Kilényi Géza: A pártok nagy marhák, ha azt hiszik, hogy egy alkotmánybíró pártkatona lehet!

HÍREK > BELFÖLD > Kilényi Géza: A pártok nagy marhák, ha azt hiszik, hogy egy alkotmánybíró pártkatona lehet!

t: 525

Akinek nem ért meg többet egy vállrándításnál, meg egy sürgős továbblapozásnál, az a hervadhatatlan frissességű újsághír, hogy a működőképességének határán van az Alkotmánybíróság, az rosszul teszi, ha ezt a hírt unja. Az Alkotmánybíróság ugyanis nem egy sóhivatal, amiért egy könnyet se érdemes elmorzsolni. Ha ez a testület megbénul, annak káosz a következménye. Megszűnik ugyanis a kontroll a jogalkotás felett, és ha ez az állapot elég sokáig tart, hegyekbe tornyosulhatnak azok a súlyos anomáliák, amelyeket később kellene eltakarítani az útból, de amelyekhez addig is kénytelenek vagyunk alkalmazkodni a kötelező erejük miatt. Aki nem irtózik az agymunkától, magától is elképzelheti hova vezet ez.

A törvény szerint az Alkotmánybíróság 11 tagú testület. Ahhoz, hogy egyáltalán határozatot tudjon hozni, 8 bíró jelenléte szükséges. Most éppen 8-an vannak. Elég egy vakbélroham, máris beáll az üzemzavar, és ha ne adj Isten, haláleset történne, a boltot is becsukhatják. Pedig 2003. nyarán a Parlamentben már lefolytatták négy 2/3-os többséget igénylő törvény tervezetének általános vitáját, köztük azt is, amely az Alkotmánybíróságról szól. A tervezeteket azóta csak a porrétegek hizlalják.

Répássy Róbert elmondta, hogy a törvény nem ír elő olyasmit, hogy mi legyen az országgyűléssel, tehát például, hogy feloszlassák azért, mert nem választ alkotmánybírákat. Az Alkotmány ugyanis nem írja le, hogy mi a teendő akkor, hogyha az országgyűlésben nem sikerül konszenzust kialakítani. Mivel a bírákat a létező legnagyobb többséggel kell megválasztani, ezért a politikus szerint ez valóban egy elég macerás folyamat, így az egyeztetési folyamatot nem lehet megspórolni.

Nem egészen érthető, hogy miért macerás ez a feladat, hiszen nem tudni, mi a jelentősége annak, hogy melyik párt ki jelöl egy független intézményben, hiszen utána már úgysincs rajtuk a címke, nem szólnak oda a pártok, hogy mit mondjanak a bírák. Ez a politikus szerint valóban így van, de azért azt látni, hogy az Alkotmánybíróság politikai szerepe egyre nagyobb, hiszen sorra semmisített meg törvényeket, és olyan horderejű kérdésekben döntött, amikről a politikai pártok egy éven át vitatkoztak. Ez azt jelenti, hogy az Alkotmánybíróság tagjainak kiválasztásánál nagyon körültekintőek a pártok és természetesen a saját szempontjaikat is érvényesíteni akarják.

Az már régi vita, hogy ki lehet jó alkotmánybíró, az aki jó és elismert szakember, vagy aki közelebb áll az egyik vagy a másik párthoz. Répássy Róbert szerint ez már egy régi vita, de úgy véli, hogy egy közkeletű tévedésről is szó van, mert attól, hogy valaki sokat szerepel a médiában, attól még nem biztos, hogy az valóban kiváló jogász. A törvény nagyon szigorú feltételeket támaszt azzal, szemben, hogy ki lehet alkotmánybíró, mert az elméleti jogászok közül csak egyetemi tanárok jöhetnek számításba, a gyakorló jogászok közül is csak azok, akiknek legalább húsz éves szakmai gyakorlata van. Ezen a szigorú szabályon belül a pártok mindig azt mérlegelik, hogy az illetőnek nem volt-e korábban olyan véleménye, amely politikai véleménynek tekinthető.

Az sem egészen érthető, hogy hogyan szűkülhetett le a kérdés arra, hogy vagy három bírát választ a parlament vagy egyet sem, mert most gyakorlatilag ezen bukott meg a dolog. A Fidesz képviselője ezt azzal magyarázta, hogy van egy kényszer, mert három bíró hiányzik. A három bíró mandátuma azonban nem egyszerre járt le, tehát lehetett volna fokozatos is a feltöltés. Két személyben ugyan már korábban megegyeztek a pártok, de Répássy Róbert azzal magyarázta a kialakult helyzetet, tehát hogy vagy három vagy egy sem, hogy az MSZP arra az álláspontra helyezkedett, hogy csak akkor támogatja a két bírójelöltet, hogyha a harmadikat is megválasztják.

Vastagh Pál ugyanakkor ennek az ellenkezőjét mondja, tehát az MSZP úgy gondolja, hogy ha már kettő van, akkor erről a két jelöltről szavaznia kellene az országgyűlésnek. A politikus erre úgy reagált, hogy kicsit nehezen tudnak ahhoz igazodni, hogy az MSZP képviselője egyszer ezt mondja, máskor meg mást mond. De nem is ez az akadály, hanem az, hogy az MSZP nem támogatta azt táblabírót, polgári jogászt, akit Szili Katalin ajánlott a pártok figyelmébe. A helyzet így nem azért állt elő, mert a Fidesz nem akar harmadik bírát választani, hanem mert az MSZP belül valamilyen zavar támadt – vélekedett Répássy Róbert.

Vastagh Pál, a jelölőbizottság szocialista képviselője elmondta, hogy már korábban is dönthettek volna, hiszen a kormány már januárban megnevezte Czúcz Ottót, mint a luxemburgi elsőfokú bíróság magyar bírájára kandidáló személyt, de ekkor a Fidesz elzárkózott attól, hogy a jelölés kérdésével foglalkozzon.

Múlt év január végén a jelölőbizottság összeült, de a Fidesz akkor azt bejelentette, hogy az Európai Parlamenti választások előtt nem kíván ilyen kérdésekkel foglalkozni. Ősszel az volt a Fidesz álláspontja, hogy mivel decemberben ismét megüresedik egy alkotmánybírói hely, három bírót válasszanak. Ekkor az MSZP politikusa azt javasolta, hogy várjanak addig, amíg még egy hely megüresedik és ismét kettőt tudnak választani, tehát könnyebb megállapodni. A Fidesz nem volt hajlandó akkor megállapodni, amikor két jelölt volt, az MSZP viszont úgy gondolta, hogy akkor vagy három jelölt vagy egy sem. Vastagh Pál nem gondolta volna, hogy éppen ezzel az indokkal akarja majd a Fidesz megmagyarázni a megmagyarázhatatlant.

A politikus szerint képtelenség azt feltételezni, hogy ha valakit egy párt jelöl, akkor amíg ott van az Alkotmánybíróságban, addig mindig olyan döntést fog hozni, ami a párt érdekeinek megfelel.

1998-ban igazságügy miniszterként Vastagh Pál tett olyan előterjesztést az országgyűlés számára, hogy váljon többcsatornássá a jelölőrendszer. Mivel az alkotmány a politikai pártok kezébe teszi a jelölést, abszolút naivitás lenne azt várni, hogy csak a szakmai indokok domináljanak.

Kilényi Géza volt alkotmánybíró szerint a mostani helyzet is azt mutatja, hogy megbukott az egycsatornás választási rendszer, és nem tartható tovább az a helyzet, hogy a jelölőbizottság választ, az országgyűlés pedig kétharmados többséggel dönt az alkotmánybírákról. Úgy látja, hogy a politikai pártok abban érdekeltek, hogy a pártok jámbor nyuszikákat küldjenek a testületbe, akik úgy gondolják, hogy jó jóban lenni a mindenkori hatalommal, és markáns egyéniségeknek nem könnyű bekerülni a testületbe.

A pártokat egyáltalán nem érdeklik a szakmai szempontok – mondta a volt alkotmánybíró. Jellemző, hogy a jelölési processzus során soha nem kérdezik meg, hogy az alkotmánybíróságnak milyen jogág művelőjére lenne szüksége, például az egész uniós csatlakozást úgy csinálta végig a testület, hogy nemzetközi jogász tagja nem volt.

Kilényi Géza úgy véleménye az, hogy nem tesz jót a testületnek, hogyha egyszerre nagy személycserék történnek, mert az újaknak egy hosszabb betanulási folyamatra van szükségük. „A pártok nagy marhák, azt képzelik, hogy ha ők a saját emberüket ültetik a testületbe, akkor az ott majd pártkatonaként fog viselkedni – ez az Alkotmánybíróságon belül nem megy."

[LHP.HU]

2005.02.13. 09:59

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

Kilényi Géza: A pártok nagy marhák, ha azt hiszik, hogy egy alkotmánybíró pártkatona lehet!

Legfrissebb hirek