Akkor kerülnek nyugvópontra az alkotmány legutóbbi, negyedik módosítása kapcsán felmerülő kételyek és problémák az Európai Unión belül, ha a módosításból fakadó alacsonyabb szintű jogszabályokat a parlament elfogadja – mondta a 180 percben Giró-Szász András kormányszóvivő annak kapcsán, hogy a múlt pénteken levelet váltott José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke és Orbán Viktor miniszterelnök. A brüsszeli testület vezetője megismételte azt a véleményét, hogy a testületnek, egy előzetes jogi elemzésre alapozva, komoly aggályai vannak.
Giró-Szász András hangsúlyozta, a kormány már a parlament elé terjesztette a kapcsolódó törvényeket, „pontosan azért, hogy világosan lehessen látni itthon is, az Európai Unióban is, a bizottságban is, hogy minden ilyen vád teljes mértékben megalapozatlan”. Az alaptörvényben, illetve kétharmados törvényben rögzített azon lépések kapcsán, amelyeket az Európai Bizottság esetleg kifogásol, Magyarország kész megvitatni a konkrétumokat. „És ugyanúgy, ahogy eddig is, bármikor, amikor az Európai Unió érvei erősebbnek bizonyultak, mint a magyar érvek – például a médiatörvény egyes technikai részletei kapcsán –, a magyar kormány, illetve az Országgyűlés megtette a módosításokat” – állapította meg a kormányszóvivő.
Giró-Szász András hozzátette: az esetek túlnyomó többségében azonban nem is ez következett, hanem az Európai Unió belátta, hogy elhamarkodottan fogalmazta meg az ítéletét, illetve azt, hogy a magyar kormány által képviselt politikai, gazdasági és szakpolitikai logika releváns. A kabinet szóvivője szerint arra is volt példa, hogy Brüsszel azt ismerte be: bár a magyar kormány által felvázolt irány lehet, hogy nem található meg Európában, de attól, hogy először fogalmazódik meg a kontinensen, még nem demokráciaellenes. „Ezen okoknál fogva, az esetek nagy többségében a magyar kormánynak adott igazat” – tette hozzá.
José Manuel Barroso levelében jelezte a miniszterelnöknek, hogy ha a bizottság szakértői végeznek az alaptörvény módosításának jogi elemzésével, akkor a brüsszeli testület kénytelen lesz a kifogásolt ügyekben kötelezettségszegési eljárásokat indítani. „Erőteljesen arra kérem Önt és kormányát, hogy foglalkozzon ezekkel az aggodalmakkal, és egyértelmű, határozott módon oszlassa el őket. Kétségtelen, hogy ez szolgálja a legjobban Magyarország és Európa egészének érdekeit” – tartalmazza az Európai Bizottság elnökének levele. Orbán Viktor válaszában megerősítette, hogy a kormány és az Országgyűlés elkötelezett az európai normák és értékek mellett, és biztosította José Manuel Barrosót, hogy a kabinet mindenben együttműködik az aggodalmak eloszlatásában. A kormányfő jelezte, hogy kezdeményezte azokat a jogalkotói lépéseket, amelyekkel kezelni lehet a bizottsági elnök által jelzett aggodalmakat.
Giró-Szász András a Kossuth Rádió műsorában megjegyezte, évente csaknem ezer kötelezettségszegési eljárás van az EU-n belül, míg Magyarországgal szemben kevesebb, mint húsz. „Nem látom értelmét annak, hogy ebből egy hatalmas elefántot csináljunk” – fogalmazta meg a szóvivő.
A 2,1 százalékos államháztartási hiány és a 2 százalék körüli inflációs adat kapcsán Giró-Szász András azt mondta, az április 15-én az EU számára benyújtandó konvergenciaprogram is azt az irányt fogja megerősíteni, amit a kabinet a kezdetektől vállalt. „Úgy erősíti a gazdaság- és társadalompolitikáját, hogy közben rendbe rakja az államháztartást. Úgy erősíti a társadalom bizonyos csoportjait és a magyar vállalkozásokat, hogy közben folyamatosan adósságot épít le az önkormányzatok, az állam, az egyén szintjén, a vállalkozásokat is beleértve” – tette hozzá.
A GDP idei várható alakulása kapcsán a kormányszóvivő azt mondta, nem lehet figyelmen kívül hagyni az európai recessziót, de felhívta rá a figyelmet, hogy a múlt pénteken jelentős londoni elemzők 0,5-1,0 százalékos növekedést jósoltak Magyarország esetében. "A prognózisok mindeképp plusz előjelűek" – hangsúlyozta a 180 percben Giró-Szász András
hirado
2013.04.15. 10:46