos feltétele, hogy a devizahitelesnek nem lehet 90 napot meghaladó törlesztőrészlet tartozása akkor, amikor megkötik a gyűjtőszámla hitelszerződést, és megkezdődik az első rögzített törlesztés. A további feltételek, hogy az adós nem lehet pénzügyi intézmény által felkínált fizetéskönnyítés program hatálya alatt, de ebbe nem tartozik bele a futamidő hosszabbítás. A hitelösszeg folyósításkori árfolyamon számított forintértéke nem haladhatja meg a 20 millió forintot, és nem lehet folyamatban végrehajtás a jelzálogingatlanra.
A szakértő a tapasztalatok alapján úgy látja, sokan még mindig bizalmatlanok a konstrukcióval szemben, nem igazán értik, hogyan működik. Svájci frank esetében a rögzített árfolyam 180 forintos, euró esetében 250 forintos, a japán jen esetében pedig 2-2,5 forintos árfolyamot jelent. Mindaddig, amíg valaki ebben a rendszerben részt vesz – amelynek legkésőbbi időpontja 2017. június 29. – ezeken az árfolyamokon fogja a havi törlesztési kötelezettségeit teljesíteni, s a mindenkori aktuális árfolyam és a rögzített árfolyamok közötti különbség egy gyűjtőszámlán kerül nyilvántartásra. A gyűjtőszámlán lévő összeg törlesztését csak öt év múlva kell megkezdeni. Ezen a számlán külön nyilvántartják majd a tőke és a kamattartozást, ebből viszont a kamatkülönbözetet a bank és az állam átvállalja.
Morvai Gábor úgy véli, bár nem lehet megjósolni, hogyan alakulnak a következő években az árfolyamok, rosszabbul nem járnak majd az árfolyamrögzítést választók, hiszen az árfolyam-különbözet kamatrészét nem kell megfizetniük, és a havi törlesztőrészletük is jó eséllyel csökkenni fog. Morvai Gábor kiemelte: például a közszférában dolgozók a gyűjtőszámlához kamatkedvezményt vehetnek igénybe, de egyébként is nagyon alacsony a gyűjtőszámla kamatozása.
Eddig a jogosultak körülbelül harmada élt a lehetőséggel, de a teljes hitelösszeg, amelyet az eddig belépők képviselnek, már több mint a harmada, tehát jellemzően azok léptek be, akiknek nagyobb lenne a havi törlesztésük.
Egy tévéinterjúban Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára úgy fogalmazott: egyelőre nincs napirenden a devizahitelesek újabb megsegítése. A kormány sokfajta eszközzel próbál segíteni: 170 ezren éltek a végtörlesztés lehetőségével, az árfolyamgátba a legfrissebb adatok szerint körülbelül 140 ezren jelentkeztek be, s ezen kívül arra is volt lehetőség, hogy devizáról forintra váltsák át a hitelüket az adósok. Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy minden devizamentő akciónak költségvetési vonzata van, tette hozzá az államtitkár.
A Nemzetgazdasági tárca másik államtitkára egy szerdai konferencián megerősítette Cséfalvay Zoltán szavait. Orbán Gábor hozzátette: elképzelhető, hogy újra meghosszabbítják az árfolyamgátra jelentkezés határidejét, de azt is hangsúlyozta: úgy látják, a jogosultak csak akkor jelentkeznének a jelenlegi, mintegy 37 százaléknál nagyobb arányban, ha nagy tájékoztatási kampány indulna a megszólításuk érdekében.
hirado
2013.05.10. 10:01
Legfrissebb hirek
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
- Viharral érkezik a hidegfront
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Ezeken a magyar településeken már készülhetnek az ivóvízhiányra
- Fokozódik a konfliktus: tűzharc tört ki a Wagner-csoport és az orosz légierő között, már három helikoptert lelőttek
- Putyin beszédet intézett népéhez a a Wagner-csoport lázadása után: „Az ilyen fenyegetésre keményen fogunk reagálni”
- Lázadás tört ki Oroszországban: a Wagner zsoldoscsoport elfoglalt egy orosz várost, Putyin hamarosan beszédet mond
- Olyan vihar jöhet, ami ellen az esernyő nem elég
- Ők öten vesztek hullámsírba a Titan fedélzetén
- Az Európai Parlament megszavazta: Magyarország alkalmatlan az uniós elnökségre
- Aligha most robban föl a Balkán puskaporos hordója
- Putyin arra játszik, hogy legyen ürügye az első nukleáris csapásra
- Novák Katalin a kórházban indította a reggelt
HIRDETÉS
