Szerdán fogadta el a 2014-es költségvetési koncepciót a Fővárosi Közgyűlés, amelyben három fő irányt neveznek meg: a kötöttpályás közlekedés és a Duna menti területek fejlesztését, valamint a csatornahálózat kiépítését. A dokumentum 3 százalékos inflációval, az állam által biztosított források konzervatív tervezésével, a működési kiadások csökkenésével és visszafogott, egyre csökkenő hitelfelvétellel kalkulál.
Az önkormányzat feladatait törvény határozza meg, azokat a parlament hozza, a fejlesztések túlnyomó többségét pedig uniós támogatásokra alapozzák, ezek elosztásáról a kormány dönt minden város esetében – reagált Tarlós István az M1 Ma reggel című műsorában arra a felvetésre, hogy a költségvetés lényegében kormányzati szándékokon és pénzeken múlik.
A költségvetési koncepció terjedelmét firtató kérdésekre a főpolgármester úgy válaszolt: ha az MSZP nem tud különbséget tenni költségvetés és költségvetési koncepció között, az hiba. Utóbbinak nem az a dolga, hogy számokat tartalmazzon, hanem, hogy kijelölje az irányt – fogalmazott. Az önkormányzati költségvetés csak az állami után készülhet el, ezért „költségvetésszerű számokat beleírni egyenlő lenne a hülyeséggel” – magyarázta Tarlós István.
Kifejtette: a közösségi közlekedés fejlesztésén belül kiemelt figyelmet fordítanak a metróépítésre és felújításokra, emellett a kötöttpályás közlekedést is korszerűsítik, ennek nyomán 37 alacsonypadlós villamost, és 24 alacsonypadlós trolit szerezhet be a főváros. Foglalkoznak egyebek mellett a 2002-ben a kerületektől átvett csatornaépítéssel is, itt „szorítanak az uniós határidők” – mondta.
A főpolgármester ezzel kapcsolatban megjegyezte: a szocialista és szabaddemokrata vezetés 2003 és 2010 között az ismert határidők ellenére odáig sem jutott el, hogy beadja a pályázatot a csatornaépítésekre, ez azonban most elindult. "A kormánnyal együttműködve olyan műszakilag, pénzügyileg és jogilag előkészített projekteket teszünk le az asztalra, amelyeket 2014-ben el lehet indítani" – jelentette ki.
Tarlós István az adósságátvállalásról is beszélt. Elmondása szerint ennek azért különösen nagy a jelentősége, mert javulnak a főváros pénzügyi kondíciói, ismét hitelképes lesz, önrészt tud majd fizetni egyes fejlesztéseknél. A városvezető a római-parti fakivágások elleni civil tiltakozásra utalva úgy fogalmazott: olyan sok "rosszindulatú ostobaság hangzik el ebben az ügyben, hogy az valami elképesztő".
Ismertette, hogy mintegy 700 fát kell kivágni Pünkösdfürdő közelében, ezek az úgynevezett galériaerdőben vannak, és öt centiméternél kisebb az átmérőjük. 1979-80-ban abbahagyták a védmű építését, ott egy visszaáramlás képződött, és a mocsárban állnak az érintett fák - jegyezte meg Tarlós István, hozzátéve, hogy a területen "az év 365 napjából 360 napon vagy víz, vagy iszap van". Kiemelte azt is: ami valóban védendő fa, az a 12 platán a Római-parton, ezeket pedig meg fogják védeni.
hirado
2013.04.25. 12:14