Már nem Magyarországról, hanem Európáról szól az a kérdés, hogy hazánk kikerül-e a túlzottdeficit-eljárás alól. Magyarország megtette a magáét, a költségvetési hiányát arra a szintre csökkentette, ahová az Európai Unió azt kérte, ezért, ha az EU tartja magát a saját alapelveihez – különösen az egyenlő elbírálás és az igazságosság elvéhez –, akkor meg kell szüntetniük a hazánk elleni túlzottdeficit-eljárást – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a 180 percnek adott, pénteken sugárzott interjújában. A csütörtökön rögzített beszélgetésben a kormányfő hangsúlyozta, az eljárás uniós csatlakozásunk óta folyamatosan fennáll, miután Magyarország 2004 és 2010 között egyszer sem teljesítette a megszüntetéshez szükséges vállalásait.
Igazságtalan Európában élünk
Annak kapcsán, hogy várhatóan pénteken jelenik meg az Európai Bizottság tavaszi országjelentése, amelyből az is kiderülhet, hogy hazánk kikerül-e a túlzottdeficit-eljárás alól, Orbán Viktor csütörtökön azt mondta, a kormányzatnak mindenféle egymásnak ellentmondó hírei vannak a dokumentum tartalmáról, „ilyenkor a legbölcsebb dolog hallgatni és várni”. Hozzátette: függetlenül azonban a jelentéstől, a Magyarország elleni támadások, és az a körülmény, hogy egyes államoknak engedményt adnak a deficit ügyében – hazánknak pedig sosem – világossá teszi, hogy egy igazságtalan Európában élünk. Látható, hogy a válság terheit gyakran a szegényekre akarják hárítani, gyakran alkalmaznak kettős mércét, gyakran nem adják meg a tiszteletet az európai nemzeteknek, és gyakran tárgyalás nélkül ítélnek, Magyarország esetében is – ezek szemben állnak az igazságosság elvével – tette hozzá a kormányfő.
Nemzetközi cégek a nemzeti érdek ellen
Arról, hogy a túlzott deficitről szóló mellett kötelezettségszegési eljárás is folyamatban van Magyarország ellen, Orbán Viktor kérdésre válaszolva azt mondta, a kormányzatnak ezekről nincs új, írásos információja. Megemlítette azonban, hogy van két ügy, amely jól leírja, milyen helyzetben van jelenleg Európa. Az egyik, hogy az EU kifogásolja, hogy Magyarország különbséget tesz a kommersz rövidital és a valódi, gyümölcsből készült pálinkák adóztatása között. Ez a differenciálás nagyon helyes, de úgy tűnik, az unió, illetve a brüsszeli szeszipari lobbi erről más véleményen van – fogalmazott a miniszterelnök, aki azt is elmondta, a kormányzat a bíróságon is megvédi az álláspontját. A másik ügy, hogy érkezett egy leirat, hogy Magyarországnak a tengeri hajóin bizonyos szabályokat életbe kell léptetnie. „Most írunk egy levelet, hogy nincsenek tengereink, ezért ez a probléma nem minősül fontos és lényeges ügynek Magyarország szempontjából” – tette hozzá.
Orbán Viktor hangsúlyozta, az EU sok százmillió ember közössége és rengeteg a vitás kérdés, ezért senki nem lepődik meg, ha a franciáknak vagy az olaszoknak több kötelezettségszegési eljárása van, mint Magyarországnak. „A dolog ettől még lényeges, mert miután nemcsak sok száz millió ember él az Európai Unióban, hanem hatalmas nemzetközi cégeknek is ez az otthona, ezek a cégek Brüsszelben a nemzeti érdek ellen elég gyakran lépnek fel, és nem is mindig sikertelenül” – fogalmazott.
Alapos vizsgálatot követel a kiengedett helyezett bűnözők ügyében
Ugyancsak kettős mérce újabb bizonyítéka lenne, Orbán Viktor szerint, ha az Európai Bizottság Magyarország ellen fellépne az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének ügyáthelyezési jogköre kapcsán, miközben Hollandiában lényegében ugyanaz a rendszer működik, amit Magyarország is bevezetett.
Ennek kapcsán a kormányfő hangsúlyozta, vérlázító, hogy kiengedtek előzetesből olyan bűnözőket, akik nemcsak súlyos bűncselekményeket követtek el idős emberek rovására, hanem rablás közben meg is öltek embereket. A magyar igazságszolgáltatási rendszer nem volt képes arra, hogy négy év alatt ítélettel lezárja az ügyet. Közöttünk járnak idős embereket pénzért meggyilkolók, mert nem tudták őket időben elítélni, ami megengedhetetlen – hangsúlyozta. A kormányfő elmondta, konzultációt kért az igazságügyi minisztertől, akitől az ügy alapos kivizsgálását követel. „Ki kell vennünk azokat az akadályokat a magyar jogrendszerből, amelyek lehetetlenné teszik, hogy a hatóságok kellő időben ítélettel zárjanak le ügyeket.”
Bosszúhadjárat része a megfigyelési eljárásról hozott döntés
Annak kapcsán, hogy a Az Európa Tanács (ET) monitoring bizottsága szerdán megszavazta a Magyarország elleni megfigyelési eljárás megindítására vonatkozó javaslatot, a kormányfő azt mondta, bizonyítható, hogy hamarabb volt meg az ítélet, minthogy megvitatták volna a dokumentumot. Lapinformációk szerint a 21:20-ra végződött szavazás előtt nagy vita zajlott, a voksolók pedig nem olvashatták el a saját nyelvükön a dokumentumot. A megfigyelési eljárást olyan ET-tagország ellen indíthatják, ahol kétely merült fel a demokrácia, a jogállamiság, illetve az emberi jogok maradéktalan érvényesülésével kapcsolatban.
Orbán Viktor szerint a monitoring bizottság döntése is azt mutatja, hogy európai intézmények igazságtalanul bánnak nemzetekkel, és nem adják meg nekik a szükséges tiszteletet. Jól látható, hogy anyagi ügyek vannak a háttérben, „nem találnak rajtunk fogást semmilyen demokratikus norma szempontjából”. „Az fáj nekik, hogy sok száz millió forintot nem vihetnek ki a nemzetközi cégek az országból, akik a szocialisták alatt ezt bátran, sőt, a kormányzati bátorítást is élvezve megtehették. Ennek vége van, itt marad a pénz, és ezért bosszúhadjárat van Magyarország ellen – tette hozzá.
Nem lehet megkülönböztetni jobb- és baloldali trafikost
A trafikpályázatok ügyéről Orbán Viktor azt mondta, a nemzeti politika nézőpontjából nem lehet különbséget tenni jobboldali és baloldali trafikos között. A kormányfő hozzátette: a trafiktörvénynek a népegészségügyi megfontolások mellett az a célja, hogy a dohánykereskedésből származó profit a nemzetközi nagy cégektől a magyar kis és közepes vállalkozásokhoz kerüljön. „Ha egy nagy nemzetközi cégtől a profit egy része magyarokhoz kerül, akik történetesen baloldaliak, annak én örülök” – fogalmazott.
Hozzátette: miközben évente 35 ezer hal meg a dohányzás miatt, 44 ezer helyen lehetett dohányt vásárolni mindenfajta ellenőrzés nélkül. Ezt akarta megszüntetni a kormányzat, amikor úgy döntött, hogy nagyjából 5 ezer helyen lehessen csak cigarettát venni. Ugyanakkor a kabinet azt gondolta, hogy ha már népegészségügyi okokból hozzányúl a kérdéshez, akkor a változtatásokat beilleszti a kormány gazdaságpolitikájának általános keretei közé. Több tízmilliárd forint haszonról van szó, amelynek a nagy része eddig multinacionális cégekké lett, a jövőben pedig ennek körülbelül a kétszerese kerül majd magyar kis- és középvállalkozásokhoz – hangsúlyozta.
A miniszterelnök, kérdésre válaszolva, hozzátette, véleménye szerint hamarosan nyilvánosságra kerül, hogy kik és milyen szempontok alapján bírálták el a trafikpályázatokat. Egy dolgot azonban, mint mondta, nem fog megengedni: hogy az átalakítási folyamatot bármilyen eszközzel megállítsa valaki, a szerződéseket határidőre meg kell kötni. „Mindent meg lehet tenni, mindent nyilvánosságra lehet hozni, kivéve azt, ami akadályozná, hogy végigmenjen a folyamat. A folyamat után pedig, természetesen, ha a szerződéskötéseken túl vagyunk, onnantól kezdve mindenki mindent megnézhet.”
Orbán Viktor azt is hangsúlyozta: biztosítani fogják azok megélhetését, akik korábban trafikot üzemeltettek főállásban, de a mostani pályázaton nem nyertek – a számukat most becsülik meg. „Ezekkel az emberekkel külön kell foglalkozni. Én utasítottam is az államtitkárt – mondtam, hogy ez becsületbeli ügy –, hogy ezeknek az embereknek a nevét gyűjtse össze, és az ő számukra a megélhetést majd biztosítani kell. Ennek a jogi lehetőségét meg is fogjuk találni” – mondta a miniszterelnök.
Orbán Viktor arra a felvetésre, hogy összefüggés látszhat az információs törvény módosítása és a trafikügy titkossága között, azt mondta, a jogszabály szerint a koncessziós szerződés része maga a pályázat is. A szerződésbe tehát bele kell írni, hogy mit vállalt a nyertes pályázó, és ez mind nyilvánosságra fog kerülni.
Hangsúlyozta, az információs törvény módosításának, amely jövő márciusban lép életbe, semmi köze a trafikokhoz, vagy bármely most futó gazdasági ügyhöz. Miután januárban új polgári törvénykönyve lesz Magyarországnak, ezért néhány ehhez kapcsolódó jogszabályt hozzá kellett igazítani.
Bűnözőkkel nem lehet összeállni
A kormányfő a Portik-Laborc-ügyről azt mondta: a történteket teljes mélységükben fel kell tárni. A kulcskérdés, amire választ kell kapni: ki adott megbízást a magyar titkosszolgálat vezetőjének arra, hogy szervezett bűnözőkkel szűrje össze a levet. Orbán Viktor hangsúlyozta: tudni akarja, hogy a nemzetbiztonságon belül kik voltak azok a tisztek, akik részt vettek ilyen akciók lebonyolításában, és ki utasította őket. Ezt mindenképpen tisztázni kell, mert enélkül a magyar demokrácia törékeny marad – fogalmazott.
A kormányfő szerint az ügy kapcsán az első, hogy az ország – nem a Fidesz és a nem a miniszterelnök – tisztázza a viszonyát az egész kérdéskörhöz. Huszonhárom év telt el a rendszerváltás óta, és a kommunizmusban rendkívül sok politikai aljasság történt, amiről azt gondoljuk, hogy az a régi rendszer lényegéhez tartozik. Távolba vessző időszaknak tűnik az a kor, ám amiről most szó van, annak is „kommunista szaga van” – mondta.
Hozzátette: mindenekelőtt azt kell egyértelművé tenni, hogy bűnözőkkel nem lehet összeállni, és ez nem pártpolitikai kérdés. Azt, hogy az MSZP-sek ezt megtették, az nagyon súlyos ügy. Orbán Viktor ugyanakkor hangsúlyozta: a jobboldalnak tudnia kell, hogy nem a baloldali választókról van szó.”Nem szabad kétségbe vonni a baloldalra szavazó emberek jóhiszeműségét és tisztességét, csak azért mert azok, akikre ők szavaztak, ilyesmit csináltak” – mondta Orbán Viktor a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.
Az MSZP feljelent
Az Alkotmányvédelmi Hivatal az előző héten oldotta fel a Portik Tamás, az 1990-es évek olajszőkítési ügyleteiről ismert Energol Rt. egykori igazgatója és Laborc Sándor korábbi titkosszolgálati vezető közötti két megbeszélésről készült hangfelvétel titkosságát. Az anonimizált leiratokat feltették az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának honlapjára. A dokumentumok szerint 2008-ban két alkalommal találkozott egymással Portik Tamás és Laborc Sándor, két másik ember társaságában. A megbeszéléseken készült hangfelvételek szerint Laborc a Portiktól származó, közéleti szereplőkre terhelő információkat a nyilvánosság előtt akarta felhasználni.
A kormányfő pénteken sugárzott interjújában azt mondta, „súlyos, új helyzet”, hogy kiderült, nem tereferéltek és a levegőbe beszélgettek bűnözők és titkosszolgálati vezetők – amely helyzet önmagában képtelenség – tette hozzá. Az történt, hogy az ott elhangzottak jegyében, és az ott létrejött megegyezést követve, elkezdték végrehajtani terveiket. Kósa Lajos debreceni polgármester pont egy ilyen politikai merényletnek lett az áldozata – mondta a miniszterelnök, aki szerint a legutóbbi választási kampány idején egészen furcsa történet zajlott: „mindenfélével” megvádolták politikustársát, majd „ugyanaz a pasas”, aki vádolt, maga jelentette be, hogy titkosszolgálati nyomásra cselekedett.
Az M1 szerda esti Híradójában - egy a birtokukba került három évvel ezelőtti rendőrségi dokumentumra hivatkozva - azt közölték: Portik Tamás állhatott a Kósa Lajos ellen a 2010-es országgyűlési választások előtt indult lejárató akció mögött. Kósa Lajos csütörtök reggel a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: "politikai bűnözők vannak a szocialisták között", s amíg ezt az MSZP nem tisztázza, addig nem lehet demokratikus és "normális" pártnak tekinteni. "Egy demokratikus országban nincs helye az MSZP-nek" - mondta az országgyűlési képviselő. Az MSZP még aznap bejelentette: feljelentik Kósa Lajost szerda reggeli nyilatkozata miatt.
hirado
2013.05.03. 11:45