A törvényjavaslat - amelyet kedden kezdett tárgyalni a parlament - az áram, a földgáz és a távhő árának január 1-jei csökkentése mellett rögzíti a víz- és a szemétszállítási díjak tízszázalékos mérséklését is július 1-jével, és kötelezővé teszi ennek feltüntetését a számlákon. Ha a szolgáltató ennek nem tesz eleget - és a fogyasztóvédelmi hatóság megállapítja a szerződésszegést -, tízezer forint kötbért kell fizetnie a fogyasztónak.
Rogán Antal elmondta: a palackos gáz árának csökkentését is megvalósíthatónak tartja az év második felétől, miután tárgyalásokat kezdtek a forgalmazókkal, a kéményseprési díjaknál pedig "a meglepően nagy és elfogadhatatlan árváltozások" miatt tízszázalékosnál nagyobb díjcsökkentés is elképzelhető, de ennek lehetőségét még vizsgálják.
Az üzemanyagárak esetleges csökkentését firtató kérdésre közölte: azok nem tartoznak a rezsiköltségek közé, az üzemanyagok piacán pedig érvényesül a verseny. "Közszolgáltatások azok, amelyeket senki sem tud kikerülni." Autója nincs mindenkinek, "mi pedig alapvetően a közszolgáltatások díjait tekintjük a rezsi részének" - hangoztatta.
A frakcióvezető elmondta, hogy a rezsicsökkentést a szolgáltatók profitjának rovására hajtják végre. Kiemelte, hogy az 1995-ben kezdődött privatizáció és 2011 között a villamosenergia- és a földgázszolgáltatók összesen 1040 milliárd forint profitot termeltek, tehát "van minek a terhére megvalósítani a rezsicsökkentést". Hozzátette: a híresztelésekkel szemben az összes villamosenergetikai szolgáltató vállalat nyereséges volt tavaly is.
Rogán Antal megjegyezte, hogy a szolgáltatóknak a 2002 és 2010 közötti szocialista kormányzás volt az "aranykor", éves átlagos adózott eredményük ez idő alatt a duplájára emelkedett. Egy kérdésre válaszolva azt mondta: nem nézett utána, de biztos benne, hogy a cégek adózott eredményük 90 százalékát osztalék formájában kivonták.
Beszélt a szociális közműszolgáltatásokról szóló, az Országgyűlésben hétfőn elfogadott törvényről is, kiemelve, hogy annak értelmében a közműszolgáltatások nem profitorientált, hanem közszolgáltatások. Ezzel kapcsolatban közölte: csak az elismert profit érvényesítesét vették ki a szabályozásból, de egy hatékonyan gazdálkodó szolgáltató ettől még termelhet nyereséget.
Rogán Antal hangsúlyozta, hogy a törvénymódosítás erős jogokat ad a fogyasztóknak: a cégek ezután csak 60 napon túli számlafizetési késedelem miatt kapcsolhatják ki a szolgáltatást, különben - például kötbértartozás esetén - csak akkor, ha előbb polgári peres vagy fizetési meghagyásos eljárást kezdeményeztek. Újdonság az is, hogy a tartozás rendezése után 24 órán belül vissza kell kapcsolni a szolgáltatást.
Szintén új előírás, hogy ha csak egy lakó tartozik, akkor nem lehet a társasház egészében kikapcsolni a szolgáltatást, feltéve, hogy a közös képviselő igazolja, hogy a közösköltség-elmaradással rendelkező lakóval szemben már megindította a fizetési meghagyásos eljárást.
Egy újságírói kérdésre válaszolva a frakcióvezető közölte: "nem hagyják annyiban", hogy az MSZP-s Szanyi Tibor hétfőn az általa elmondott interpellációt követően középső ujját felfelé tartva "bemutatott" a kormánypárti padsorok felé. A frakcióvezető elmondta: a következő házbizottsági ülésen a Fidesz kezdeményezni fogja, hogy ha szükséges, hozzanak szankciót az ügyben.
Rogán Antal azzal kapcsolatban, hogy sajtóhírek szerint Szanyi Tibor lehet a szocialisták listavezetője az EP-választáson, úgy fogalmazott: az MSZP-nek érdemes lenne még egyszer végiggondolni, hogy tényleg Szanyira bízzák-e pártjuk és Magyarország képviseletét, vagy a politikust rábírni arra, hogy a jövőben "a normál erkölcsi magatársmintáknak megfelelően viselkedjen a parlamentben".
Németh Szilárd: A további rezsicsökkentést is megalapozza az előterjesztést
Az eddigi 10 százalékos rezsicsökkentés törvényben rögzítését, a szolgáltatók "túlhatalmának" korlátozását, és a júliusra várható további árcsökkentések megalapozását célozza a rezsicsökkentésről szóló törvényjavaslat - mondta Németh Szilárd az Országgyűlés keddi ülésén.
A fideszes előterjesztő közölte: erősebb jogkörökhöz jut a fogyasztóvédelmi hatóság, a szolgáltatóknak pedig az előterjesztés értelmében írásban kell tájékoztatást adniuk a fogyasztóknak a 10 százalékos csökkentés tényéről, amelynek megvalósulását a fogyasztóvédelmi hatóság felé is igazolniuk kell.
Hozzátette: július 1-jétől a víz- és a szemétszállítás lakossági díjai nem haladhatják meg a 2013. január 31-én jogszerűen alkalmazott díjtételek 90 százalékát.
A képviselő hangsúlyozta: a javaslat nyilvánvalóvá teszi, hogy a 10 százalékos csökkentés a számla egészére vonatkozik. Az előterjesztés újdonságaként említette a képviselő, hogy ha a fogyasztóvédelmi hatóság számlázással kapcsolatos szerződésszegést állapít meg, a szolgáltatónak számlánként 10 ezer forintos kötbért kell fizetnie, emellett a javaslat meghatározza a fejlesztésekre vonatkozó előírásokat, valamint az ügyfélszolgálati irodák működésének szabályait.
Németh Szilárd emlékeztetett arra: a kormányoldal egy héten belül három javaslatot nyújtott be a rezsicsökkentés megvédése érdekében. Mint mondta, adatai szerint tavaly egy átlagos, kétgyermekes család havi szinten 75 ezer forintot költött rezsire, vagyis a tíz százalékos csökkentés után ezek a családok évente 90 ezer forintot takarítanak meg. A képviselő szerint nem mindegy, hogy ez az összeg a magyar családokat, vagy a "busásan gyarapodó", jellemzően külföldi tulajdonban lévő szolgáltatókat gyarapítja.
Úgy fogalmazott: nem mindenki osztozik az emberek örömében, nem mindenki támogatja a törekvést, a szocialisták szerinte ott támadják azt, ahol csak tudják. Hozzátette: az MSZP most is azokat a szolgáltatókat védi, akiket a privatizáció által juttatott a szolgáltató cégekhez.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy aláíró íveken kérdezik meg az embereket arról, kitartanak-e a kormány és a Fidesz-KDNP által hozott döntés mellett.
Kormány: A rezsicsökkentés független a pártállástól
Fónagy János államtitkár a kormány álláspontját ismertetve elmondta: a törvénymódosítás célja, hogy a rezsicsökkentés a vízi-közmű és a kommunális hulladékszállítás területére is kiterjessze, illetve ha a szolgáltató nem tesz eleget a rezsicsökkentés kormányzati elvárásának, akkor szankcionálható legyen. Kiemelte: a javaslat törvényi szinten szabályozza és egyértelműsíti a januártól hatályos árszabályozást.
Leszögezte: a tervezet elfogadásával a rezsicsökkentés már öt szolgáltatás esetében valósul meg, a törvény pedig azt is deklarálja, hogy a 10 százalékos csökkenést a számla végösszegében kell vizsgálni.
Fónagy János úgy fogalmazott: a rezsicsökkentés nem frakciókhoz kötött, hanem valamennyi magyar háztartásra kiterjed pártállástól függetlenül. Éppen ezért szerinte "bárki, aki akár politikai elfogultságból, akár önző cinizmusból, akár feltűnésvágyból, akár fegyelmezetlenségből ezekkel a szabályokkal szemben akár megengedett, akár megengedetlen hangon szót emel, az a saját választópolgárai ellen emel szót". A kormány ezért minden képviselőtől azt kéri, hogy ezt az előterjesztést támogassa - mondta Fónagy János.
Fidesz: Össze kellene fogni ebben a kérdésben
Szabó Zsolt (Fidesz) arról beszélt, hogy a 10 százalékos rezsicsökkentés igazságos, mert mindenki egyformán kap kedvezményt, nincs kiemelt kedvezmény. Kiemelte, hogy a most tárgyalt törvénymódosítás az óraleolvasások területén is előrelépést és szigorúbb szabályozást jelent és a javaslat elfogadásával a "lakosságot nem lehet majd kijátszani ebben a kérdésben sem".
Ismertette: egy nyugdíjasnak havonta ezer, egy átlagos családnak pedig 7500 forintot jelent, de a fideszes politikus felkérte a "szkeptikus képviselőket", hogy támogassák ezt a kicsi segítséget is, mert ez is több, mint a semmit. "Nem szakadékot és háborút kell szítani, hanem össze kellene fogni" - fogalmazott Szabó Zsolt.
MSZP: Igazságosabb és fenntartható rezsicsökkentésre van szükség
Lukács Zoltán (MSZP) azt mondta: "minden olyan intézkedést támogatunk, amely a Fidesz által előidézett szociális válsághelyzetben segíti az embereket". Elfogadhatatlannak nevezte, hogy a kormányváltás óta jelentősen emelkedett azon családok száma, ahol kikapcsolták az áramot vagy a vizet.
Mintegy 325 ezer embernél egyáltalán nem volt fűtés a télen - tette hozzá a képviselő, aki szerint egy átlagos családnak mintegy 100 ezer forinttal nőttek azon kiadásai, amelyeket az állami költségvetésbe kell befizetniük. Ezek közé sorolta a növekvő áfát és evát, és kifogásolta azt is, hogy emelkedett a jövedéki adó, a cégautó-adó, az illetékeket, a bírságokat.
Ugyancsak beszélt a telefonadóról, a bankadóról és azokról a különadókról, amelyeket a vállalatok a lakosságra hárítottak és arra is felhívta a figyelmet: számos helyen az önkormányzatok is növelték az adóterheket.
A képviselő kevésnek nevezte a 10 százalékot és azt mondta: az MSZP azt mondja, hogy nagyobb mértékű, igazságosabb és fenntartható rezsicsökkentésre van szükség. Hozzátette: pártja erről saját javaslatot fog a Ház elé terjeszteni. Szerinte ott kellene rezsit csökkenteni, ahol nagyobb a baj és nagyobb a szükség, figyelembe kell venni a szociális helyzetet és a fogyasztás mennyiségét is.
hirado
2013.03.19. 11:47