
Szijjártó Péter szerint növekedési fordulat fog bekövetkezni a magyar gazdaságban. Ennek forrása a családok megerősítésével keletkező fogyasztás bővülése, a magyar cégek külpiaci tevékenységének elősegítése, valamint a Magyar Nemzeti Bank ma bejelentett növekedéstámogató intézkedései lesznek - mondta el a külgazdasági államtitkár a Duna Közbeszéd című műsorában.
A politikus kitért arra, hogy történt egy adófilozófiai váltás, amely egyrészt segíti azt, ha valaki többet akar dolgozni, másrészről azt, hogy ha egy cég több embert akar foglalkoztatni. A befektetés ösztönzés terén azonban még erősítenünk kell. A kormány célja, hogy Magyarország termelési központtá váljon Európában, és ehhez versenyképes befektetési környezetet teremt intézkedéseivel - tette hozzá.
Ennek érdekében néhány szervezeti változáson fog átesni a Nemzeti Külgazdasági Hivatal. A keleti nyitás által érintett térségekre például sokkal nagyobb figyelmet szentelnek majd. Külön szervezeti egységek jönnek létre a FÁK tagországokbeli, a nyugat-balkáni, a távol-keleti és az afrikai jelenlét bővítésére. A kereskedőház rendszer kiépítését is felgyorsítják, hogy a magyar kis- és középvállalkozások külpiaci érvényesülését elő tudják segíteni - folytatta Szijjártó Péter.
A magyar termékek és szolgáltatások magas színvonalúak. Megbízható üzleti partnerek vagyunk és a befektetések számára versenyképes környezetet tudunk biztosítani. Ha az érintett keleti országok Európában pozíciót kívánnak szerezni, akkor Magyarország, mint kapunyitó térség is tökéletes a számukra - érvelt.
Az erősödő török-magyar gazdasági kapcsolatokról szólva az államtitkár elmondta: tavaly 2 milliárd dollár felett volt a külkereskedelmi forgalom a két ország között. Ez az összeg az elmúlt három évben stagnált. Magyar szempontból annyiból pozitív a kép, hogy 1,6 milliárd dollár értékben mi exportálunk Törökországba és 0,5 milliárd dollár értékű importunk van onnan.
Az Európai Unión kívüli országok közül Törökország az ötödik legjelentősebb kereskedelmi partnerünk, összességében pedig a 19. Szijjártó szerint ebből is világosan látszik, hogy sokkal több lehetőség van a két ország közötti kapcsolatokban.
Orbán Viktor magyar és Recep Tayyip Erdogan török kormányfő megállapodása értelmében megalakult az a török-magyar mezőgazdasági munkacsoport, amelynek célja a magyar szarvasmarhaexport növelése.
Ennek kapcsán a politikus elmondta: júniusban fog találkozni a két ország vidékfejlesztéssel, illetve mezőgazdasággal foglalkozó minisztere, annak érdekében, hogy a török állategészségügyi előírásokat a magyar export szempontjából rugalmasabbá tegyék. Jelenleg 110 ezer élő szarvasmarhát exportálunk évente, ebből 70 ezret Törökországba, és még van kereslet. Ha az állategészségügyi szabályok változását el tudjuk érni török oldalon, akkor jelentős exportnövekedést tudunk elérni - hangsúlyozta.
A vízgazdálkodás és környezetipar területén például közműhálózatok építésében, víztisztításban, szennyvízkezelésben nyílhat lehetőség a magyar vízipari és környezetipari klaszter vállalatai számára; mert ezen a területen is van török kereslet. Most azt kell letárgyalni a gazdasági vegyes bizottságokban, hogy ezek a magyar vállalatok hogyan kapnak majd lehetőséget Törökországban - tette hozzá.
Szijjártó Péter szerint a harmadik fontos terület a nukleáris együttműködés. Törökország és Magyarország is arra törekszik, hogy atomenergiai fejlesztéseket hajtson végre. Mi a képzés területén szeretnénk együttműködni Törökországgal. Több száz atomenergiai mérnököt szeretnének kiképezni Magyarországon. Mind a BME, mind a paksi atomerőmű oktatási központja messze földön híres a színvonaláról, így itt is van tere az együttműködésnek - fogalmazott.
hirado
2013.04.05. 12:01