HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Tüntetés: megtámadták Puzsér Róbertet a hídfoglaláson
- Elfoglalták az Erzsébet hidat a tüntetők, jövő hétre 24 órás lezárást jelentettek be
- Előre kell állítani az órát vasárnap – Így érinti a változás a vonat- és buszjáratokat
- Ön mennyit nyert? Kihúzták az Ötöslottó nyerőszámait, 639 millió forint volt a tét
- Felrobbanthatták Putyin limuzinját – Moszkva közepén lángol az elnök luxusautója – Pánik az orosz fővárosban
HIRDETÉS
HÍREK > ÜZLET > Brüsszelben bukhat el a rezsiháború
Miközben a kormány kommunikációjában lassan a rezsicsökkentés veszi át a főszerepet, és sorra hozzák az energiacégeknek hátrányos intézkedéseket, a vállalatok már a menekülőutakat tervezgetik és információink szerint egyre inkább csak a brüsszeli segítségben bíznak. Az ügy miatt akár újabb kötelezettségszegési eljárás is indulhat Magyarország ellen.
A böjt nem lehet életforma
„A cigány lova is szépen gyakorolta az aszkézist hosszú időn keresztül, aztán amikor úgy tűnt, hogy teljesen leszokik az evésről, másnap abba bele is pusztult. Ezt a gyakorlatot nem lehet átültetni az energiapolitika területére. Ha a díjszerkezetek átalakításával pőrére vetkőztetjük a piaci szereplőket, akkor hosszú távon tönkremehetnek a rendszerek” – mondta két évvel ezelőtt Bencsik János, a Fidesz akkori energetikai államtitkára az Indexnek a rezsiárak befagyasztása kapcsán. Úgy vélte, a böjt nem válhat életformává, és a hatályos jogszabályok egyébként sem teszik lehetővé, hogy tartósan veszteségessé váljanak a szolgáltatók a hatósági ár megállapítása során. Akkor úgy vélte, túl kell élni a következő egy-másfél évet.
Vagy mégis
Azóta az egy-másfél év eltelt, a böjt viszont, úgy tűnik, mégis életformává vált. Sőt a kormány januártól 10 százalékos rezsicsökkentésre kötelezte az energiacégeket, ami a REKK számításai szerint az árampiacon 27 milliárd forintos, a gázpiacon 46 milliárd forintos bevételkiesést eredményezhet.
A negatív hatás azonban nemcsak a cégek kasszáját érinti. A RWE ötven százalékkal csökkenti magyarországi befektetéseit idén és kiszállt a Tigázból is, más energiaipari vállalatok akár 80 százalékkal is megvághatják beruházásaikat. Eladja néhány érdekeltségét az E.On is, a gázüzletágon kívül még akár erőművet is értékesíthet, a legújabb hírek szerint a német multi magyarországi jelenlétének csökkenésével az állami és az orosz befolyás erősödhet.
A szándék határozott, Matolcsy György korábban gazdasági miniszterként január közepén a Heti Válasz hasábjain arról elmélkedett: „senki nem veszítene azon, ha az állam visszaszerezné a hibásan eladott belföldi monopóliumokat: a befektetőknek már sokszor megtérült, és megelőznék későbbi veszteségeiket”. Novemberben a svábhegyi református templomban tartott előadásában a 168 Óra riportja szerint pedig azt mondta: „aki helytelenül privatizációs vagyonhoz jutott a természetes monopóliumok területén – energia, szennyvíz, víz, csatorna –, attól vissza fogjuk venni, mert önként visszaadja. Mert olyanok lesznek a feltételek”.
Már csak Brüsszelben bíznak
A kormány úgy érezheti, hogy a rezsicsökkentéssel és az azt kísérő új törvényjavaslatokkal két legyet üt egy csapásra. Egyszerre növeli saját népszerűségét a lakosság körében – ráadásul anélkül, hogy arra költségvetési forrást kellene áldoznia –, másrészt a cégek legyengítésével saját alkupozícióját erősíti, ha itt-ott feltűnne vevőként.
Mint a hasonló esetekben általában, a multik már csak a brüsszeli kontrollban bíznak. Martin Herrmann az RWE igazgatóságának elnöke korábban úgy fogalmazott: „ami Magyarországon történik, az precedens nélküli, és teljes mértékben elfogadhatatlan. Nagyon reménykednem kell Brüsszelben, hiszen a magyar állam egyértelműen sérti az uniós jogot.” Szerinte a magyar helyzet „de facto a kisajátításhoz áll közel".
Az RWE elnöke nem alaptalanul bízik Brüsszelben, a magyar kormány intézkedései több ponton is uniós irányelvet sérthetnek, az energiacégekkel kapcsolatos új magyar szabályok miatt újabb kötelezettségszegési eljárás is indulhat.
Ez már politika
„Az energiaárak kérdése egyértelműen politikai síkra terelődött, innen már nagyon nehéz visszafordulni, és ez később a kormánynak is még okozhat gondokat. Akárki is a tulajdonosa ezeknek a cégeknek, egy idő után felül kell kerekednie a közgazdasági racionalitásnak, és vissza kell térni a piacihoz közelítő árakhoz, de politikailag ezt most már egyre nehezebb lesz meglépni” – mondta az egyik energetikai cég vezetője.
Szerinte a cégek is tisztában vannak azzal, hogy ha most nyíltan hadakoznak, csak tovább mérgesítik a viszonyt, eredményt aligha érnek el a rezsicsökkentéssel kampányoló kormánnyal szemben. A legtöbb, amit tenni tudnak, hogy magasabb szinten próbálnak érvényt szerezni az igazuknak, ez azonban lassú folyamat.
Szemben az irányelvekkel
Milyen közösségi elveket sérthet a magyar törvényhozás? Az egyik legfontosabb kérdés az, hogy a vállalkozások az ármegállapításkor milyen úgynevezett indokolt költséget számolhatnak el. Márpedig a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló 2009/72/EK irányelvben és a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló 2009/73/EK irányelvben kimondják: az elosztórendszer-üzemeltetők által nyújtott szolgáltatások feltételeit a költségeket tükröző módon kell kialakítani.
index
2013.03.29. 10:30
t: 1308
Brüsszelben bukhat el a rezsiháború
Miközben a kormány kommunikációjában lassan a rezsicsökkentés veszi át a főszerepet, és sorra hozzák az energiacégeknek hátrányos intézkedéseket, a vállalatok már a menekülőutakat tervezgetik és információink szerint egyre inkább csak a brüsszeli segítségben bíznak. Az ügy miatt akár újabb kötelezettségszegési eljárás is indulhat Magyarország ellen.A böjt nem lehet életforma
„A cigány lova is szépen gyakorolta az aszkézist hosszú időn keresztül, aztán amikor úgy tűnt, hogy teljesen leszokik az evésről, másnap abba bele is pusztult. Ezt a gyakorlatot nem lehet átültetni az energiapolitika területére. Ha a díjszerkezetek átalakításával pőrére vetkőztetjük a piaci szereplőket, akkor hosszú távon tönkremehetnek a rendszerek” – mondta két évvel ezelőtt Bencsik János, a Fidesz akkori energetikai államtitkára az Indexnek a rezsiárak befagyasztása kapcsán. Úgy vélte, a böjt nem válhat életformává, és a hatályos jogszabályok egyébként sem teszik lehetővé, hogy tartósan veszteségessé váljanak a szolgáltatók a hatósági ár megállapítása során. Akkor úgy vélte, túl kell élni a következő egy-másfél évet.
Vagy mégis
Azóta az egy-másfél év eltelt, a böjt viszont, úgy tűnik, mégis életformává vált. Sőt a kormány januártól 10 százalékos rezsicsökkentésre kötelezte az energiacégeket, ami a REKK számításai szerint az árampiacon 27 milliárd forintos, a gázpiacon 46 milliárd forintos bevételkiesést eredményezhet.
A negatív hatás azonban nemcsak a cégek kasszáját érinti. A RWE ötven százalékkal csökkenti magyarországi befektetéseit idén és kiszállt a Tigázból is, más energiaipari vállalatok akár 80 százalékkal is megvághatják beruházásaikat. Eladja néhány érdekeltségét az E.On is, a gázüzletágon kívül még akár erőművet is értékesíthet, a legújabb hírek szerint a német multi magyarországi jelenlétének csökkenésével az állami és az orosz befolyás erősödhet.
A szándék határozott, Matolcsy György korábban gazdasági miniszterként január közepén a Heti Válasz hasábjain arról elmélkedett: „senki nem veszítene azon, ha az állam visszaszerezné a hibásan eladott belföldi monopóliumokat: a befektetőknek már sokszor megtérült, és megelőznék későbbi veszteségeiket”. Novemberben a svábhegyi református templomban tartott előadásában a 168 Óra riportja szerint pedig azt mondta: „aki helytelenül privatizációs vagyonhoz jutott a természetes monopóliumok területén – energia, szennyvíz, víz, csatorna –, attól vissza fogjuk venni, mert önként visszaadja. Mert olyanok lesznek a feltételek”.
Már csak Brüsszelben bíznak
A kormány úgy érezheti, hogy a rezsicsökkentéssel és az azt kísérő új törvényjavaslatokkal két legyet üt egy csapásra. Egyszerre növeli saját népszerűségét a lakosság körében – ráadásul anélkül, hogy arra költségvetési forrást kellene áldoznia –, másrészt a cégek legyengítésével saját alkupozícióját erősíti, ha itt-ott feltűnne vevőként.
Mint a hasonló esetekben általában, a multik már csak a brüsszeli kontrollban bíznak. Martin Herrmann az RWE igazgatóságának elnöke korábban úgy fogalmazott: „ami Magyarországon történik, az precedens nélküli, és teljes mértékben elfogadhatatlan. Nagyon reménykednem kell Brüsszelben, hiszen a magyar állam egyértelműen sérti az uniós jogot.” Szerinte a magyar helyzet „de facto a kisajátításhoz áll közel".
Az RWE elnöke nem alaptalanul bízik Brüsszelben, a magyar kormány intézkedései több ponton is uniós irányelvet sérthetnek, az energiacégekkel kapcsolatos új magyar szabályok miatt újabb kötelezettségszegési eljárás is indulhat.
Ez már politika
„Az energiaárak kérdése egyértelműen politikai síkra terelődött, innen már nagyon nehéz visszafordulni, és ez később a kormánynak is még okozhat gondokat. Akárki is a tulajdonosa ezeknek a cégeknek, egy idő után felül kell kerekednie a közgazdasági racionalitásnak, és vissza kell térni a piacihoz közelítő árakhoz, de politikailag ezt most már egyre nehezebb lesz meglépni” – mondta az egyik energetikai cég vezetője.
Szerinte a cégek is tisztában vannak azzal, hogy ha most nyíltan hadakoznak, csak tovább mérgesítik a viszonyt, eredményt aligha érnek el a rezsicsökkentéssel kampányoló kormánnyal szemben. A legtöbb, amit tenni tudnak, hogy magasabb szinten próbálnak érvényt szerezni az igazuknak, ez azonban lassú folyamat.
Szemben az irányelvekkel
Milyen közösségi elveket sérthet a magyar törvényhozás? Az egyik legfontosabb kérdés az, hogy a vállalkozások az ármegállapításkor milyen úgynevezett indokolt költséget számolhatnak el. Márpedig a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló 2009/72/EK irányelvben és a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló 2009/73/EK irányelvben kimondják: az elosztórendszer-üzemeltetők által nyújtott szolgáltatások feltételeit a költségeket tükröző módon kell kialakítani.
index
2013.03.29. 10:30
Legfrissebb hirek
- Nagy Ervinnel, lovas amazonokkal, életre kelő oroszlánszoborral kilőtt a TISZA Párt kampánydala
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Kuplerájt üzemeltetett a kecskeméti ügyésznő: fehérneműben kéjelegtek a lányok az ablakban
- Országos tilalmak lépnek életbe holnaptól: még a karámba sem mehetnek ki az állatok
- „Most mindenki sápítozik és mindenki sikoltozik” – Szijjártó Péter az amerikai vámokról
- Donald Trump megint a grönlandiak bajszát húzogatja, ami nem tetszik a szigetországiaknak
- Elmaradt a bravúr: hazai pályán is veszített a magyar válogatott a törökökkel szemben
- Varju László nyerte az időközi választást Újpesten és Angyalföldön
- Nagy Márton szerint máris hatalmas árcsökkenést hozott az árrésstop – a vásárlóknak is üzent
- Kutyahideg éjszakánk lesz! Mínusz 12 fokig is süllyedhet a hőmérséklet
- Orvost kellett hívni! Rosszul lett a füsttöl a Parlamentben egy fideszes képviselő
- Kicsoda Magyar Péter új barátnője? Bemutatjuk Ilit, „aki nélkül megállna az élet”
HIRDETÉS
