HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Két hét alatt csaknem hétszáz új álláshirdetést adott fel a Belügyminisztérium, óriási a tanárhiány
- Jön még pénz Brüsszelből? Megszólalt a miniszter
- Gyárfás Tamás ismét a bíróság előtt: kulcsfontosságú hangfelvételek kerültek terítékre
- Mi történt? Lezuhant egy helikopter a Mount Everest közelében - Senki nem élte túl
- Mutatjuk, melyek lesznek a legfontosabb témák a vilniusi NATO-csúcson
HIRDETÉS
HÍREK > BELFÖLD > Titokban lesz egyre drágább a vasút
A széleskörű kedvezményrendszer megkurtítása helyett a minisztérium és a MÁV újabb közvetett jegyáremelést jelentette be szép csendesen, május 1-jén éjszaka. Ennek értelmében május közepétől csaknem mindegyik gyorsvonatra kiegészítő jegyet kell venni – ennek fejében semmilyen plusz szolgáltatást nem kap az utas.
Hivatalosan nem emel jegyárat a MÁV, a vonatozás mégis egyre többe kerül. A szabályok és jegytípusok változásai, a pótjegyek rendszerének átalakítása éves szinten milliárdokkal drágítja meg az utazást. Május közepén bevezetik az általános felárakat a gyorsvonatok többségére. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium indoklása szerint a felárak bevezetése a közösségi közlekedés reformfolyamataiba illeszkedik
„Biztos, hogy áprilistól nem lesznek felárasak a gyorsvonatok” – cáfolta a MÁV Start szóvivője korábban az iho.hu értesülését, miszerint áprilisban egységes távolsági felárat vezetnek be. Szerda éjszaka aztán kiderült, a cáfolat csak az áprilisi bevezetésre vonatkozott, nem a felárra, május 15-étől a „menetrendben meghirdetett” gyorsvonatokra kötelező lesz megváltani a távolsági felárat.
Az ügy külön érdekessége, hogy a jegyáremelést hivatalosan 30 nappal korábban kellene bejelenteni, csakhogy a minisztérium értelmezése szerint az általános felár bevezetése nem minősül jegyáremelésnek, hiszen nem a díjak változnak, csak a feláras vonatok köre módosul. Így az NFM szerint itt mindössze menetrendi változásról van szó, azt pedig elég 14 nappal hamarabb bejelenteni, vagyis a május elseji tájékoztatás nem megkésett.
A gyorsvonati pótjegy 100 kilométer alatt 150, majd a távolság függvényében sávosan emelkedő összeg lesz egészen 735 forintig. A pótjegy önmagában plusz szolgáltatást nem jelent, az utas ülőhelyet nem kap érte, ráadásul pótjegyet kell váltani a Budapest-bérlet érvényességi területén belül is.
Egy darabig még megérheti a neten vásárolni a jegyet, itt ugyanis csak június elsejétől kell felárat fizetni. A felárat elővételben, a pénztáraknál kell megvenni, a vonaton a jegyet már csak akkor adják büntetés nélkül, ha az adott állomáson nem volt pénztár.
Lesznek kivételek
A drágítás nem érint majd mindenkit. Nem kell pótjegyet vennie a nemzetközi menetjeggyel utazóknak és azoknak sem, akiknek havi, félhavi vagy 30 napos vasúti bérletük van, vagy vasutasok. Nem fizetnek majd felárat a felmutatóra szóló szabadjeggyel és vasutas IC kártyával rendelkező utasok sem, és a hadirokkantak, valamint a 3 év alatti gyermekek is mentesülnek a fizetés alól.
Rajtuk kívül még a dolgok mostani állása szerint az országgyűlési és az európai parlamenti képviselők jelentenek kivételt – de Orbán Viktor csütörtökön ezt nehezményezte, vagyis a képviselőknek ez a kedvezménye minden bizonnyal megszűnik –, valamint kivételezettek a Start Klub kártyás és Balaton Mix jegyes utasok.
Ezeken kívül több járat is kiesik a körből, a Nyíregyháza–Záhony, Békéscsaba–Lőkösháza és a Püspökladány–Biharkeresztes vonalakra nem vonatkozik a felár. A regionalbahn.hu cikke szerint az új rendszer lényegében megöli a hibrid-IC-ket, hiszen a gyorsvonati rész is feláras lesz.
A komfortért fizetünk
A minisztérium hivatalos indoklása szerint a most bevezetendő felárakból származó bevételeket a MÁV a minőségi szolgáltatásokat nyújtó vasúti kocsik – két év alatt közel 300 jármű – megújítására fordítja. A személyszállító vasúttársaság idén nyárig a tervek szerint a kétszázadik ingyenes wifi-elérést biztosító kocsiját is forgalomba állítja.
„A vállalat 2013 második felében az Új Széchenyi Terv forrásaiból korszerűsített Budapest-Székesfehérvár elővárosi vasútvonalon és a kapcsolódó vonalakon jelentős menetrendi fejlesztést hajt végre. Az utazási idő nagymértékben csökken, a szolgáltatási színvonal nő, a kínálat bővül a főváros és Székesfehérvár, Veszprém, Zalaegerszeg közötti viszonylatokban is” – írták még ezt is.
Észrevétlen áremelés
Hogy a minisztérium és a közlekedési cégek az egyszeri jegyáremelés helyett más taktikát választottak, már az elmúlt hónapokban nyilvánvalóvá vált. Először az IC-ken lett kilométerfüggő a kiegészítő jegy, és néhány autópályás buszra is bevezették a többletdíjat, illetve megszűnt az ötkilométeres jegy.
Később megint az IC-pótjegyek árán variáltak a csúcsidőben utazók kárára, illetve száz kilométernél rövidebb távra már nem adtak ki menettéri jegyet. Mindeközben a távolsági buszok közül egyre többet soroltak át lényegében ad hoc módon az emelt díjas kategóriába.
Az iho.hu már korábban beszámolt a gyorsvonatok pótjegyesítése körül zajló harcról, miközben az egyik oldalon a tárca és segédintézményei az emelésért küzdöttek, a MÁV-Start éppen ellene, attól féltek, hogy a drágulás miatt jelentősen megcsappanhat az utasok száma.
Az NFM közleményében csütörtöki közleményében is éppen erre az aggályra reagált. Szerintük a Volán-társaságoknál is „elfogadta az utasok túlnyomó többsége” az autóbuszos felárak többlépcsős bevezetését, érdemi utasvesztés nem volt kimutatható. A feláras rendszer autóbuszos és vasúti kiterjesztése a várakozások szerint 1,5-2 milliárd forint éves többletbevételt eredményezhet 2013-ban.
A jegyárak alakulása kapcsán azonban nem csak a minisztérium és a MÁV, hanem a Volán és a MÁV is egymásnak feszül. Mivel a vasúti közlekedést sok helyen kiváltja a távolsági busz, az utasok pedig az árak függvényében választanak busz és vonat között, a tavaly ősz óta zajló módosítások ugyanis hol az egyik, hol a másik társaságot hozzák helyzetbe.
A kedvezményeket kellene kurtítani
Ráadásul a MÁV még azon sem igazán tud spórolni, ha egy-egy járatot ritkít, itt ugyanis a pálya és a rendszer fenntartása okozza a legnagyobb költségeket. Ha a megnőtt jegyárak miatt csökken az utasszá,m és emiatt esetleg megszüntetnek egy járatot, vagy ritkítani tudják a menetrendet, az nem jelent érdemi kiadáscsökkenést, miközben a cég elesik a jegyáraktól. Az ülőhelykihasználtság évek óta nagyjából 35 százalék körül alakul, leszámítva néhány tipikusan zsúfolt vonalat vagy időszakot, általában bőven van hely a vonaton.
A jegyek drágítása mellett egyébként szólnak érvek, a magyar vonatjegyek árai európai összevetésben nem kiugróak, ráadásul az utasoknak mindössze 35 százaléka fizet teljes árú jegyet, a többiek részesülnek valamilyen kedvezményben. És rengetegen akadnak olyanok is, akik semmit nem fizetnek: a MÁV éves jelentése szerint ráadásul az évi 139,6 millió utasból 31,5 millió utazott ingyen, ez a szám évek óta nagyjából ugyanennyi. A széleskörű kedvezményrendszer megkurtítására korábban már többször tett ígéretet a politika, igazi akarat azonban erre mindeddig nem volt.
index
2013.05.03. 11:47
t: 978
Titokban lesz egyre drágább a vasút
A széleskörű kedvezményrendszer megkurtítása helyett a minisztérium és a MÁV újabb közvetett jegyáremelést jelentette be szép csendesen, május 1-jén éjszaka. Ennek értelmében május közepétől csaknem mindegyik gyorsvonatra kiegészítő jegyet kell venni – ennek fejében semmilyen plusz szolgáltatást nem kap az utas.Hivatalosan nem emel jegyárat a MÁV, a vonatozás mégis egyre többe kerül. A szabályok és jegytípusok változásai, a pótjegyek rendszerének átalakítása éves szinten milliárdokkal drágítja meg az utazást. Május közepén bevezetik az általános felárakat a gyorsvonatok többségére. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium indoklása szerint a felárak bevezetése a közösségi közlekedés reformfolyamataiba illeszkedik
„Biztos, hogy áprilistól nem lesznek felárasak a gyorsvonatok” – cáfolta a MÁV Start szóvivője korábban az iho.hu értesülését, miszerint áprilisban egységes távolsági felárat vezetnek be. Szerda éjszaka aztán kiderült, a cáfolat csak az áprilisi bevezetésre vonatkozott, nem a felárra, május 15-étől a „menetrendben meghirdetett” gyorsvonatokra kötelező lesz megváltani a távolsági felárat.
Az ügy külön érdekessége, hogy a jegyáremelést hivatalosan 30 nappal korábban kellene bejelenteni, csakhogy a minisztérium értelmezése szerint az általános felár bevezetése nem minősül jegyáremelésnek, hiszen nem a díjak változnak, csak a feláras vonatok köre módosul. Így az NFM szerint itt mindössze menetrendi változásról van szó, azt pedig elég 14 nappal hamarabb bejelenteni, vagyis a május elseji tájékoztatás nem megkésett.
A gyorsvonati pótjegy 100 kilométer alatt 150, majd a távolság függvényében sávosan emelkedő összeg lesz egészen 735 forintig. A pótjegy önmagában plusz szolgáltatást nem jelent, az utas ülőhelyet nem kap érte, ráadásul pótjegyet kell váltani a Budapest-bérlet érvényességi területén belül is.
Egy darabig még megérheti a neten vásárolni a jegyet, itt ugyanis csak június elsejétől kell felárat fizetni. A felárat elővételben, a pénztáraknál kell megvenni, a vonaton a jegyet már csak akkor adják büntetés nélkül, ha az adott állomáson nem volt pénztár.
Lesznek kivételek
A drágítás nem érint majd mindenkit. Nem kell pótjegyet vennie a nemzetközi menetjeggyel utazóknak és azoknak sem, akiknek havi, félhavi vagy 30 napos vasúti bérletük van, vagy vasutasok. Nem fizetnek majd felárat a felmutatóra szóló szabadjeggyel és vasutas IC kártyával rendelkező utasok sem, és a hadirokkantak, valamint a 3 év alatti gyermekek is mentesülnek a fizetés alól.
Rajtuk kívül még a dolgok mostani állása szerint az országgyűlési és az európai parlamenti képviselők jelentenek kivételt – de Orbán Viktor csütörtökön ezt nehezményezte, vagyis a képviselőknek ez a kedvezménye minden bizonnyal megszűnik –, valamint kivételezettek a Start Klub kártyás és Balaton Mix jegyes utasok.
Ezeken kívül több járat is kiesik a körből, a Nyíregyháza–Záhony, Békéscsaba–Lőkösháza és a Püspökladány–Biharkeresztes vonalakra nem vonatkozik a felár. A regionalbahn.hu cikke szerint az új rendszer lényegében megöli a hibrid-IC-ket, hiszen a gyorsvonati rész is feláras lesz.
A komfortért fizetünk
A minisztérium hivatalos indoklása szerint a most bevezetendő felárakból származó bevételeket a MÁV a minőségi szolgáltatásokat nyújtó vasúti kocsik – két év alatt közel 300 jármű – megújítására fordítja. A személyszállító vasúttársaság idén nyárig a tervek szerint a kétszázadik ingyenes wifi-elérést biztosító kocsiját is forgalomba állítja.
„A vállalat 2013 második felében az Új Széchenyi Terv forrásaiból korszerűsített Budapest-Székesfehérvár elővárosi vasútvonalon és a kapcsolódó vonalakon jelentős menetrendi fejlesztést hajt végre. Az utazási idő nagymértékben csökken, a szolgáltatási színvonal nő, a kínálat bővül a főváros és Székesfehérvár, Veszprém, Zalaegerszeg közötti viszonylatokban is” – írták még ezt is.
Észrevétlen áremelés
Hogy a minisztérium és a közlekedési cégek az egyszeri jegyáremelés helyett más taktikát választottak, már az elmúlt hónapokban nyilvánvalóvá vált. Először az IC-ken lett kilométerfüggő a kiegészítő jegy, és néhány autópályás buszra is bevezették a többletdíjat, illetve megszűnt az ötkilométeres jegy.
Később megint az IC-pótjegyek árán variáltak a csúcsidőben utazók kárára, illetve száz kilométernél rövidebb távra már nem adtak ki menettéri jegyet. Mindeközben a távolsági buszok közül egyre többet soroltak át lényegében ad hoc módon az emelt díjas kategóriába.
Az iho.hu már korábban beszámolt a gyorsvonatok pótjegyesítése körül zajló harcról, miközben az egyik oldalon a tárca és segédintézményei az emelésért küzdöttek, a MÁV-Start éppen ellene, attól féltek, hogy a drágulás miatt jelentősen megcsappanhat az utasok száma.
Az NFM közleményében csütörtöki közleményében is éppen erre az aggályra reagált. Szerintük a Volán-társaságoknál is „elfogadta az utasok túlnyomó többsége” az autóbuszos felárak többlépcsős bevezetését, érdemi utasvesztés nem volt kimutatható. A feláras rendszer autóbuszos és vasúti kiterjesztése a várakozások szerint 1,5-2 milliárd forint éves többletbevételt eredményezhet 2013-ban.
A jegyárak alakulása kapcsán azonban nem csak a minisztérium és a MÁV, hanem a Volán és a MÁV is egymásnak feszül. Mivel a vasúti közlekedést sok helyen kiváltja a távolsági busz, az utasok pedig az árak függvényében választanak busz és vonat között, a tavaly ősz óta zajló módosítások ugyanis hol az egyik, hol a másik társaságot hozzák helyzetbe.
A kedvezményeket kellene kurtítani
Ráadásul a MÁV még azon sem igazán tud spórolni, ha egy-egy járatot ritkít, itt ugyanis a pálya és a rendszer fenntartása okozza a legnagyobb költségeket. Ha a megnőtt jegyárak miatt csökken az utasszá,m és emiatt esetleg megszüntetnek egy járatot, vagy ritkítani tudják a menetrendet, az nem jelent érdemi kiadáscsökkenést, miközben a cég elesik a jegyáraktól. Az ülőhelykihasználtság évek óta nagyjából 35 százalék körül alakul, leszámítva néhány tipikusan zsúfolt vonalat vagy időszakot, általában bőven van hely a vonaton.
A jegyek drágítása mellett egyébként szólnak érvek, a magyar vonatjegyek árai európai összevetésben nem kiugróak, ráadásul az utasoknak mindössze 35 százaléka fizet teljes árú jegyet, a többiek részesülnek valamilyen kedvezményben. És rengetegen akadnak olyanok is, akik semmit nem fizetnek: a MÁV éves jelentése szerint ráadásul az évi 139,6 millió utasból 31,5 millió utazott ingyen, ez a szám évek óta nagyjából ugyanennyi. A széleskörű kedvezményrendszer megkurtítására korábban már többször tett ígéretet a politika, igazi akarat azonban erre mindeddig nem volt.
index
2013.05.03. 11:47
Legfrissebb hirek
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
- Viharral érkezik a hidegfront
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Ezeken a magyar településeken már készülhetnek az ivóvízhiányra
- Fokozódik a konfliktus: tűzharc tört ki a Wagner-csoport és az orosz légierő között, már három helikoptert lelőttek
- Putyin beszédet intézett népéhez a a Wagner-csoport lázadása után: „Az ilyen fenyegetésre keményen fogunk reagálni”
- Lázadás tört ki Oroszországban: a Wagner zsoldoscsoport elfoglalt egy orosz várost, Putyin hamarosan beszédet mond
- Olyan vihar jöhet, ami ellen az esernyő nem elég
- Ők öten vesztek hullámsírba a Titan fedélzetén
- Az Európai Parlament megszavazta: Magyarország alkalmatlan az uniós elnökségre
- Aligha most robban föl a Balkán puskaporos hordója
- Putyin arra játszik, hogy legyen ürügye az első nukleáris csapásra
- Novák Katalin a kórházban indította a reggelt
HIRDETÉS
